Bóka: Nem érzem pontos megfogalmazásnak az uniós források elvesztését

„Nem érzem pontos megfogalmazásnak”, hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről,

jelentette ki egy keddi sajtótájékoztatón Bóka János. Az EU-ügyi miniszter az ATV kérdésére úgy vélte, csak akkor lehetne erről beszélni, ha Magyarország önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de a kormány mindet teljesítette. Ezért nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni.

„A magyar kormány célja, hogy az uniós források elvételét megakadályozza, ezeket az uniós forrásokat megszerezze és visszaszerezze.”

2024 végével több mint 400 milliárd forint (1,04 milliárd euró) veszett el a mostani uniós keretköltségvetés Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatásaiból, mert nem sikerült feloldatni a jogállamisági feltételességi eljárást. Itt a kormánynak 17 feltételt kellene teljesítenie. Az európai bizottsági javaslatra, szinte egyhangú tagállami döntéssel 2022 decemberében indult eljárás egyik szabálya szerint

„az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”.

Azt, hogy az eljárással befagyasztott pénzből 1,04 milliárd eurót év végével elveszítünk, Anna-Kaisa Itkonen európai bizottsági szóvivő is megerősítette.

A Telex felvetésére, hogy az n+2-es szabály egyértelműen fogalmaz, Bóka azt válaszolta, hogy a kormány álláspontja szerint „az uniós források elvételével kapcsolatban politikai döntés született”. Ha így volt, „születhet egy ugyanilyen politikai döntés” a reparációjukról „egyéb formában”, ez lesz a kormány célja az n+2-es szabálynál.

A miniszter már decemberben is politikai eszközökről és arról beszélt, hogy a 2028-ban induló, következő többéves uniós költségvetésnél – amihez majd egyhangú tagállami döntés kell – a károk „reparálására” törekednek majd. Nem sokkal később Orbán Viktor kifejtette: a pénzt, „amit nem kaptunk meg a ‘25-’26-os években, azt meg kell kapnunk a ‘27-’28-as években, egyébként nem lesz költségvetés. Nem járulok hozzá.”

A feltételességi eljárás részeként a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és az ilyen hátterű intézményeket is eltiltották az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. Emiatt a modellváltó egyetemek már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási programnál, és mostanra erasmuszos diákcserékre sem mehetnek a diákjaik. A kormány az ilyen intézményeknek HU-rizont és Pannónia néven indított programokat adófizetői pénzből.

Tavaly decemberben ugyan beadott egy értékelési kérelmet az eljárásban, de kimondottan csak a kekvás részről notifikálta az Európai Bizottságot, ráadásul azt is úgy, hogy saját bevallása szerint sem teljesítette a testület minden elvárását, a jogszabály csak a saját álláspontját tükrözte. A bizottsági értékelés tucatnyi pontban sorolta a gondokat, például hogy a kormány megpróbálja a szigorítások lényegi része alól kihúzni a nem egyetemi kekvákat. Azt is hozzátette: a felzárkóztatási (kohéziós) programok finanszírozását részben felfüggesztő döntés is „hatályban marad, mivel Magyarország nem jelentett be korrekciós intézkedést az ezt kiváltó problémák kezelésére”.

Bóka hangsúlyozta, hogy a magyar kormány valamennyi jogi és politikai eszközt be fogja vetni az uniós forrásokért, emiatt erősödő konfliktusokra számít a következő hónapokban. A Telex kérdésére, hogy egyáltalán mikor kérte volna a magyar kormány a nem kekvás feltételek újraértékelését, Bóka közölte: a kormány

a kekváknál tett új intézkedéseket, ezért kezdeményezte ezek értékelését. A bizottsági vélemény viszont „hibás, elfogult, tendenciózus”.

„Azokon a területeken,

ahol a magyar kormány megítélése szerint már megfeleltünk azoknak a vállalásoknak, amiket megtettünk, illetve azoknak az elvárásoknak, amiket az Európai Bizottság korábban megfogalmazott, nyilvánvalóan nem kérünk újraértékelést”,

„nem magunkkal szeretnénk vitát folytatni”. (A tanácsi határozat szövege úgy fogalmaz, hogy a feltételeket a magyar kormány vállalta. Ezekről előzetesen egyeztetett az Európai Bizottsággal.)

Történelmi döntések a magyar elnökségnél, a lengyeleké mikróba való

Tavaly év végével az EU Tanács magyar elnökségének ideje is lejárt. Bóka kiemelte: a miniszteri testület élén „többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető intézményi obstrukció” mellett „történelmi döntéseket” sikerült tető alá hozni. A novemberi, budapesti kettős csúcson elfogadott nyilatkozat kifejezi a tagállamok elkötelezettségét a versenyképesség mellett és felhívja a többi tagállamot, hogy ez legyen a tevékenységük középpontjában. (A jogilag nem kötelező dokumentumot a Tanácshoz hasonló nevű, de külön intézményként működő Európai Tanács budapesti informális ülésén fogadták el, itt a magyar elnökség szerepével bővebben is foglalkoztunk.)

A másik történelmi döntésnek a teljes bolgár-román schengeni bővítést tartotta, ami több mint tíz éve húzódott és magyar nemzetpolitikai jelentősége is van. (Itt jól látszott a magyar kormány szerepe.)

A miniszteri Tanács egyik fő feladata, hogy az Európai Parlamenttel (EP-vel) együtt döntsön az uniós jogszabályokról, miután a két intézmény kialakította a saját álláspontját. Összesen kilenc jogszabályról tudták lezárni a tárgyalásokat az EP-vel a 17-ből a miniszter összesítése alapján. 18 másikról is készek lettek volna erre, ha az EP „alapvetően politikai okokból” nem marad távol ezektől. 19 jogszabályról sikerült kialakítani a Tanács álláspontját részlegesen vagy teljesen. (Arról, hogy ez mihez képest mennyinek számít és miért, szintén részletesebben írtunk korábban.)

Bóka szerint a kormány sohasem lépett ki a tisztességes közvetítői szerepből, de erősen politikai elnökséget vitt. Az állandó képviselők ugyanakkor júliusban kérdőre vonták magyar kollégájukat az ügyben, több lap nem egymásra hivatkozva állította, hogy a 26-ból 25 kormány képviselője kifogásolta a békemisszió összemosását az elnökséggel. A Telex kérdésére, hogy a lojális együttműködés hogyan fér meg azzal, hogy például Orbán Viktor moszkvai látogatásának képein még mindig ott az elnökségi logó, Bóka azzal válaszolt: a miniszterelnök és az uniós intézmények vezetői is egyértelművé tették, hogy az utak kétoldalúak voltak.

A miniszter szerint viszont a januártól induló lengyel elnökség belekeveri a munkába a kétoldalú kapcsolatait, nem érzi úgy, hogy a tagállami és elnökségi szerepet szétválasztaná.

A lengyelek nem látták szívesen a magyar nagykövetet az elnökségi nyitórendezvényen, amiért a magyar hatóságok politikai menedékjogot adtak a korábbi lengyel kormány egyik volt miniszterhelyettesének.

Bóka szerint a menekültstátusznak alapot adó aggályok nyilvánvalóan nem megalapozatlanok, de ennek az incidensnek nem kellene, hogy kihatása legyen a lengyel uniós elnökség tevékenységére.

A lengyel elnökség sok mindennel foglalkozik, amivel nem kellene, és sokkal nem, amivel kellene. Nem indult jól, és olyan, mint egy mirelit, amit be kellene tenni a mikróba, hogy fogyasztható legyen.