Magyarországon is óriási erőkkel terjeszti a Kreml a háborús propagandát

Láthatóan tudatos, szervezett, átgondolt stratégia alapján próbálja a Kreml befolyásolni a magyar közvéleményt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amelyben központi szerepe van a közösségi felületeknek, különösen a Facebooknak. A Political Capital kutatóintézet gyűjtötte össze azokat a tényeket, példákat és részleteket, amelyek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az orosz dezinformációs kampány brutális méreteket öltött a magyarországi online térben.

Miközben Oroszország egyértelműen az agresszor szerepét tölti be az ukrajnai megszállásban, az orosz propagandaeszközöket arra próbálják használni, hogy áldozatszerepbe helyezzék a támadó felet. Ennek része többek között, hogy a szőnyegbombázással felérő online kommunikációs kampányban az alábbi féligazságokat, vagy nettó hazugságokat ismétlik el sok ezerszer, minél több platformon:

• A zsidó származású ukrán elnök, Vologyimir Zselenszkij valójában náci;
• A Majdan után népirtás zajlott Ukrajnában;
• Ukrajna atomfegyvert akar.

Tényellenőrző írásainkból egyébként kiderül, hogy ugyan tényleg nincs könnyű dolga a kisebbségeknek Kelet-Ukrajnában, de egyáltalán nem folyik ott népirtás, ahogy atomfegyvere sem lehetne Ukrajnának, még akkor sem, ha akarnák.

Az orosz dezinformációs kampány lényegében arra fókuszál, hogy a közvéleményben elültessék annak a gondolatát, hogy igazából Oroszország az áldozat, belekényszerítették a helyzetbe, és vakójában nem is tehet arról, hogy civil áldozatok életét is követelő háborút indított egy független ország ellen.

Ebben a kampányban óriási segítségére van az oroszoknak a Fidesz-kormány holdudvarába tartozó médiafelületek és szakértőként beállított beszélő fejeknek, akár a közmédiában. Ilyen például Bende Balázs, a közmédia külpolitikai vezető szerkesztője, akinek a nevéhez fűződik az a kiszivárgott beszéd, ahol gyakorlatilag felvázolja az MTVA dolgozóinak, hogy milyen politikai erőt kell a közmédiában támogatniuk. Bende az M1-en többek között arról beszélt, hogy az orosz lakosság háromnegyede támogatja Vlagyimir Putyin háborúját.

A Híradó honlapján megjelent cikkben az is beszédes, hogy nagyon sokáig nem háborúként vagy megszállásként hivatkoztak a konfliktusra, hanem az oroszok kifejezését átvéve, „különleges katonai hadműveletként”, amelyre az ukrán területeken élő oroszok védelmében van szükség.

Putyin háborújának 75%-os oroszországi támogatottságát a közmédia egy „néhány hónappal ezelőtt végzett közvélemény-kutatás” alapján állítja, de erre nincs hivatkozás, nincs forrás, nem tudni, ki készítette, és úgy általában érdemes legalább minimálisan árnyalni egy ilyen állítást, ha ezeket a részleteket nem tudni.

A Political Capital arra is felhívja a figyelmet, hogy létezik valódi, tárgyilagos tájékoztatás is a kormánymédiában, az oroszbarát konteók és dezinformációk kibontását pedig olyan, a fideszes közönség köreiben közkedvelt „szakértőkre” bízzák, mint például Georg Spöttle vagy ifj. Lomnici Zoltán. Utóbbiról derült ki 2019-ben, hogy úgy nyilatkozik szakértőként a közmédiának, hogy előtte az anyagot készítő riporter adja neki az elmondandó szöveget. Ahogy a kutatóintézet írja,

a kormányoldalon a jelen helyzetben egyre inkább az látszik, hogy létezik egy „központi,” nagyrészt Ukrajna mellett álló narratíva a politikai elit részéről, a tárgyilagos tájékoztatás is jelen van a kormánypárti médiában, míg a Kreml-párti, ukránellenes narratívák közvetítését „kiszervezik” Fidesz körül csoportosuló szakembereknek, véleményvezéreknek – aztán ezek a vélemények, elemzések tűnnek fel a kormányzati irányítású sajtó hasábjain. Ebben a tekintetben tehát a magyar kormánypárt hintapolitikája nem szűnt meg.

