Szigorít a kormány, de ettől nem lesz kevesebb vendégmunkás az országban

Orbán Viktor 18 évvel ezelőtt, 2006-ban azt javasolta külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mond, csak arra, amit csinál. Nagyon úgy tűnik, hogy ebben a filozófiában kommunikál a vendégmunkások behozatalának szabályozásáról a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is. A tárca a múlt héten kiadott egy közleményt, amely szerint „tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai idehaza”, sőt, „a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése”.

A megjelent rendelettervezetből viszont az érintett cégek semmi ilyen apokaliptikusat nem olvastak ki: bár hoz változásokat a tervezett szabály, szerintük attól nem lesz kevesebb ázsiai vendégmunkás az országban.

A tervezetet érintett munkaerő-közvetítő szakemberek segítségével igyekeztünk értelmezni. Ők nem aggódnak, hogy a szabályozás tönkretenné az üzletüket, a kormány ezzel inkább kisebb problémákat korrigálhat. Amíg viszont a gyárak és egyéb vállalatok saját állományba is fölvehetnek harmadik országbeli munkásokat, addig a közvetítői biznisz is működik majd, legfeljebb más formában.

Tiltás-szigorítás-pontosítás

Az elmúlt években nagyon felfutott a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma. Egy ideig inkább Ukrajnából és Szerbiából, most már viszont inkább Ázsiából érkeznek hozzánk dolgozók, akiknek a beutazását a kormány bátorította és tette lehetővé. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júliusában összesen 99,9 ezer külföldi állampolgárságú ember állt alkalmazásban Magyarországon, közülük majdnem 78 ezren harmadik országbeliek, vagyis az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamain kívülről érkezők. A harmadik országból érkezők száma valamivel magasabb volt 2024 elején, a csúcspont eddig 78,6 ezer volt idén februárban, azóta viszont, talán a vendégmunkásokat leginkább foglalkoztató feldolgozóipar, elsősorban autóipar és akkugyártás visszaesése miatt valamelyest, de nem csökkent jelentősen a számuk.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint még ennél is több külföldi jött az országba dolgozni: 2023-ban több mint 106 ezren érkeztek az országba munkavállalási szándékkal.

Mindez nem ment teljesen súrlódások nélkül, a kormány által hosszú évek során bevándorlásellenességre nevelt magyar lakosság sok helyen megijedt és felháborodott, amikor indiai, Fülöp-szigeteki vagy vietnámi munkások jelentek meg nagy tömegben egy-egy kisvárosban, és sokan úgy érzik, hogy a vendégmunkások a magyar dolgozók rovására jutnak lehetőségekhez. A magyar gazdaságban, különösen az iparban viszont hatalmas munkaerőhiány van, a cégek szerint pedig a vendégmunkások jóval termelékenyebb és jobban terhelhető munkaerőnek számítanak, mint a magyarok.

A helyzet viszont mindenképpen érzékeny, így a kormány valamit kezdeni akar a helyzettel. Ennek egyik elemeként Nagy Márton vezette NGM „Tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai” címen adott ki közleményt szeptember 19-én. Ebben a minisztérium azt írja, hogy hamarosan megkezdődik azon rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely „a magyar munkavállalók és családjaik minél erőteljesebb védelme érdekében” szabályozná újra a vendégmunkások behozatalát, a munkaerő-kölcsönző és közvetítő cégek életét. A közlemény szerint ezt három módon tenné meg a rendelet:

• Egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki.
• A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során.
• A visszaélések elkerülése érdekében a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.

Utóbbi rész miatt a magyar sajtóban több helyen úgy jött le a közlemény, hogy a kormány be akarja tiltani a vendégmunkások közvetítését.

Ügyfeleik riadtan keresték is a munkaerő-közvetítő cégeket, akik megnyugtatták őket, hogy a tervezet szövegében szó sincs tiltásról, így várhatóan minden haladhat majd tovább.

Miről van akkor szó? A tervezet módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet szabályozó 2001-es rendeletet, új definíciót adva annak, hogy mit is tekint munkaerő-közvetítőnek. Mielőtt belemennénk, mi a változás, érdemes gyorsan összeszedni, mi a különbség a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző között.

Ahogy a név is takarja, a munkaerő-kölcsönzők kölcsönbe adnak dolgozókat, akik a kölcsönzővel állnak szerződésben, nem azzal a gyárral vagy más munkahellyel, ahol dolgoznak. Ez esetben tehát a kölcsönző a munkás foglalkoztatója, ő vállal felelősséget minden olyan dologért, amiért a munkaadónak felelősséget kell vállalnia. A közvetítő másfajta szolgáltatást nyújt, csak összeköti a(z esetünkben tipikusan ázsiai) munkavállalót például egy gyárral, amely munkaerőt keres, utána viszont a munkás a gyárral köt szerződést, nála lesz állományban.

