Nyilvánosak az elvárások, tucatnyi gond van a kormány Erasmus-ügyi módosítójával

Nyilvánosan elérhető a teljes határozat, amit az Európai Bizottság hétfőn fogadott el a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról), szúrta ki szerdán az EUrologus.

A tagállamok miniszterei az EU Tanácsában szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden kekvát és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly nyáron arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.

A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is.

Az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre. „Ez nem igazán az, mint amiben bíztunk” – írta akkor az újjáalakult Európai Bizottság költségvetési biztosa, Piotr Serafin.

A hétfői határozattal az Európai Bizottság megállapította, hogy a jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően az összeférhetetlenségi aggályokat a kekvák kuratóriumainál. A testület arra a következtetésre jutott, hogy a kekvákra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia.

A teljes határozatot nem tették rögtön közzé, de mostanra már magyarul is olvasható a Serafin nevében kiadott dokumentum. Még szerepel rajta az „érzékeny” megjelölés, azaz nem a nyilvánosságnak szánták, mégis közzétették (ráadásul az elérési útvonal alapján az Európai Bizottság oldalán, azaz nem az EUrologus másolta ki valahonnan, hanem maga a testület tette elérhetővé).

Az Európai Bizottság hiányolja többek között azt, hogy

1. a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontja nem tehető függővé attól, amikortól a kekvák korlátozását hatályon kívül helyezik vagy módosítják, azaz a korrekciós intézkedésnek hatályosnak kell lennie, amikor azt az Európai Bizottsághoz benyújtják;
2. a szabályokat minden olyan jogi személyre alkalmazni kell, amelyre a tanácsi
   végrehajtási határozat vonatkozik (magyarul nem lehet kivételezni a nem egyetemi kekvákkal, ahogy a kormány módosítása teszi);
3. a szabályokat pályázati feltételekként kell alkalmazni legalább attól az
   időponttól, amikor valamely közérdekű vagyonkezelő alapítvány
   és/vagy bármely fenntartott jogi személy uniós finanszírozást igényel, ezt a finanszírozás teljes időtartama alatt is biztosítani kell;
4. a közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma, illetve felügyelőbizottsága tagjának, valamint az uniós finanszírozást igénylő fenntartott jogi személy ügyvezetőjének megbízatását időben korlátozni kell – attól függetlenül, hogy a megbízatás folyamatban volt-e az új szabályok hatálybalépésekor vagy az
   uniós pénzügyi támogatás igénylésekor;
5. a szabályoknak egyaránt vonatkozniuk kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának új és meglévő tagjaira, valamint a fenntartott jogi személyek új és meglévő ügyvezetőire;
6. az összeférhetetlenség hiányát ellenőrizni kell és szigorúan be kell tartatni, mivel a függetlenségre, a feddhetetlenségre, a pártatlanságra és az integritásra vonatkozó általános követelmények nem elegendőek;
7. a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai, valamint a fenntartott jogi személyek ügyvezetői a kinevezésük előtt nyújtsanak be összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, ezt rendszeresen meg kell ismételni;
8. a kiválasztási követelményeiket még azelőtt ellenőrizni kell, hogy az adott közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy fenntartott jogi személy uniós finanszírozás igénylésére jogosultnak minősülne;
9. ezt egy jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testületnek kell elvégeznie;
10. az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozataikat az Integritás Hatóságnak (IH) kell ellenőriznie;
11. ehhez minden eszközt meg kell adni az IH-nak;
12. megfelelő módszertan és eljárás kell, hogy hatékonyan megelőzzék az
    összeférhetetlenséget, valamint javítsák az átláthatóságot és az
    elszámoltathatóságot.

Kedden Bóka János EU-ügyi miniszter közölte, hogy egyelőre részleteiben tanulmányozzák a bizottsági választ, de első ránézésre úgy tűnik, a követelmények messze túlmennek az eredeti tanácsi határozaton. Az olvasatukban az Európai Bizottság többletkövetelményeket támaszt, ezt nagyon nehéz máshogy értelmeznie, mint diszkriminatív politikai nyomásgyakorlás, és „a mi értelmezésünkben már minden jogi követelményt teljesítettünk”.