Megvolt „Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye”. De mi lett az eredménye?

„Jó kis összejövetel volt szép eredményekkel”

– jelentette ki Orbán Viktor a Budapesten tartott, csütörtök-pénteki dupla csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón. A kormány rendszeresen Magyarország legnagyobb diplomáciai eseményeként hivatkozott az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcsára, majd az Európai Tanács informális találkozójára.

Nem volt bojkott, de Trump-élőzés sem

Azt, hogy mi volt vele a kormány legfontosabb belpolitikai célja, talán ez a Facebook-videó mutatja a legjobban:

A miniszterelnök a pénteki sajtótájékoztatóján is kiemelte: azt mondogatták, hogy Magyarország elszigetelt, nem szeretik vagy legalábbis nem kedvelik, nem lesz csúcstalálkozó, mert a vezetők nem jönnek el, de a dolog vége az lett, hogy ott álltak, jó volt az együttműködés.

A rendezvénnyel a Tisza Párt megerősödését jelző felmérések közben azt lehetett mutatni, hogy Orbán európai (vagy a kormánypárti vélemények alapján egyenesen világpolitikai) tényező, bár Magyar Péter is igyekezett egy kis fényt magára terelni, amikor találkozott Karl Nehammer osztrák kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.

Ahogy korábban is írtuk, az önmagában nem valamilyen diplomáciai bravúrnak köszönhető, hogy itt rendezték a találkozókat, hanem annak, hogy épp a magyar kormány tölti be az EU miniszteri Tanácsának félévente cserélt elnökségét, ez pedig az év második felére esett. Azt maga Orbán is felemlegette, hogy az előző, 2011 első felében tartott soros magyar elnökség idején épp nem volt informális állam- és kormányfői csúcs, ezért nem volt akkor ilyen Budapesten, az EPK-t pedig csak 2022-ben hozták létre Macron kezdeményezésére.

Ettől még nem volt magától értetődő, hogy minden így marad, bár komolyabb kockázata nem volt, hogy halasszanak. Az Európai Parlament két határozatban megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány alkalmas lenne az elnökségre, de erről csak a tagállami kormányok dönthettek volna, és mindössze néhány vetette fel nyilvánosan, hogy így tegyenek az elnökség előtt. Orbán a túlnyomó többségüket felpaprikázta a kezdés után pár nappal a soros elnökség és „békemissziója” összemosásával, de hiába adhatott volna rá elvi alkalmat például az augusztusi nyári szünet, hogy tegyenek valamit, nem történt meg. Az elnökségre amúgy is készülni kell, menet közben gyakorlati okokból sem lett volna egyszerű váltani.

Az sem volt adott, hogy mindenki eljön. Orbán júliusi akciója miatt több tagállam és az Európai Bizottság is úgy bojkottálja a miniszteri Tanács budapesti üléseit, hogy nem a legmagasabb szinten képviselteti magát. A Puskás Arénát is azért nem tudták a gyakorlatban kipróbálni egy elnökségi programmal, mert az oda, augusztus végére tervezett informális külügyminiszteri ülést a tiltakozók miatt Brüsszelbe tették át. Az informális miniszteri találkozók viszont sokkal kevésbé vannak szem előtt, mint a csúcs, és politikailag is egy szinttel lejjebb állnak, ráadásul már csak egyetlen egyet rendeznek belőlük, azaz a csúcsról készül képekkel könnyen lehet úgy csinálni, mintha minden rendben volna az elnökség körül.

A VSquare a találkozó előtt arról írt: néhány balti és északi országban a dupla csúcs bojkottján is gondolkodtak, de a svédek és a lengyelek ejtették az ötletet. A VSquare hírlevelének diplomaták arról beszéltek: Ukrajna, a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása és Grúzia ügye fontosabb, mint Orbán megítélése, ezért a legnagyobb tagállamok vezetői részt akarnak venni a találkozókon. A Szabad Európa szerint némi fontolgatás után a baltiak is előre úgy döntöttek: nem bojkottálják az ülést.

Orbánon sem látszott, hogy egy esetleges bojkott kockázata miatt nagyon visszafogná magát: októberben a grúziai parlamenti választás után villámgyorsan az országban termett, hogy kiálljon a győztesnek kihirdetett kormánypárt mellett, bár már jobban odafigyelve rá, hogy ne mossa össze a soros elnökséggel. A baltiak a pénteki csúcsra érkezve hangsúlyozták az aggályaikat a választás tisztasága miatt, de nem beszéltek külön Orbán útjáról.

A találkozó az USA elnökválasztása miatt is érdekesebbé vált. Az EPK évi két, nyári és őszi találkozója közül eddig október elején rendezték utóbbit, amit uniós országokban tartanak. A mostani csúcsot viszont novemberben rendezték – napokkal az Egyesült Államok választása után. Több helyről is jöttek olyan információk, hogy az időzítésért a magyar kormány is tett. Az EPK-csúcs visszhangját meg is határozta az időzítés: például a BBC, a Sky News és a Le Monde is azzal a felütéssel írt róla, hogy megválasztották Donald Trumpot.

A kormány közeléből egy olyan értesülést is megerősítettek, hogy Orbán az ülést kihasználva Trump felé lépett volna fel közvetítő szerepben. Az ülés előtt a VSquare-nek, a Politicónak és a Szabad Európának is azt pedzegették, hogy a megválasztott elnököt bekapcsolhatták volna az uniós csúcstalálkozóba videón keresztül.

Ahogy azt a 444 kiszúrta, ezt a Mandiner és a Hír TV egy-egy cikkének korábbi címe is megerősítette, de előbbi elérhetetlenné vált, utóbbi már nem utal erre. A Hír TV kérdésére a feltételezést nem erősítette meg, de nem is cáfolta az ülés előtt a rendezésért felelő kormánybiztos, Kovács Zoltán. Arra viszont semmi nem utal, hogy valóban kapcsolták volna a volt-leendő elnököt.

Trump, Ukrajna és bírósági aktivizmus

A két ülés így is két sajtótájékoztatót adott Orbánnak, ahol széles nemzetközi nyilvánosság előtt beszélhetett. Előbbit leginkább az Ukrajnáról szóló elképzelései kifejtésére használta fel Trump megválasztásának fényében. Arról viszont nem beszélt és nem is kapott kérdést a felszólított újságíróktól, hogyan hathat erre a német kormányválság és a várható előrehozott választás. A felmérésekben a második helyen áll a fegyverszállításokat ellenző Alternatíva Németországért (AfD), az elsőn viszont a Taurus robotrepülőgépek átadását is szorgalmazó CDU/CSU.

Orbán többek között az általa „bírósági aktivizmus”-nak nevezett kérdés tematizálására használta fel a csütörtöki sajtótájékoztatót. Azt mondta, hogy a kormányok közös döntései előbb európai, majd nemzetközi ítéletekbe ütköznek, így „szétpukkadnak” a döntések, az egyedüli kivételnek Magyarországot látta. Úgy vélte, fel kell lázadni a most hatályos jogszabályokkal és bírói ítéletekkel szemben. Ezt a vele egy európai pártcsaládhoz tartozó, egy menekültmentő hajó kikötésének megakadályozása miatt emberrablással vádolt Matteo Salvini ügye miatt is igyekezett hangsúlyozni az elmúlt hetekben.