A tervezet úgy definiálná a magán munkaerő-közvetítők tevékenységét, mint olyan szolgáltatást, ami elősegíti „munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásban részes államból érkező állampolgárok Magyarországra való közvetítését is”. Az NGM kommunikációs osztálya valószínűleg ezt a definíciót tálalta tiltásként, hiszen ha a munkaerő-közvetítők csak az EGT országaiból közvetíthetnek dolgozókat Magyarországra, akkor „harmadik országbeli”, vagyis ázsiai dolgozókat nem. Igaz, a Telex által megkérdezett munkaerő-közvetítők szerint a mondat végén az a bizonyos „is” értelmezhető úgy, mintha az EGT állampolgárokra vonatkozó rész nem kizáró lenne, vagyis onnan is és máshonnan is lehet közvetíteni.

De ha már az NGM tiltásról beszélt, akkor vegyük komolyan, hogy ezzel a mondattal ez a szándéka. De miért akarhatja ezt tenni a kormány?

A Telexnek nyilatkozva egy munkaerő-közvetítő cég vezetője azt mondta, már egy ideje lehetett hallani idegenrendészeti szakértőktől és kormányzati forrásokból, hogy a kormánynak sokszor gondja akadt a munkaerő-közvetítőkön keresztül érkezett vendégmunkásokkal. Voltak olyan esetek, hogy ha egy vendégmunkás egészségügyi ellátásra szorult mondjuk egy munkahelyi baleset miatt, vagy valamilyen jogvitája volt a foglalkoztatójával, és a helyzetet nem lehetett rendezni, mert a közvetítő és a foglalkoztató között nem volt egyértelműen tisztázva a közvetítői szerződésekben, kié a felelősség, mindenki egymásra mutogatott, és végül az államnak kellett megoldania az ügyet. Egyes nagyobb gyártóknál ráadásul közvetítői hálózatok alakultak ki, több lépcsőben, több közvetítőcégen keresztül hozták a vendégmunkásokat, ha viszont baj volt, senki nem vállalta a felelősséget.

Közvetítő forrásunk szerint elképzelhető, hogy az ilyen esetek elkerülésére akarja most tisztázni a kormány, kinek milyen felelőssége van a behozott vendégmunkásokkal kapcsolatban, aminek egy módja lehet, ha a közvetítői szerződések lényegében kikerülnek a rendszerből. A szakértő szerint a problémát a közvetítői szerződések szabályozásával is meg lehetett volna oldani, de a kormány, úgy tűnik, nem ezt az utat választja.

Emellett olyan törekvés is lehet a kormányzat részéről, hogy a 28 kiválasztott minősített munkaerő-kölcsönző cég felé terelje a piacot, hiszen 28 cég tevékenysége sokkal inkább átlátható, szabályozható. Viszont amíg a cégek saját állományba vehetnek föl vendégmunkásokat – márpedig ezt az idegenrendészeti törvény megengedi, és a kormánynak sem lenne érdeke ezen változtatni –, addig a munkaerő-közvetítő cégeknek is lesz üzletük, legfeljebb nem „közvetítői” szerződéseket kötnek majd a munkaerőt kereső cégekkel, hanem máshogy nevezik, máshogy alakítják az ügymenetet.

Már csak azért is szükség lesz még az ilyen cégek szolgáltatásaira, mert nem minden vállalatnak éri meg kölcsönözni a külföldi munkaerőt. Vannak persze olyan cégek, amelyeknek nincs akkora HR-kapacitásuk, hogy a vendégmunkások utazását, szállását megoldják, így inkább a kölcsönzőre bízzák ezt a feladatot, sok vállalat viszont meg tudja oldani ezeket házon belül. Kölcsönzőcégeken keresztül ráadásul, pont az extra szolgáltatások miatt jóval költségesebb vendégmunkásokat foglalkoztatni. Bizonyos cégek emellett kifejezetten azt szeretnék, hogy a dolgozóik állományban legyenek, adminisztratív vagy megbízhatósági okokból.

Gesztusok a magyar álláskeresőknek

A tervezetet alaposan átrágó egyik forrásunk szerint ha azt jelenlegi formájában elfogadná a kormány, akkor az a munkaerő-kölcsönzők működését is szabályozná. Ezek eddig egyszerűsített eljárásban tudtak vendégmunkásokat behozni az országba, nem kellett igazolniuk a munkaügyi hivatal felé, hogy megpróbáltak az adott munkakörre magyar dolgozókat találni, szemben más foglalkoztatókkal, akik vendégmunkásokat akartak alkalmazni.

