A háborús álhírekkel jóban van a kormányzati média, az oltásellenes dezinformációt viszont nem támogatja
2023. május 23. – 15:33
Új kutatással jelentkezett a Political Capital, ami azt vizsgálta, hogy a háborús és az oltással kapcsolatos dezinformáció hogyan jelent meg a kormányhoz közeli médiában.
Korábban is jellemző volt, hogy az oltásellenesség, illetve a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció elsősorban a mainstreamen túli, szélsőséges szereplőkön keresztül jutott a médiatérbe, addig a háborúval kapcsolatos, oroszbarát dezinformációs narratívákat kormányközeli szereplők is kiemelten terjesztették, és terjesztik a mai napig. Ez a különbség meg is látszott a közvélemény-kutatási adatokban. A háborús dezinformáció témája a Covidnál sokkal erőteljesebben átpolitizálódott: míg a kormánypárti szavazók a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek terén inkább a hatpárti ellenzék szavazóihoz álltak közel, a háborúval kapcsolatos összeesküvés-elméletek terén inkább a Mi Hazánk szavazóival vannak egy platformon.
A friss kutatásban az ukrajnai háborúval kapcsolatos esettanulmány arról szól, hogy az amerikai vállalatok Ukrajna földjeinek jelentős részét felvásárolták, mintegy gyarmatosítva az országot, a Pfizer-oltás kapcsán pedig azt az állítást nézték meg, mely szerint egyfajta „emberkísérletként” használták azt. Megállapították, hogy mindkét álhír megjelent a kormányzati irányítású felületeken, csak más mennyiségben, és más támogatottsággal.
Az amerikaiak ukrajnai földvásárlásával kapcsolatos narratíva egy jól azonosítható ponton, az álnemzetközi, valójában a magyar kormányhoz közeli V4NA „hírügynökségen” keresztül jutott be a hazai nyilvánosságba, és ezt gyorsan, intenzíven és koncentráltan terjesztette a kormányzati irányítású média, például az Origo is. A Pfizer-ügy ezzel szemben több, marginális forráson keresztül szivárgott be, és több, kis hullámban jelent meg. A mainstream kormányközeli médiában alig lehetett tetten érni, leginkább csak Fritz Tamás Magyar Nemzetre írt publicisztikájában bukkant fel.
A Pfizerrel kapcsolatos összeesküvés-elmélet csak beköszönt a kormányzati nyilvánosságba, majd gyorsan kikopott onnan, az ukrajnai földvásárlással kapcsolatos teória azonban hatalmas médiakarriert futott be a kormánypárti online felületeken. Ennek megfelelően az Ukrajnában zajló amerikai „gyarmatosítással” kapcsolatos cikkek több mint háromszor annyi interakciót generáltak, mint a Pfizerrel kapcsolatos dezinformációt terjesztő írások.
Ez a kettősség rámutat arra is, hogy a hazai információs autokráciában a narratívák központi kontrollja milyen fontos hatással lehet azok nyilvános megjelenésére. Míg az oltásellenes narratívákat a központi politikai akarat igyekezett javarészt száműzni a nyilvánosság főáramából, a „háborúellenes”, „békepárti”, valójában az orosz érdekeket kiszolgáló narratívákat és az abból sarjadó összeesküvés-elméleteket viszont tudatosan vezette be a nyilvánosság (és egyes esetekben a kommunikáció) főáramába.
Míg a háborúval kapcsolatos, a Lakmusz által írt tényellenőrző cikk jóval több emberhez jutott el (33500), az oltással kapcsolatos kevesebbhez (8800). Az első téma iránti fokozott érdeklődést jelzi az is, hogy a tényellenőrzés a Lakmusz indulás óta írt 350 cikke közül a 27-edik legolvasottabb, míg a Pfizerről szóló csak a 173-adik. Hasonló különbséget mutatott egyébként az eredeti, dezinformációt tartalmazó cikkeknek a terjedési dinamika alapján becsülhető elérése is.
A két esettanulmány eredményei arra utalnak, hogy a média egy részében van következménye a tényellenőrzésnek, de a kormányzati irányítású média javarészt immunis a tényellenőrzésre. A fact-checkek után ugyanúgy terjedtek az Ukrajnával kapcsolatos álhírek a kormánnyal összeköthető felületeken. Ebben a közegben tényellenőrzők egyfajta közellenséggé, negatív azonosulási ponttá váltak. A kormánypárt álláspontja a tényellenőrzésről szóló magyarországi diskurzusban – amelyet számos eszközzel és a kormányhoz nyíltan vagy átláthatatlan módon kötődő szervezeten keresztül képvisel –, hogy újságírói objektivitás vagy függetlenség nem létezik.
A média más szegmenseiben ugyanakkor feltételezhetően van hatása a tényellenőrzésnek. Az Agrárszektor és a Szabad Magyar Szó biztosan a tényellenőrzésnek köszönhetően törölte a más médiumtól átvett, hamis állítást tartalmazó cikkét az online nyilvánosságból.
