Serafin: A magyar kormány jelzésének hiánya miatt sajnos újabb egymilliárd euró lesz elérhetetlen pont két hét múlva

Pont két hét múlva, év végével sajnos – a magyar kormány jelzésének hiánya miatt – újabb egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás kerül ki a kötelezettségvállalások közül, figyelmeztetett szerdán az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Piotr Serafin arra a forrásvesztésre utalt, amely 2024 végén már biztossá vált (bár csak később számoltak el) és azóta évente ismétlődik nagyjából egy-egymilliárd euróval.

Az oka a feltételességi eljárás, amelyet 2022 végén a magyar mellett csak a lengyel kormány nem szavazott meg. A mechanizmussal eredetileg nagyjából 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be. Ennek két év után az időarányos része – ahogy az Európai Bizottság korábban a Telexnek fogalmazott – „többé nem elérhető”.

Az eljárás végrehajtásáról szerdán rendezett vitát az Európai Parlament (EP), de nem kellett válogatni a gyakorlati példák között. A mechanizmust eddig csak a magyar hatóságok ellen indította el bizottsági javaslatra a tagállami kormányok testülete. Serafin hangsúlyozta: csak közvetlenül az uniós költségvetéssel kapcsolatban kezdeményezhetik ezt, és kizárólag akkor, ha más eljárásokkal nem lehet hatékonyabban védeni az EU büdzséjét. Ezért kezdeményezték Magyarország esetében, és nem fognak habozni, ha máshol is adottak ehhez a feltételek, ígérte.

Úgy vélte, hogy az eljárásnak akkor is van hatása, ha nem vetik be. Számos hasonló eszközük van a jogállami párbeszédtől a horizontális feltételekig és a helyreállítási alap szupermérföldköveiig. (Utóbbi kettőt szintén használták a magyar hatóságokkal szemben.) A következő, 2028-ban induló többéves költségvetésnél javasolták, hogy tegyék áramvonalasabbá az eszközöket. (A magyar kormány kifejezetten ellenzi a feltételességet.)

Serafin az ülés végén felhívta rá azok figyelmét, akik szerint az eljárás uniós alapszerződéseket sért, hogy az EU bírósága a magyar és a szlovák kormány pere miatt már vizsgálta ezt, és világosan megállapította az ellenkezőjét.

Serafin nem tette hozzá, de az eljárás 17 feltételét eddig hivatalosan nem sikerült megoldani, bár már 2023 májusában jelezték uniós forrásból a Telexnek, hogy „van egy csomó pipa”. A magyar kormány jelzésének hiányával Serafin arra utalt, hogy bármikor kérhetné a feltételek újraértékelését. Eddig csak egynél tette meg a 17-ből, akkor is úgy, hogy bevallottan nem teljesített minden bizottsági elvárást. Az Európai Bizottság ennél az egyetlen feltételnél, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is tucatnyi problémát látott. A testületnek 2023 végén az eljárás összes feltételét hivatalból értékelnie kellett. Ekkor is úgy látta, hogy nem teljesült mindegyik. A kormány már most szinte biztosan késne, ha értékelést kérne a bizottsági elemzés, a tanácsi szavazás és a téli szünet idejét figyelembe véve.

Bóka János EU-ügyi miniszter januárban arról beszélt, „nem érzem pontos megfogalmazásnak”, hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről. Szerinte csak akkor lehetne erről beszélni, ha a magyar kormány önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de úgy vélte, mindet teljesítette. Ezért „nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni”. Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy „az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ”. Azt, hogy a kormányoldalnak mi az álláspontja a kérdésben, ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen.

Dobrev Orbánt és Magyart emlegette, Deutsch durva politikai támadást látott Magyarországgal szemben

Ez a vita nem csak elvekről vagy egy elvont fogalomról, hanem a „hétköznapi életünkről szól”, jelentette ki Dobrev Klára. A DK elnöke szerint „a jogállam nekünk a mindennapokban okoz gyomorszorító bizonytalanságot”, a hiánya pedig „tönkreteszi az életünket. Mi azért lettünk Európa legszegényebb országa 15 év alatt, mert

egy egypárti kétharmad teljhatalommal tönkretette az országunkat és elvette a jogállamot, ezért szegényedtünk el.”

Dobrev a szocialista frakció vezérszónokaként azzal vádolta a „a magyar jobboldalt”, hogy „mintha nem tekintené fontosnak a jogállamot”. Orbán Viktortól „megszoktuk, ő összevissza beszél, hogy ez csak egy bunkósbot, amit Brüsszel arra használ, hogy elvegye az európai uniós támogatásokat”, pedig „hány jachtot és kastélyt tudnának venni a pereputtynak és az Orbán-családnak belőle”. Ugyanakkor szerinte „a Tisza Párt és annak vezetője, Magyar Péter is úgy tekint a jogállamra, mint ami nem olyan fontos”, egy partizános interjújából idézve egy mondatot.

„Ha jogállam lenne Magyarországon”, akkor „a hivatalok nem packázhatnának az emberekkel, a főnökök nem zsigerelhetnék ki mindenhol a magyar embereket, a magyar munkásokat”. Nem nyúlhatnák le „a Balatont, a Fertő-tavat, a kastélyokat és a földeket, és több százezer magyar devizahiteles kaphatna kárpótlást az Európai Bíróság döntése szerint, ami jár nekik. Ha jogállam lenne Magyarországon, akkor nem az ellopott európai uniós milliárdok és nem a pedofil mocskos bűnelkövetők jutnának mindenkinek az eszébe a Fidesz–KDNP kormányról” – vélte.

Deutsch Tamás szerint ez a vita nem a jogállamiságról szólt, hanem „megint egy Magyarországgal szembeni durva politikai támadás”. A Fidesz–KDNP delegációvezetője úgy látta, „a mostani napirend arról szól, hogy az európai elit, a brüsszeli bürokrácia és természetesen az ő magyarországi képviselőik hogyan tudnak hazugságokra alapozva mindenféle durvaságokat megfogalmazni. Ékes példája volt mindez, amikor a Demokratikus Koalíció elnöke természetesen megint arra használta ki az európai parlamenti felszólalását, hogy a saját hazáját mószerolja.”

A Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként Deutsch úgy vélte,

a jogállamiság „az egy duma, mese habbal. A valóságban brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról van szó,

arról, hogy a hatalmi és gazdasági befolyásukat minden eszközzel és mindenáron kiterjesszék.” Csakhogy Közép-Európában „nem a brüsszeli bürokraták gyarmatai vannak, hanem szuverén nemzetállamok, szabad emberek”, országok, nemzetek. „Számunkra az európai együttműködés nem alá-fölérendeltséget jelent, hanem azt, hogy mindenki szabadon járja a saját útját, külső beavatkozás nélkül. A saját ügyeinkben mi döntünk, a saját történelmi, kulturális és alkotmányos hagyományainkra építve. Egy szó, mint száz, szuverének vagyunk”, és ha „a fejük tetejére állnak, ez akkor is így marad”.