Eddig a 28 minősített munkaerő-kölcsönző számára az állami foglalkoztatási szerv egyszerűsített eljárásban folytatta le a magyar álláskeresők közvetítését. Ez azt jelentette, hogy elegendő volt egy munkaerőigény-bejelentés, valamint az igazolás, hogy a kölcsönzőcég csoportosan fogadta a kiközvetített álláskeresőket. Ezután pedig mehetett a vendégmunkások engedélyezése. Forrásunk értelmezése szerint

a tervezet alapján ez a könnyített eljárás részükre megszűnik, legalábbis jelenlegi formájában nem marad.

Az eddigi 7 napos könnyített csoportos kiközvetítés helyett 60 napos lesz a közvetítés, szigorúbb lesz az eljárás. Változik az is, hogy ha valakit alkalmaznak, akkor az adott pozícióra már csak a megmaradt üres álláshelyekre jöhet vendégmunkás, ugyanúgy, mint normál közvetítés esetében. Itt is szigorúan fogják nézni, hogy amennyiben elzárkóznak a magyar munkaerő foglalkoztatásától (tehát elutasítják a magyar álláskeresőt), akkor az adott pozícióra nem jöhet vendégmunkás. Vagyis a minősített munkaerő-kölcsönzőknek is jobban kell támaszkodniuk a hazai munkaerőre, és csak indokolt esetben hozhatnak be külföldi munkavállalókat, ha nem áll rendelkezésre megfelelő magyar munkaerő.

A Telexnek nyilatkozva az egyik minősített munkakölcsönző vezetője azt mondta, a kölcsönzők nem igazán érzik megszólítva magukat az új tervezet kapcsán, részben azért, mert az év eleje óta tudják, hogy jövő januártól milyen részletesebb statisztikákat kell majd leadniuk az állam felé. Mint mondta, a mostani tervezetben igazán elementáris, a kölcsönzőket érintő változások nincsenek, bár a szakma számít arra, hogy a következő néhány évben majd jelentősebben újraszabályozza a vendégmunkások behozatalát a kormány.

A tervezetben pedig az is szerepel, hogy ha azt állapítja meg a hivatal, hogy egy foglalkoztatót valamilyen munkaügyi bírsággal sújtottak, például vendégmunkások engedély nélküli foglalkoztatása miatt, akkor el fogják utasítani a szezonális munkavállalási engedélyek iránti kérelmét, vagyis nem alkalmazhat majd szezonális vendégmunkásokat. Azt is meghatározza a rendelet, hogy ha egy foglalkoztató „alaptalan feltételekkel zárkózott el” a magyar dolgozók alkalmazásától, vagy indokolatlanul kifejezetten vendégmunkásokat akart előnyben részesíteni, a kérelmét el kell utasítani.

Utóbbi lépéssel a kormány valószínűleg azt akarja valahogyan kezelni, hogy sok állampolgár (azaz szavazó) azt érzi, a cégek vendégmunkásokkal töltenek fel állásokat, miközben sok magyarnak nincs állása.

Ez nyilván erősíti az „idejönnek és elveszik a munkát” érzést a választókban, ami különösen kellemetlen annak a kormánynak, ami ezt a narratívát a menekültválság alatt hatalmas plakátokon hirdette szerte az országban, miközben később ő maga tette lehetővé a vendégmunkások könnyebb alkalmazását.

Szintén a magyar munkaerő támogatására a tervezet hoz pár lépést arra is, hogy – mint a minisztérium közleménye írja – a munkaerőpiaci képzések kínálatát „sokkal erőteljesebben a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez igazíthatja”, ösztönzőrendszerrel könnyítené a képzések megszervezését, bővítené az álláskeresők számára elérhető, az élethelyzetükhöz és a munkaerő-piaci kereslethez egyaránt igazodó képzés-kínálatot.

Ezek hasznos lépések lehetnek, hasonló képzések munkaügyi közgazdász szerint szükségességesek lennének ahhoz, hogy a magyar munkaerő-tartalékot jobban ki lehessen aknázni. Ahogy viszont korábban írtuk, a képzési rendszer erősítése azonban önmagában még valószínűleg nem elég ahhoz, hogy olyan magyarok is munkát kapjanak, akik most nem dolgoznak, ehhez a tömegközlekedés, a vidéki busz- és vasúthálózat fejlesztésére is szükség lenne, vagy arra, hogy a cégek legalább annyit tegyenek a magyar dolgozók lakhatásáért és utaztatáséért, mint teszik a vendégmunkások esetében.