„Triplán első” uniós csúcson keresik Orbánék az utat, hogyan erősítsék az EU védelmét

Először találkoznak az uniós vezetők, hogy a védelempolitikáról egyeztessenek az elnökségével, jelentette ki hétfőn az Európai Tanács vezetője.
António Costa egy brüsszeli palotába hívta össze az állam- és kormányfőket, köztük Orbán Viktort. Costa a decemberi hivatalba lépésével kicsit változtatott azon, hogyan működik a tagállamokat legmagasabb politikai szinten képviselő uniós testület. Az első hivatalos csúcstalálkozóját decemberben egynaposra vágta, a mostani pedig az első „elvonulásra” keresztelt informális összejövetel, ahol egy-egy területre összpontosítva akarja közelebb hozni az álláspontjukat.
Az ülést az AFP szerint „triplán elsőként” emlegetik: amellett, hogy először tárgyalnak így kifejezetten a védelempolitikáról, most először lesz ott EU-csúcson brit miniszterelnök a brexit óta, és ez lesz az Európai Tanács első ülése, amióta Donald Trumpot ismét beiktatták az Egyesült Államok elnökének.
„Egy nyílt, őszinte megbeszélés a szándékom”, jelezte Costa az ülésre érkezve. Három fő irányt jelölt ki: mit fejlesszenek közösen, hogyan biztosítsák ehhez a szükséges pénzt, és hogyan erősítsék meg az eddigi partnerségeiket. A megbeszéléssel irányt mutatnának az Európai Bizottságnak a védelempolitikai „fehér könyvéhez”, azaz egy átfogó dokumentumhoz a témában. (Az uniós kvázikormány pénteken ült össze egy hasonló, sportcipőket villantó „elvonulásra” Mark Rutte NATO-főtitkárral együtt, ahol a fehér könyvről tárgyaltak.)
Az uniós országok többsége NATO-tagállam is, és a védelmi kiadásaik túlnyomórészt már elérték a bruttó nemzeti össztermék két százalékát egy korábbi vállalásuknak megfelelően. Trump viszont ötöt akar, amennyit még az USA sem költ. Orbán korábban tüdőlövésnek tartotta, ha Magyarországot emelni kellene a hadi kiadásokat. Boris Pistorius német védelmi miniszter egy vasárnap megjelent interjúban azt mondta a Tagesspielnek, hogy ezt vita nélkül egy az egyben nem vállalhatják, bár egyetértett azzal, hogy többet kell fordítaniuk rá.
A koronavírus-járvány és az orosz invázió ébresztő volt Európának, Trump kormányzatának első lépései pedig afelé tolják az EU-t, hogy egységesebben és aktívabban válaszoljon a közös biztonsági kihívásokra, hangsúlyozta a hétfői ülésre érkezve Emmanuel Macron francia elnök.
„Azt hiszem, Európa kicsit lusta volt a védelem témájában. Putyin úr felébresztett minket” – vélte Bart De Wever, Belgium frissen kinevezett kormányfője. Az euroszkeptikus ECR-hez tartozó Új Flamand Szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy az USA-val fenn kell tartani a kapcsolatot, de meg fogják erősíteni Európa saját védelmét.
Nem vagyunk háborúban, de fel kell fognunk a helyzet sürgősségét és gondolkodásmódot kell váltani, figyelmeztetett Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Két százalék már nem elég, többet kell költeni, de fenn kell tartani a társadalmi egyensúlyt.
Világos, hogy többet kell tennünk, de ehhez néhány tagállamnak nehéz döntéseket kell hoznia, jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
Jobb méretarányosságra kell törekedniük és a sikeres fegyverrendszerekre összpontosítani, mondta Olaf Scholz német kancellár. „Nem jó ötlet akkor elkezdeni egy lőszergyár építését, amikor már konfliktus van.”
Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök az olyan hibrid támadásokat is felemlegette, mint az orosz „árnyékflottának” tulajdonított kábelszaggatások a Balti-tengeren. Szerinte „nem csak bankunióra, védelmi unióra is szükség van”.
„A decemberi EU-csúcs óta nagyot fordult a világ. A mi célunk, hogy Magyarország a változások nyertese legyen. Akkor is, ha ez a brüsszeli bürokratáknak nem tetszik” – posztolta a találkozó fő témáját nem említve Orbán Viktor, amikor Belgium fővárosába indult vasárnap.
Miből?
A forrásoknál az uniós költségvetés egyelőre csak korlátozottan jöhet szóba, mert abból a mostani szabályok szerint nem lehet közvetlenül fegyvereket venni. Iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztésre hivatkozva, közvetve viszont már így is megy pénz védelmi célokra. Az Európai Védelmi Alap évi egymilliárd eurót ad erre, a néhány napja kiadott munkaprogramja pedig mutatja a mostani közös célokat. Többek között kamikazedrónokra, felderítő műholdcsoportokra, négydimenziós radarokra szánnak pénzt.
