Az albán kormányfő Orbánnak: Egész Európa a fekete bárány akoljában gyűlt össze

„A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes” – mondta Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség (EPK) csütörtöki csúcstalálkozója végén tartott sajtótájékoztatóján.

„Harmadik éve dúl a háború, amit Oroszország indított Ukrajna ellen”

– fogalmazott egyes korábbi nyilatkozatainál jóval világosabban, „a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás”, a globális gazdaságban pedig a hidegháború óta nem látott blokkosodás látszik, sorolta a miniszterelnök. Azért találkoztunk, mert úgy véljük, hogy közösen jobb válaszokat adhatunk, mondta Orbán. Nincs vesztegetni való idő, nagy kérdések vannak terítéken: háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás.

„Nem hoztunk formális döntéseket”, ezért szóban összegezte az eredményeket. Egyetértettek, hogy az USA elnökválasztási eredményére reagálniuk kell, és minél hamarabb legyen béke Európában, a kontinens pedig nem várhatja az amerikaiaktól, hogy ők védjenek meg minket. Európának kellő súllyal kell jelen lennie, hogy befolyásolhassa a döntéseket.

A migráció „az európai kereteket feszegeti”, mindenki elégedetlen és változást akar. Ez előtt Orbán szerint egy komoly akadály tornyosul, a „bírósági aktivizmus”. A kormányok közös döntései előbb európai, majd nemzetközi ítéletekbe ütköznek, így „szétpukkadnak” a döntések, az egyedüli kivételnek Magyarországot látta. Úgy vélte, fel kell lázadni a most hatályos jogszabályokkal és bírói ítéletekkel szemben. A kerítés megépítése „ősbűn” volt, bár azóta mások is így tesznek, utána az egyetlen megoldást vezette be, hogy ne léphessen be senki engedély nélkül, és egyetlen másik olyan megoldást sem hallott, ami szerinte megoldás lenne. „Én vagyok az egyetlen miniszterelnök”, aki az EU-ban „túlélte a migrációs válságot”.

Az USA-val tartott kapcsolatban „sok minden elromlott az elmúlt négy évben”, diszkriminációra panaszkodott. Vannak terveik többek között a gazdaság terén. Arról, hogy betartotta-e a korábbi ígéretét, hogy pezsgőt bont Trump megválasztásakor, elárulta: Kirgizisztánban voltak, ezért a helyi sajátosságok miatt „a vodkakészletet csapoltuk meg”. Szerinte Magyarországnak nagy lehetőség, hogy „minden korábbinál szorosabb szövetségben” van az USA-val. Trumpot börtönbe akarták zárni és meg akarták ölni, de „mindig büszke vagyok, amikor azokkal harcolhatok, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben akar érvényt szeretni az emberek akaratának, ezt hívják demokráciának”. „Az egérnek mindig nagyon gyorsnak kell lennie”, mondta arról, hogyan ne lépjen rá az „elefánt barátja” a Trump által belengetett gazdasági vámok lehetséges hatásáról.

Véleménykülönbség van abban, hogy gyorsan lezárják-e a háborút, de a „béketábor” nő, és Trump győzelmével nagyot nőtt, már többségben vannak a nyugati világban. Erre Európának reagálnia kell, ez nem megy könnyen, de szerinte nagy lépést tettek efelé az EPK-csúcson, és ezt a folyamatot az EPK után induló, péntekig tartó EU-csúcson folytatják. Orbán úgy vélte, Európa nem tisztázta, mi a győzelem, de enélkül „honnan tudod, hogy meddig harcolj”? Krím? NATO-zászló Szevasztopolon? Moszkva? Mivel ezt nem határozták meg, nehéz megállni. Most úgy nézünk ki, hogy eltévedtünk az erdőben, miközben százezrek halnak meg. „Remélem, holnap estére közelebb leszünk az el nem végzett munka pótlásához.” A kérdésre, hogy hagyná-e orosz kézen az elfoglalt ukrán területeket, közölte: először tűzszünet kell, utána tárgyalhatnak a békéről.

Orbán Trump megválasztása után kérdésesnek tartotta, mi lesz az Ukrajnának szánt hitelekkel, különösen az 50 milliárd dolláros – orosz vagyon felhasználásával törlesztendő – hitellel, holott az uniós részét már hetekkel előtte elfogadták és az USA-val is megállapodtak. Amikor erről érdeklődtek nála, elmondta: nincs felhatalmazása, hogy más nevében nyilatkozzon, de „pontosan tudom, az Európai Unióban milyen kérdések” merülnek fel. Ha az USA nem vesz részt „a háború finanszírozásában”, hogyan oldaná meg az EU, különösen az elnökválasztás után, kérdezte. (Az EU-s részt eleve legfeljebb 35 milliárd euróval fogadták el, ezt nagyjából felezni tudták, amikor megegyeztek az USA-val az orosz vagyon felhasználásával törlesztett hitelről, amiből legalább részben korábbi kölcsönöket is kiválthatnak.)

