Bóka az Erasmus-ügyről: A mi értelmezésünkben minden jogi követelményt teljesítettünk

Egyelőre részleteiben tanulmányozzák a bizottsági választ, mondta Bóka János EU-ügyi miniszter kedden a határozatról, ami szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) továbbra sem köthetnek kötelezettségvállalásokat.

A tagállamok miniszterei az EU Tanácsában szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden kekvát és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly nyáron arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.

A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is. Az Európai Bizottság az előzetes finomabb jelzései után hétfőn kimondta: a módosítás nem kezeli megfelelően a kekvák kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.

Bóka másnap, az EU-ügyi miniszterek brüsszeli ülése után közölte, hogy a kormány még tanulmányozza a részleteket, de első ránézésre úgy tűnik, a követelmények messze túlmennek az eredeti tanácsi határozaton. Az olvasatukban az Európai Bizottság többletkövetelményeket támaszt, ezt nagyon nehéz máshogy értelmeznie, mint diszkriminatív politikai nyomásgyakorlás.

A kekvák ügye a feltételességi eljárás része, ahol összesen 17 feltétel miatt 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be a felzárkóztatási támogatásokból. Ha év végéig nem sikerült ezt feloldani, több mint egymilliárd euró végleg elveszik. Az Európai Bizottság a kekvás értékelése mellett közölte, hogy az eljárásban még nem teljesült minden feltétel (és erről nem is küldött értesítést a kormány). Amikor az Euronews erről kérdezte Bókát, a miniszter közölte:

„a mi értelmezésünkben már minden jogi követelményt teljesítettünk a teljes hozzáférésért ezekhez az alapokhoz”, valamint azért, hogy mindenki hozzáférjen az Erasmus- és Horizont-programokhoz.

„A helyzet szélsőséges leegyszerűsítése” lenne, hogy semmit sem tettek, mert 28 jogszabályt fogadtak el vagy módosítottak. A magyar kormány sokat tett, „a mi értelmezésünkben mindent”.

A jövőt nehéz megjósolni, válaszolta Bóka a kérdésre, hogy a 2026-ban esedékes választásig bízik-e a támogatások feloldásában. (Orbán Viktor miniszterelnök nemrég 2026 vége utáni problémának tartotta a befagyasztott pénzek ügyét.) Minden politikai és jogi eszközt bevetnek, ebben benne van, hogy konstruktívan folytatják a párbeszédet az Európai Bizottsággal, jelentette ki az EU-ügyi miniszter.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió