A szabad média védelmét hangsúlyozta Orbán és 26 uniós kollégája
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői testülete kiadta az első adag következtetését a csütörtöki csúcstalálkozójáról. Az Európai Tanács nevében kelt dokumentumot Orbán Viktor és 26 uniós kollégája egyhangúlag fogadja el.
A következtetésekben kiálltak amellett, hogy megerősítsék az EU demokratikus ellenálló képességét. Hangsúlyozták, hogy kezelni kell a dezinformációt, a külföldi információmanipulációt és beavatkozást, valamint
„meg kell védeni a szabad és sokszínű médiát”.
Az állam- és kormányfők az EU szabályozási önállóságát is megerősítették digitális téren – bár erre nem tértek ki, de aközben, hogy az USA-ból folyamatosan piszkálják az ilyen uniós jogszabályokat.
A következtetések védelemről szóló részében felidézték, amit a legutóbbi találkozón is kimondtak:
„Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja”, „európai és globális biztonságra gyakorolt hatásai egy változó környezetben egzisztenciális kihívást jelentenek” az Európai Uniónak.
Ezzel vezették fel, hogy az EU és az Európai Tanács számba vette, hogyan haladnak a korábbi saját következtetéseik végrehajtásával Európa védelmi képességének megerősítésére 2030-ig.
A testület elítélte a közelmúltbeli hibrid támadásokat az EU és tagállamai ellen.
„Oroszország és Belarusz fokozódó hibrid hadjáratának fényében” gyorsítanának az erőfeszítéseken, hogy „megelőzzék, elrettentsék és válaszoljanak a hibrid támadásokra szerte az Unióban” többek között „további korlátozó intézkedésekkel” (azaz szankciókkal) az elkövető országokkal szemben.
Üdvözölték azt a jogszabályt, amelyet épp aznap fogadtak el a minisztereik a védelmi kiadások növelésére átcsoportosításokkal.
A következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésre a nyáron mutatott be javaslatot az Európai Bizottság, így még csak az előkészítő munkánál tartanak, de jelezték, hogy időben meg kellene egyezni. Határidőt ugyan nem mondtak ki, de finoman utaltak rá, hogy ha 2026 végére megállapodnának, akkor még maradna idő a szükséges jogszabályok elfogadására, hogy ne okozzanak zavarokat a pályázóknak.
Nem idézték fel, de legutóbb addig húzták az alkudozást, hogy az új mezőgazdasági politika a hétéves költségvetés 2021-es kezdete helyett csak 2023-tól indult. A magyar kormánynak ugyanakkor még a 2026 vége is későn lehet, mert bevallottan az új büdzsével akarja kizsarolni az elérhetetlen uniós támogatásokat. Közben a blokkolt helyreállítási alapnál 2026 őszére ki kellene pipáltatni a jogállamisági előfeltételeket, 2025 végén pedig – 2024-2025 fordulójához hasonlóan – ismét 400 milliárd forintot bukunk.
A Bondi Beachen rendezett hanuka ünnepség elleni terrortámadás után szolidaritásukról biztosították Ausztráliát és a zsidó közösséget. Elítélték az „antiszemitizmus és gyűlölet, intolerancia, rasszizmus és idegengyűlölet minden formáját, beleértve a muszlimellenes gyűlöletet”. Felidéztek egy olyan nyilatkozatot, amelyet a kormányok tavaly, magyar elnökséggel fogadtak el a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
A Közel-Keleten a helyzet stabilizálását és továbbra is kétállami megoldást szeretnének, ahol „két demokratikus állam, Izrael és Palesztina békében él egymás mellett biztonságos és nemzetközileg elismert határok között”.
A bővítésről és a migrációról általános következtetésekre futotta, különösen utóbbiról, amelyre két mondatban tértek ki.