A csütörtöki, egymás után tartott sajtótájékoztatójukon először Orbán, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta el, mit gondol az azonnali tűzszünetről. A magyar miniszterelnök kiállt a tűzszünet mellett, arra viszont nem válaszolt, hogy háborúpártinak tartja-e Vlagyimir Putyint. Az Orbánt lefotelszakértőző Zelenszkij a kormányfőnek és az EU-nak is üzent, szerinte biztonsági garanciák nélkül egy gyors béke vagy a részletek előzetes tisztázása nélkül egy gyors tűzszünet Ukrajna vesztét okozná. A csúcsnak ezt a részét videóban is feldolgoztuk:

Már van budapesti nevű dokumentum az uniós versenyképességről

A második napnak az elsővel szemben volt konkrét célja is: egy nyilatkozat az EU versenyképességének javítására. Az EU-nak már a 2000-es évek első évtizedére volt egy átfogó terve, a lisszaboni stratégia, hogy a legversenyképesebb térséggé váljon. A folytatás tárgyalása jórészt épp a 2011-es soros magyar elnökség idejére jutott, és akkor voltak olyan kormányzati remények, hogy az elődje mintájára ezt budapesti stratégiára keresztelik. Nem így lett, végül egyszerűen Európa 2020-nak nevezték el, így a célok rendszeres, éves követésénél is csak így hivatkoztak rá.

Most lett egy dokumentum, aminek a nevébe bekerült Budapest, még ha ezt a nyilatkozatot nem is garantált, hogy olyan rendszeresen fogják emlegetni. Bár Orbán elmondása szerint már azt is sokan lehetetlennek vélték, hogy elfogadják, a Szabad Európa korábbi cikke szerint inkább annak volt kockázata, hogy nem elég ambiciózus és konkrét szöveget fogadnak el.

Ahogy a lap is felhívta rá a figyelmet, az Európai Tanácsban elfogadott szövegért jórészt a testület elnöke, Charles Michel stábja felelt. Az ülések végén kiadott dokumentumokat ugyanakkor az EU-ügyi miniszterek és a tagállamok állandó uniós képviselőinek közreműködésével szokták végső formába önteni, az ő testületüket pedig a soros elnökség vezeti, ezért messze nem nulla a befolyása a végső változatra.

A kiadott szövegben (amiről itt írtunk részletesen) bőven akadnak általánosságok olyan melléknevek halmozásával, amelyek sokszor egymással ellentétes célokat takarnak. Több helyen viszont konkrétabb célokat is felsoroltak 2025-ös és 2026-os határidőkkel, így akkor is emlegethetik a dokumentumot, ha ezek teljesülését értékelik.

Az Európai Tanácsnak eleve nem az a szerepe, hogy jogszabályokat javasoljon vagy (legalábbis hivatalosan) azokról döntsön, hanem hogy nagy vonalakban alkosson stratégiát, a mostani ülés pedig informális volt. Az Európai Bizottságon múlik, hogy mindezt hogyan fordítja le konkrét jogszabályi javaslatokra, amikről a tagállami miniszterek az Európai Parlamenttel közösen dönthetnek.

Orbán is arra utalt, hogy csak ideiglenes a nagy összemosolygás

Az ülés a mostani állás szerint az utolsó volt Michellel az élen. A záró sajtótájékoztató után a csapata külön le is fényképezte magát a színpadon, és Ursula von der Leyen is méltatta a munkáját. Az Európai Bizottság elnöke viszont újabb öt évre marad. Von der Leyen azután állt ki – a szokásoknak megfelelően – egy közös sajtótájékoztatóra a „drága Viktorként” megszólított miniszterelnökkel, hogy a kormány részéről rendszeresen bírálják, Magyarországon kormányzati plakátkampányok célpontja volt, októberben pedig ő is alaposan nekiment az Európai Parlamentben Orbánnak.

A miniszterelnök magától, a kérdéseket megelőzve kiemelte: „mindannyiuk előtt közismertek” a kormány és az Európai Bizottság közti „súlyos politikai konfliktusok. Nekem is vannak vitáim az elnökasszonnyal, de most Von der Leyen a vendégünk, meghívtuk és elfogadta a meghívást.”

„A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben.”

Várhatóan ott állhatnak az elnökség alatt utoljára közösen a sajtó elé. Már Michel utódjával, António Costával szerepelhetnek a december 19-20-i uniós formális csúcstalálkozó végén – az elnökségek zárásakor az éppen soros ország állam- vagy kormányfőjét is oda szokták állítani.