A mai ülés végén Orbán szerint megállapították, hogy szükség van az EPK folytatására és erősítésre.

Egész Európa a fekete bárány akoljában gyűlt össze, mondta a következő ülésnek otthont adó Albánia miniszterelnöke. Edi Rama szerint Orbánnak különleges energiája van, itt sokkal szabadabban cserélhettek véleményt veszélyes témákról is. „Tragikusan derűlátó vagyok” Európa jövőjéről, az viszont lehetetlen, hogy Európának egy külön belső és külső határa legyen.

Az EPK-ra több mint negyven európai ország vezető politikusa jött el, emellett az Európai Bizottság is a legmagasabb szinten képviseltette magát. A fórum 2022-ben francia kezdeményezésre jött létre, hogy közös platformot biztosítson az EU-n belüli és azon kívüli európai országoknak. Az esemény magas szintű, ám inkább jelképes – a rendezvény súlyáról itt olvashat bővebben –, bár Donald Trump friss elnökválasztási győzelme és a rendezvény apropóján 2019-es megválasztása óta először Budapestre látogató Volodimir Zelenszkij részvétele miatt van mit megvitatniuk. Napokkal a rendezvény előtt híre ment, hogy a Fehér Házba visszatérő republikánus elnök online bejelentkezik, ez végül nem történt meg, helyette az Orbánt barátjának nevező Trump telefonon beszélt a miniszterelnökkel a választási győzelem után.

Jó nagy csúcstalálkozó, bár a dolgok nem itt dőlnek el

Az EPK-t általában az ősz korábbi szakaszában rendezik, ezúttal a hírek szerint a magyar házigazda felvetésére tartották novemberben, tudatosan az amerikai elnökválasztás utánra időzítve. Így a rendezvényen a nyilatkozatokban többször is szó volt Trumpról, akinek győzelmét az Orbán-kormány nagyon várta, bár kérdéses, hogy ez gazdasági hasznot hajtana az exportorientált, kicsi, nyitott magyar gazdaságnak, amennyiben Trump ígéretének megfelelően védővámokkal megerősített protekcionista gazdaságpolitikát valósít meg. A másik főszereplője a nyilatkozatoknak a német kancellár volt – azaz két olyan politikus, akik nem voltak jelen a rendezvényen.

A csúcsot évente kétszer, felváltva, EU-s és EU-n kívüli országban tartják, novemberben épp arra a félévre esett, amelyben Magyarország az EU miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztjét látja el, így lett a magyar kormányfő az esemény házigazdája. A csütörtöki EPK-t pénteken informális EU-csúcs követi, akkor már csak az EU állam- és kormányfői maradnak.

Az eseményt némi hezitálás után nem bojkottálta egyetlen EU-s ország sem, bár volt, ahol fontolgatták, hogy Orbán nyári, Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai találkozója és a grúz választások után Tbilisziben tett látogatása után – ahol Orbán kiállt az EU több tagja és a grúz ellenzék szerint vitatható választáson ismét győztes, az utóbbi időben látványosan Moszkvával egyezkedő kormánypárt mellett – inkább alacsonyabb szinten képviseltetnék magukat. Erre végül nem került sor. A spanyol és a német kormányfő ugyan távol maradt, ennek azonban a valenciai áradások okozta katasztrófa utáni helyzet, illetve a német koalíciós krízis volt az oka. A márciusban akár előrehozott választás elé néző Olaf Scholz kancellár este azonban már részt vesz a záróvacsorán, és pénteken ott lesz az informális EU-csúcson.

Zelenszkij felszólalt a plenáris ülésen, erre az időre azonban nem volt közvetítés a teremből – a beszéd átirata azonban itt olvasható –, előzetesen pedig az ukrán kormányfő nem nyilatkozott érdemben. A Facebookra azonban feltöltött egy nyilatkozatot, amelyben elítélte azokat, akik engedményeket tennének az Ukrajnát harmadik éve támadó Vlagyimir Putyin vezette Oroszországnak. A nap végén azonban Orbán után a tervek szerint külön sajtótájékoztatót tart.