Az Európai Bizottság pénteken 120 millió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 45 milliárd forintnyi) bírságot szabott ki az X-re, mert megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) szerinti átláthatósági kötelezettségeit. Az ellenőrzött fiókokat jelző kék pipa megtévesztő kialakításával, a hirdetési adattár átláthatatlanságával, és a nyilvános adatoknál a kutatók akadályozásával volt gond, közölte az uniós testület.
Ahogy azt Henna Virkkunen technológiai önrendelkezésért felelős biztos is kiemelte,
ez az első határozat amiatt, hogy egy platform nem felel meg a DSA-nak. Ezzel „felelősségre vonjuk az X-et, amiért aláaknázza a felhasználók jogait, és kerüli a számonkérhetőséget”.
Az X-en bárki fizethet az ellenőrzött státuszért érdemi ellenőrizés nélkül, hogy ki áll a fiók mögött. Ez az Európai Bizottság szerint megnehezíti a felhasználóknak, hogy megítéljék az általuk használt fiókok és tartalmak hitelességét. Így csalhatnak a fiókokkal, másnak adhatják ki magukat. A DSA nem írja elő, hogy ellenőrizni kellene a felhasználókat, azt viszont tiltja, hogy ilyesmit hamisan állítson egy szolgáltató.
Az X hirdetési adattárából olyan információkat hiányoltak, mint a reklámok tartalma és témája, valamint azt, hogy ki fizetett értük. A bizottsági közlemény utalt rá, hogy ezzel csalások vagy hibrid hadviselés előtt is megnyithatják az utat.
Azt is hiányolták, hogy a kutatók a DSA-nak megfelelően hozzáférést kapjanak a platform nyilvános adataihoz, ne legyenek előttük szükségtelen akadályok. (A még Twitter néven futó cég nem sokkal azután szüntette meg az ingyenes hozzáférést az adatok gépi feldolgozását lehetővé tevő felületekhez, hogy Elon Musk megvette a vállalatot.)
A kék pipa miatt 60, a többinél 90 napon belül kellene jeleznie a cégnek, hogyan oldaná meg a problémákat. Ha nem tud megfelelni a határozatnak, időnként további büntetéseket kaphat.
A Politico alapján Virkkunen is utalt rá, hogy a lehetőségekhez és a cég bevételeihez képest nem nagy bírságot állapítottak meg: „nem azért vagyunk itt, hogy a legmagasabb büntetéseket rójuk ki, hanem hogy biztosítsuk a digitális szabályozás betartatását”.
Az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance így is már előre kikelt X-en a „pletykák miatt, hogy az Európai Bizottság dollárszázmilliókra fogja büntetni az X-et”. Az évekkel korábban indult eljárásról viszont azt állította, hogy a „cenzúrázás” hiánya miatt járna bírság. „Az EU-nak támogatnia kellene a véleménynyilvánítás szabadságát, és nem az amerikai cégeket támadni szemét miatt.”
„Nagyra értékelem” – köszönte meg Musk.
November végén az USA kereskedelmi minisztere és főképviselője is Brüsszelbe utazott egy-egy találkozóra az uniós tárcavezetőkkel és Virkkunennel. Egy közös sajtótájékoztatón finom szóváltás lett a digitális szabályok körüli vitákból: arra célozgattak, hogy az előírások új „egyensúlyával” ezermilliárd dolláros adatközpont-beruházások jöhetnének az EU-ba, és akkor az USA acélvámjait is „kezelhetik”.
Korábban Donald Trump elnök is szót emelt a „digitális adókról, digitális szolgáltatásokról” és piacokról szóló jogszabályok ellen, amelyeket szerinte úgy találtak ki, hogy „ártsanak” az „amerikai technológiának, vagy diszkriminálják”. Jelentős vámokat, valamint a „technológiára” és chipekre kiterjedő korlátozásokat lengetett be megtorlásul. Trump korábbi bejegyzése általánosan, nem kifejezetten az EU-t emlegetve azt állította, hogy az ilyen szabályok békén hagyják a kínai cégeket.
Pénteken az Európai Bizottság a TikTokról is döntött: elfogadta a kötelezettségvállalásait, amelyekkel átláthatóbbá tenné a reklámjait és a szolgáltatásait. Thomas Regnier bizottsági szóvivő szerint ez mutatja, hogy nem a büntetés a céljuk. Ha valaki konstruktívan egyeztet, megoldják az ügyeket, ha nem cselekednek – hangsúlyozta.
A DSA-ról bővebben itt, az USA – különösen Musk – techcégei és az uniós szabályozás egymásnak feszüléséről többek között ebben a cikkünkben írtunk.
Cikkünket kiegészítettük a TikTok ügyében hozott döntéssel.