Az EU egyelőre még addig se jutott el, hogy egy tavaly javasolt, másfél milliárd eurós védelmi programot és a vele párban javasolt stratégiát sikerüljön elfogadnia. Előbbi volt az egyik olyan ügy, amelybe beletört az előző félévben a soros magyar elnökség bicskája. A kiszivárgott információk alapján azon megy a vita, mennyire kelljen uniós gyártású eszközöket vásárolni. A franciák az erős hadiiparukkal a hátuk mögött magasabb követelményt szeretnének, mint például a baltiak, akik az Ukrajna elleni orosz invázió miatt mielőbb izmosítanák a védelmüket – mindegy, hogy milyen fegyverekkel.
A tagállamok ettől még kormányközi alapon is összedobhatnak pénzt, mint ahogy az EU-n kívüli fegyverszállításokat utólag térítő Európai Békekeretnél. Iparfejlesztésre már most is költenek, és erre elvben közös hitel is szóba jöhet hasonlóan ahhoz, mint a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapnál, de az együtt felvett kölcsönöktől több tagállami vezető, köztük Orbán Viktor is ódzkodik.
Az ülés előtt a 27-ből 19 kormány a már létező Európai Befektetési Banktól (EIB-től) kérte, hogy tegyen többet a védelmi ipar pénzeléséért egy levél szerint, amit a Financial Times szerzett meg. A lap arról ír, hogy a döntést a tagállami pénzügyminiszterek egyszerű többséggel hozhatják meg. (Ez a felsorolt országok alapján meg is lenne, a lap sorolta fel Magyarországot az aláírók között.) Az FT-nek ugyanakkor amiatt aggódtak a bank tisztviselői, hogy a változás ronthatja az intézmény besorolását, azaz onnantól csak rosszabb feltételekkel juthatna forrásokhoz. A luxemburgi miniszterelnök viszont a hétfői ülésre kifejezetten említette, hogy az EIB többet tehetne.
Orbán már találkozott is a „holland fickóval”
A partnerségek megerősítésére a találkozón részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár, akivel Orbán Viktor is tárgyal, erősítette meg korábban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán egy Facebook-posztja alapján már valóban egyeztetett is a volt holland kormányfővel, akit évekkel ezelőtt csak „holland fickóként” emlegetett.
A brexit ötödik évfordulója után napokkal Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke lesz az első brit kormányfő, aki részt vesz az uniós állam- és kormányfők találkozóján. „Azért vagyok itt, hogy az európai partnerekkel dolgozzak a nyomás fokozásán” Oroszország ellen, „az energetikai bevételeket és a cégeket célba véve, amelyek ellátják a rakétagyárait” – jelentette ki Brüsszelbe érkezve a Sky News szerint. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke „több szankcióval fenyegette Oroszországot, és ez világos, hogy megrázta” Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Az EU-t arra szólította fel, vállaljon nagyobb terhet a saját védelméből.
Grönland nem eladó, jelentette ki a dán miniszterelnök
A csúcstalálkozó lesz az első azóta, hogy Trumpot beiktatták. Az USA elnöke az öt százalékos követelésén kívül is adott témát: vasárnap este bejelentette, hogy hamarosan vámokat vezet be az EU ellen. „A mi oldalunk is készülünk”, de ha kereskedelmi háborút indítanak, Kína lesz a nevető harmadik, figyelmeztetett Kallas. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint „mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük ezt a teljesen felesleges és ostoba vámháborút”.
A Politico több forrásra hivatkozva úgy tudja, Trump Grönland megszerzéséről szóló fenyegetéseit is napirendre veszik. Az USA elnöke nem zárta ki, hogy akár inváziót indítson a Dániához tartozó autonóm terület ellen, ahol katonai bázisa is van. „A határokat erőszakkal nem lehet megváltoztatni” – figyelmeztetett a német kormány, az EU Katonai Bizottságának elnöke pedig felvetette, hogy érdemes lenne uniós csapatokat is Grönlandon állomásoztatni. Az EU kvázialkotmányának van egy közös védelemről szóló cikke, külön foglalkoztunk vele, ez milyen kérdéseket vethet fel magyar szempontból, ha valaki megtámadná a szigetet.
„Grönland nem eladó” – figyelmeztetett az ülésre érkezve Dánia miniszterelnöke. „Azt hiszem, az uniós partnereinkkel nagyon világosak voltunk, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania az össze ország szuverenitását”, Grönland pedig Dánia része. Ha ez arról szól, hogy a világ rájuk eső részét biztonságban tudják, képesek megtalálni a módját, abban egyetértenek az USA-val, hogy a sarkköri területek egyre fontosabbak védelmi szempontból.