Eldőlt: átalakítják a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot

Elfogadta az Országgyűlés a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényt, ami a tudományos közösségben éles vitákat váltott ki. Ezzel a HUN-REN egységes jogi személlyé válik, és megkezdődik egy többéves átalakulási időszak.

A tervezet hosszú utat járt be: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes először egy olyan javaslatot nyújtott be, amiről nem egyeztettek a kutatóintézetekkel, és Gulyás Balázs HUN-REN-elnök szerint bizonyos pontokról a hálózat vezetőségével sem. Az első verzió heves ellenállást váltott ki a kutatókból – nem is csoda, hogy egy új vezetés reformtörekvéseit szkeptikusan fogadta egy olyan közösség, ami már elszenvedője volt egy kényszerű átszervezésnek 2019-ben, amikor a kutatóhálózatot elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). Ráadásul az első változat ugyanaz alá a jogszabály alá sorolta volna a hálózatot, ami alá a kekvásított, azaz alapítványi tulajdonba adott egyetemek is tartoznak, ez még inkább növelte a bizalmatlanságot.

A következő tervezetekbe már beépítették az intézetvezetők, a HUN-REN-vezetőség és az MTA javaslatait is, és az alapítványokra vonatkozó vonal is kikerült belőle. Az eredeti verzióban szereplő megnövelt finanszírozást, az innovációs képesség növelését, a társadalmi hasznosulás biztosítását és a kiemelt területek kijelölését nem sérelmezték az érintettek, de az irányítás és a jogi szerepkörök területén jócskán akadtak javaslataik. Azt, hogy ezekből mi került be végül a törvénytervezet újabb verzióiba, a szaktárca döntötte el. Miután a tervezet kiegészült az intézetek és az MTA javaslataival, az intézetvezetők már nagyobb bizalommal fordultak az átalakítás felé.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonban továbbra sem elégedett a tervezettel, véleményük szerint az MTA-hoz hasonló jogi forma lenne megfelelő a kutatóhálózatnak is. Sérelmezik, hogy a törvény szövege még mindig nagyjából 50 százalékban megegyezik a kekvásított egyetemekre vonatkozó törvénnyel. Lőrincz Viktor, az ADF alelnöke szerint problémás, hogy a törvénytervezet a polgári törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó általános szabályait hivatkozza, amik ugyanúgy vonatkoznak a nonprofit társaságokra, tehát egyesületekre, alapítványokra és gazdasági társaságokra közösen. Az ADF szerint ilyen szempontból még általánosabb lett a hivatkozás, és ez alapján még kevésbé lehet megmondani azt, hogy milyen szabályok fognak vonatkozni a kutatóhálózatra. A törvény egyébként is csak egy keretrendszert szab a működésnek, a részleteket és a gyakorlati szabályokat csak ezután lehet majd lefektetni.

Érzékeny pont, hogy az Európai Unió mit fog szólni a törvényjavaslathoz. Ha úgy értelmezik, hogy a modellváltó egyetemekhez hasonlóan itt is reális a veszély a politikai befolyásra, a kutatóhálózatot akár kizárhatják az európai kutatási projektekből. Az fontos különbség már az eredeti törvénytervezetben is, hogy a HUN-REN-nél az igazgatótanácsba nem ülnek be aktív politikusok és tárcavezetők, mint ahogyan ez a modellváltó egyetemek kuratóriumainál eleinte történt.

Az átalakításra vonatkozó törvénytervezettel és annak fogadtatásáról, illetve a tervezet változtatásairól ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

Az MTA ingatlanvagyona is a HUN-REN-hez kerül

A kutatóhálózat átalakításával kapcsolatban fontos történés volt még az, hogy az MTA megszavazta: eladja az ingatlanvagyonát a kormánynak. A kormány ezeket az ingatlanokat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak fogja átadni.

Az MTA tulajdonában lévő ingatlanvagyont 2007-ben ingyenesen adta át az akkori kormány az Akadémiának. A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az Akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének tulajdonában maradtak. A kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára.

A kormány most 80 milliárd forintért vásárolta vissza ezt az ingatlanvagyont, annak ellenére, hogy az értékbecslés 130,9 milliárdra tette az értékét. Az MTA szerint az értékcsökkenés azért jogos, mert egyrészt az értékesítendő kör nem egyezik meg a törvényi kötelezettséggel a kutatóhálózat használatába adott teljes akadémiai ingatlanvagyonnal (amiről korábban értékbecslés készült), és a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege is. A pénzhez az Akadémia 74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában jut hozzá.

Fontos kitétel volt még a tárgyalások során az, hogy polgárjogi szerződés garantálja az adásvétel lezajlását, és az is, hogy csak akkor történik meg a vagyonátadás, ha az Akadémia köztestületi számlájára az összeg beérkezett. Az elfogadott határozatban benne van még az is, hogy a jelenleg a hálózat irányítása alá tartozó kutatóhelyek által használt, MTA-tulajdonú ingó vagyonelemeket – ide nem értve az Akadémia által nem eladható kategóriába sorolt kulturális javakat és a haszonkölcsön-szerződéssel használatba adott reprezentációs célú műtárgyakat – az MTA ingyenesen átadja azzal a céllal, hogy az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva.

Ezenfelül a határozat kiköti még, hogy a közgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a HUN-REN azon tájékoztatásának ismeretében támogatja az előterjesztés szerinti vagyon átadását, hogy a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN-kutatóintézetek jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat.