Szijjártó: Hát a nagy f...

Az Európai Unió minden kísérlete kudarcot vallott, hogy a háborúnak vége legyen vagy az ukránoknak kedvező feltételek alakuljanak ki a csatatéren – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután az uniós kollégáival találkozott Brüsszelben.

Szijjártó az oroszok elleni új szankciók egyhangú elfogadása után hangsúlyozta, hogy a szankciók kudarcot vallottak, mert jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint az orosznak. Ennek ellenére egyesek már a 17. csomagról beszélnek. A fegyverszállítások miatt csak a halottak száma nőtt és a támogatás egy részének sorsa bizonytalan, mondta a miniszter. A további tragédiákat csak a mielőbbi béke tudja megelőzni, Ukrajna minden egyes nappal tovább gyengül.

A békéhez az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásai adják a legjobb reményt, de ma is meggyőződhetett róla, hogy a „háborúpárti európai liberálisok” ennek a megakadályozására szövetkeznek. Nyíltan kimondják, hogy „az európai emberek pénzét a háború meghosszabbítására költsék” egy nagy pénzügyi-fegyverszállítási csomaggal, így az ukránok nemet tudjanak mondani egy „valaki által rossznak titulált alkura”. „Húsz- és negyvenmilliárd euró közötti összegek repkednek.” A magyar kormány nem támogatja a csomagot, ismételte meg Szijjártó a csütörtöki bejelentését. (Ahogy arról korábban írtunk, ez önkéntes tagállami felajánlásokból állna, így nem biztos, hogy összuniós csomag lenne, vagyis Magyarország valószínűleg kimaradhat belőle.)

Szijjártó ismét figyelmeztette az Európai Bizottságot

Szijjártó újra leszögezte azt is, hogy a személyek elleni, március közepén lejáró szankciók meghosszabbításánál figyelembe veszik, mennyire tartja be az Európai Bizottság a januárban adott nyilatkozatát. Akkor a gazdasági büntetőintézkedéseket kellett kiterjeszteni, de a magyar kormány „behúzta a kéziféket”. „Mondassák ki az ukránokkal, hogy vissza fogják állítani a gázútvonalat”, követelte Orbán Viktor, miután év elején leállt az orosz földgázszállítás Ukrajnán keresztül Európába, mert lejárt a két ország közötti ötéves tranzitmegállapodás. Ez a magyar mellett a szlovák kormányt is felpaprikázta. Robert Fico miniszterelnök már január elején kétoldalúan tárgyalt az Európai Bizottság energiaügyért felelős tagjával. Ekkor létrehoztak egy munkacsoportot, hogy foglalkozzon az üggyel, azaz háromoldalúan már a magyar kérésre kiadott nyilatkozat előtt elkezdtek egyeztetni.

A dokumentum, amivel Szijjártó szerint megkapták a kért biztosítékokat, egy európai bizottsági nyilatkozat volt, amit felolvastak a januári ülésen. A Tanács vagy az Európai Bizottság oldalán máig sem közölt szövegben a magyar kormány szerint többek között az áll, hogy az uniós testület kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával az ukrajnai gázvezeték-hálózaton keresztül az európai ellátásról, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban. „Ebben az összefüggésben az uniós testület kész Magyarországot (Szlovákiával együtt) bevonni a folyamatba” – áll a Bóka János EU-ügyi miniszter által kitett magyar szövegben.

Hétfőn Szijjártó azt mondta, az Európai Bizottság a korábbi ígérete szerint „konzultációkat kezdeményez magyar, szlovák és ukrán részvétellel arról, hogyan lehet újraindítani a gáztranzitot Ukrajnán keresztül”, a földgáz forrását nem említette. (A Bóka-féle szövegben az áll, hogy „a Bizottság kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával az ukrajnai gázvezetékhálózaton keresztül történő európai ellátásról, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz gázt nem, azerit viszont szívesen szállítanának.)

Szijjártó jelezte: múlt héten szlovák és ukrán részvétellel tartottak egy találkozót, de a magyar kormányt nem hívták meg. „Tehát az Európai Bizottság talán a legkönnyebb pontban is megsértette a saját maga által tett ígéretet, és hogy ha ez így folytatódik, annak nagyon súlyos hatása lesz a szavazatunkra.”

Az ügyben múlt pénteken a testület szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen elismerte, hogy volt egy bizottsági-szlovák-ukrán találkozó, Magyarország ennek a formációnak nem volt része, de szerinte a magyarokkal is folyamatosan egyeztetnek, később még lesznek találkozók. Arra a Telex nem kapott egyértelmű választ, hogy kifejezetten kérte-e a magyar kormány a részvételt.

Szijjártó hétfőn úgy látta: az Európai Bizottság nem azt vállalta a nyilatkozatban, hogy „beszélgetünk róla”, hanem „négy garanciát”, és a magyar kormány kihagyását sunyin „ráfogták a szlovákokra”.

Szijjártó a másik indokát is elismételte arra, hogy egyelőre miért nem egyezett bele a szankciók hosszabbításába: „nincs hova rohanni” a március 10-i határidőig, nem szabad veszélyeztetni az USA és Oroszország közti egyeztetéseket. Addig még minden megváltozhat, „beleértve a szankciók szükségességét vagy létjogosultságát”.

Egy harmadik indokot is felhozott: szerinte az – egyhangú döntéssel összeállt – listán többeknek nincs keresnivalójuk. Nyolc személyt össze is gyűjtöttek, javasolják, hogy vegyék őket le.

Továbbra sem támogatja a kormány az első csatlakozási fejezet megnyitását Ukrajnával

Az Európai Bizottság korábban jelezte: hamarosan kiad egy tervet arra, hogyan szakadjon le teljesen az EU az orosz energiáról. Szijjártó jelezte: akkor fog a kormány a mostani energiahordozók cseréjén elgondolkodni, ha valaki olcsóbb és legalább olyan kiszámítható megoldást fog garantálni, mint a mostani.

Ahhoz, hogy Ukrajnával megnyissák az első uniós csatlakozási fejezeteket, Szijjártó egy olyan kisebbségvédelmi akciótervet követelt, amit az ukránok korábban megígértek. Jött is egy javaslat, de csak párszor említette a kárpátaljai magyarokat, így „elég fájdalmasnak látszik az európai integrációs folyamat”. Szerinte az Európai Bizottság a kisebbségvédelemnél és energiaügyben sem azt mondja a tagjelölt Ukrajnának, hogy soha nem léphet be, ha sérti a mostaniak érdekeit, hanem a már tagok fogadják ezt el.

„Most már kezdünk úgy hozzáállni ehhez az ügyhöz, mintha mi függenénk az ukránoktól. Mintha az ukránok finanszíroznának minket. Mintha az ukránok lennének tagjai egy olyan integrációnak, amelynek mi akarunk a tagjai lenni. Hát a nagy f…”

– harapta el a mondat végét. „Tehát nem így van” – tette gyorsan hozzá. (A videón a jelenet 22:50-nél látható). Az ukránok függnek a nyugati támogatásoktól és két szervezethez csatlakoznának, amihez a magyar kormány egyhangú döntése kell, így az akaratával szemben nem léphetnek be. (Orbán Viktor a külügyminiszteri üléssel párhuzamosan arról beszélt a Parlamentben, hogy a kormány nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, mert a csatlakozása tönkretenné a magyar gazdákat.)

Az ENSZ-ben Magyarország az USA békehatározatához csatlakozott társszerzőként, ami Szijjártó szerint kijelöli a reális utat, a másikat Ukrajna és uniós tagállamok adták be.

Grúziánál szerinte az EU lebukott: többszörösére emelte a támogatásokat a kormány kommunikációjával szemben, mert az „nem csattogtatja a bokáját”.