Ez a hintapolitika egyébként jól tetten érhető volt a kormánypropagandában is. Bayer Zsolt vagy Deák Dániel például másfél hete még hahotázva számoltak be arról, hogy mindenki hülye, aki szerint Oroszország megtámadja Ukrajnát, ahogy a Pesti Srácok lelkesítő írásának is azt a címet adták, hogy aki Ukrajna mellett áll, az hazaáruló. Aztán a tényleges konfliktus kitörése után ezeket a bejegyzéseket vagy eltüntették, vagy módosították, vagy egyszerűen csak nem reflektáltak a korábbi állításaikra.

De nemcsak a kormányhoz közeli médiafelületek és propagandisták szajkózzák az orosz álláspontot a háborúról, hanem változatos, magyar nyelvű, orosz kötődésű felületek is. A Political Capital megvizsgálta a Facebookon terjedő posztokat és kommenteket is a témában, és feltűnt, hogy az Orosz Hírek nevű, 80 ezer Facebook-követős portál – amelynek még impresszuma sincs, csak egy orosz emailcíme –, kezdte el itthon a leglendületesebben nyomni a Kreml narratíváját, majd az egyik ilyen posztjuk szinte önálló életre kelt. Ebben a brutális mennyiségű megosztást és interakciót kapó Facebook-posztjukban ugyanazt a narratívát ismétlik el, ami a kormánymédiában is gyakran visszatérő elem a háborúval kapcsolatban:

• Az ukránok oroszok tízezreit lőtték halomra Donbasszban,
• Sőt, 2014 óta folyamatosan ágyúzzák őket,
• Oroszország valójában humanitárius segélyt nyújt a donbassziaknak,
• Ukrajna nem hagyja a kárpátaljaiakat magyarul tanulni és beszélni.

Ennek a posztnak a szövege kelt önálló életre a megjelenése óta, és mindenféle bejegyzésekbe kezdték el felhasználók bemásolgatni kezdve a Telex posztjai alatti kommentektől a közmédia felületeiig. A posztolók között pedig megjelentek a pár ismerősös, profilkép nélküli, gyanúsan sokat posztoló profilok, amelyekről valószínűleg joggal lehet feltételezni, hogy orosz befolyás alatt álló trollokról lehet szó. Egy ilyen profil például 15 perc alatt nyolcszor másolta be az említett szöveget a Híradó és az Index Facebook-bejegyzései alá. Különösen pikánssá teszi a helyzetet, hogy a posztban szereplő állítások egy részét tényszerűen is sikerült cáfolni, a Facebook azonban gond nélkül átengedi továbbra is az álhíreket a felületén.

Hogy mennyire összeér az orosz trollok, az oroszbarát lelkes amatőrök és a kormány narratívája, az jelzi a legjobban, hogy a kutatóintézet által vizsgált kommentelő profilok egyike a már felvázolt narratívába azt is behozta, hogy Márky-Zay Péter és az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába. Ez ebben a formában nettó hazugság, azonban a Fidesz minden létező platformon ezt ismételgeti, és minimum érdekes, hogy a valószínűsíthető álprofil egyszerre védi az orosz és a fideszes véleményeket.

Az Orosz Hírekről elterjedő bejegyzés aztán teljesen elburjánzott, és megjelent szinte minden létező felületen a Facebook-kommentek között Deák Dániel megafonos „elemzőtől” Cseh Katalin EP-képviselőn át Wéber Gábor Forma–1-es szakkomentátorig. Az Orosz Hírek posztjában szereplő RT-videót (az orosz állami tévét egyébként gyakorlatilag minden európai országban és a Youtube-on betiltották a háború kitörése után) aztán megosztotta például a Csorvási Fidesz Szervezet Facebook-oldala, és olyan, mindenben a Fidesszel szimpatizáló, de papíron nem egyértelműen pártlapok, mint a Vadhajtások vagy az Elemi. Később már olyan gyanúsan kommentelő profilok is feltűntek, akik egy az egyben kezdtek el fideszes közleményeket bemásolni a kommentfolyamokba, így itt is újra összeér az orosz és a magyar kormánypropaganda módszertana – ahogy azt 2018-as magyarországi választások előtt is tapasztalni lehetett a közösségi felületeken.

Láthatóan a magyarországi ellenzék is rákapott a témára egyébként. Az Egységben Magyarországért sajtótájékoztatóján Tompos Márton, a Momentum szóvivője úgy kommentálta az orosz–ukrán háború sajtókövetésével kapcsolatos közmédiás hozzáállást, hogy amíg a kormány kitalálta, mi a központi narratíva, addig

az UFO-hívő Spöttle, a szélhámos Nógrádi György és a rákosista korszak propagandáját egy az egyben felidéző Bende Balázs próbálta értelmezni a helyzetet.