Magyarországon is kéz a kézben jár a Covid-szkepticizmus és az oroszbarátság

Több cikk megjelent már a magyar médiában is arról, hogy a Covid-világjárvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek terjesztői – hazánkban például Gődény György, illetve a Mi Hazánk Mozgalom – a háború kitörése után villámgyorsan váltak az Ukrajnát, illetve a Nyugatot agresszorként ábrázoló és Oroszországot áldozatnak láttató dezinformáció fő terjesztőjévé. Több külföldi felmérés is kimutatott már hasonló jelenséget (például ez Kanadában) – ugyanakkor a mi kutatásunk az első, amely kimutatja ezt a kapcsolatot Magyarországon, a választók szintjén is.

A magyar helyzet annyiban speciális, hogy a kormány és a kormánybarát média a nyugati átlaghoz képest sokkal-sokkal oroszbarátabb, de egyben szigorúan oltáspárti. Ennek elméletben a felvázolt összefüggés ellen kellene hatnia, vagy legalábbis össze kellene zavarnia a kormánypárti tábort.

A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekbe (például hogy biológiai fegyverként szolgálnak a nagyhatalmak kezében) vetett hitet a felmérésben az orosz propaganda jellemző, már egyértelműen megcáfolt álhíreivel és összeesküvés-elméleteivel vetettük össze. A két skála között közepes erősségű együttjárás figyelhető meg, ami látványossá válik, ha a vonatkozó kérdéseket, illetve skálákat egymásra vetítjük. (Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. május 27. és június 2. között, az ország 18 éves és idősebb népességét reprezentáló 1000 fős minta telefonos megkérdezésével.)

Azoknak, akik hisznek abban, hogy a koronavírus a globális elit titkos tervének eredményeképpen jött létre, 42 százaléka egyetért azzal is, hogy Ukrajna vezetése nácikból áll, és náci ideológiát képvisel. Akik ugyanakkor nem vizionálnak világhatalmi összeesküvést a Covid mögé, azoknak csak 11 százaléka hisz az ukrán náci kormány mítoszában.

Vagyis aki hajlamos hinni a Covid-összeesküvésben, az többszörös eséllyel fog hinni az orosz dezinformációnak.

Akik azt gondolták, hogy a koronavírus biológiai fegyver a nagyhatalmak kezében, azok szintén hajlamosabbak elfogadni az orosz dezinformáció állításait.

Az összeesküvés-elméletek szakirodalmában sokszorosan megerősített eredmény, hogy aki hajlamos hinni egy konteóban, az nagy valószínűséggel hajlamos hinni más, azzal logikailag össze nem kapcsolódó összeesküvés-elméletekben is. A mi adatainkból is ez látszik, még ha a kapcsolat nem is tökéletes – tehát vannak olyanok, akik csak a Coviddal kapcsolatos konteókban vagy csak az orosz dezinformáció állításaiban hisznek.

Az, hogy a Coviddal és az orosz invázióval kapcsolatos konteók összekapaszkodnak, abból a szempontból is érdekes, hogy amint említettük, politikai szinten ezek különválnak – a kormányoldal médiájában például az oroszbarát propaganda jelentős teret kapott, míg a Covid-szkepszis nem vagy csak marginálisan (a járvány kezdetén) jelent meg. A szavazótáborokban ez annyiban tükröződik, hogy a koronavírussal kapcsolatos konteók elfogadottságában közel sincs akkora szakadék a Fidesz és az ellenzéki pártok szavazói között, mint a Kreml-párti propagandára és összeesküvés-elméletekre való nyitottságukban (erről még lásd lent).

A Mi Hazánk szavazói és a Fidesz szavazói szinte azonos szinten hisznek a Kreml dezinformációjában.

Ugyanakkor a Covid esetében ennél érdemben nagyobb a távolság. Ami nem meglepő annak fényében, hogy a Mi Hazánk választási sikeréhez nagyban hozzájárult a vakcinaszkeptikus kampányuk.

Ami az orosz dezinformáció állításait illeti, az ukrán kisebbségpolitikára építő narratívákra a leginkább fogékonyabbak a magyarok – ez összhangban áll azokkal a kutatási eredményekkel, melyek szerint Magyarországon valójában nem az oroszbarátság, hanem inkább az ukránokkal szembeni ellenérzés erős. A magyar választókorú népesség

• 37 százaléka szerint Ukrajna népirtást követett el a területén lévő orosz kisebbség ellen;
• 46 százalék valósnak gondolja, hogy az ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyar kisebbség állandó életveszélyben van;
• 28 százaléka ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államok olyan titkos laboratóriumokat működtet Ukrajnában, ahol biológiai fegyvereket fejlesztenek.

Az orosz dezinformációs kampányok által terjesztett más elméletek ugyanakkor kevésbé népszerűek. 14 százalék értett valamilyen mértékben egyet azzal a kijelentéssel, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket fejlesztett, és így Oroszország csak megvédte magát a beavatkozással. 20 százalék pedig azzal a többszörösen megcáfolt orosz dezinformációval, miszerint az ukrajnai Bucsában és más településeken talált halott civileket az ukrán katonaság ölte meg azért, hogy aztán tömeggyilkosággal vádolhassa meg Oroszországot.

Egyetlen, viszonylag népszerű állítás nem illeszkedett jól a kialakult skálára: ami szerint a háborúban mindenki hazudik és álhíreket gerjeszt. Miközben a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között jelentős különbségek voltak az összes többi kérdést illetően, az eltérés ennél a tételnél volt a legkisebb. A nagyhatalmakkal szembeni általános gyanakvás tehát táborokon átívelő jellemzője a hazai szavazóközönségnek.

A középkorúak és idősebbek, a vidéki városokban és falvakban élők, illetve az érettségivel nem rendelkező társadalmi csoportok a leginkább fogékonyak a háborús dezinformációra. A legnagyobb szerepe ugyanakkor a pártpreferenciának van. A Fidesz szavazóit az átlagosnál jobban jellemzi az oroszbarát narratívák elfogadása. Az ellenzékiek (az áprilisi választáson közös listán induló pártok szavazói) körében jóval az átlag alatti értéket mértünk, ami a téma polarizáltságát mutatja. A Mi Hazánk szimpatizánsai körében a kormánypárti szavazókhoz képest alig erősebb a fogékonyság a Kreml-párti narratívákra.

(A szerzők a Political Capital kutatói)