Módosítaná a kormány, hogyan költse el az Európai Unió helyreállítási alapjából Magyarországnak járó pénzt – derül ki egy tervezetből, amelyet a palyazat.gov.hu-ra töltöttek fel. A dokumentumra a Portfolio figyelt fel a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és a Transparency International Magyarország egyik tanulmánya alapján.
Ahogy arról korábban a Telex is írt, az egyszeri, rendes költségvetésen felüli helyreállítási alapnál jövő őszig kellene teljesíteni a kifizetési feltételeket, azaz „mérföldköveket”, és 2026 végéig rendezhetik az utolsó igényléseket. A közelgő határidő és a csúszások miatt az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette a tagállami hatóságokat, hogy siessenek. A magyar kormánynak azért kell különösen igyekeznie, mert mostanra az egyedüli, amely nem kérhet rendes kifizetéseket. Összesen 10,4 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon közel 4000 milliárd forintnyi) támogatást és hitelt hívhatna le.
Valdis Dombrovskis gazdasági biztos júniusban azt kérte, hogy a kormányok „áramvonalasítsák” és egészítsék ki a terveiket egy olyan menüből, amely gyorsan végrehajtható intézkedésekből áll. „Csak olyan intézkedéseknek kellene a tervekben maradniuk, amelyek biztosan végrehajthatóak” – emelte ki Dombrovskis. A kormány épp akkortájt előállt egy rendeletmódosítással, amellyel bármelyik pályázatnál felfüggesztheti a kifizetést.
Az Európai Bizottság egyik javaslata az volt, hogy a tagállami hatóságok helyezzék át a pénzt valamilyen független hitelezőhöz, így gyakorlatilag később is felhasználhatnák, vagy rakjanak át pénzt az InvestEU nevű alapba. Utóbbi programja 2027-ig tart, előbbinél a civil szervezetek tanulmányában hivatkozott módosító terv „minimum 5 évnyi programlebonyolítást” tart szükségesnek.
A Portfolio számítása alapján a magyar kormány a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB-hez) csatornázna át 1600 milliárd forintnyi támogatást, ami a 4000 milliárd forintos keret több mint harmada lenne. A tervezetben valóban megjelent egy „Gazdasági reziliencia” nevű fejezet, amely még nincs benne a most érvényes dokumentumban. Itt a versenyképes munkaerőt, a megfizethető vagy elérhető lakhatást, a zöld gazdaságot és a gazdaságfejlesztést emelnék ki a célok közül.
Az új dokumentum egy InvestEU fejezetet is beillesztene. „A Magyar Fejlesztési Bank becslése alapján 250 millió eurót”, azaz közel 100 milliárd forintot terelnének át a helyreállítási alapból. Itt egy olyan mérföldkövet is beillesztenének, amely szerint 2025 végéig aláírnának egy átcsoportosítási megállapodást az Európai Bizottsággal.
A civil szervezetek a tanulmányukban úgy értékelték az átcsoportosítást, hogy főként a vízkezelési, fenntartható közlekedési, energetikai körforgásos gazdaságra szánt, valamint az orosz energiától függetlenítő REPowerEU-ra félretett forrásokból terelne át pénzt. Az így felszabadított összegből szerintük „aránytalanul nagy” darab menne az MFB-hez, „hiteles reform-erőfeszítés helyett úgy tűnik, hogy a tervezett módosítás fő célja a források átcsoportosítása a közelgő végrehajtási határidőkkel szembesülve”. A civil szervezetek úgy látták, hogy a célok nem kapcsolódnak az európai szemeszterhez, ahol európai bizottsági tervezet alapján az EU miniszteri Tanácsa ad javaslatokat a tagállamoknak. (A helyreállítási alap elvben épp ezeknek a megvalósításában segítene.)
A helyreállítási alap módosításait jóvá kell hagyatni, erről bizottsági javaslatra a Tanács dönt.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány a „rendes” költségvetésnél is átmozgatott pénzt, így ki tudott játszani a befagyasztások alól némi pénzt. Bóka János EU-ügyi miniszter júniusban elismerte, hogy „bizonyos átcsoportosítások” lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de „ez nem nagyságrendi változás”.
A helyreállítási alapnál ugyanezt nem lehet megcsinálni: nem csak részben, hanem – egy már megkapott előleget leszámítva – teljesen blokkolja a magyar kifizetéseket 27 előfeltétel. Ezekből a „szupermérföldkövekből” mostanáig csak a négy igazságügyit pipáltatta ki a kormány 2023 végén egy másik eljárásban. Egynél, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál és többek között az ilyen hátterű modellváltó egyetemeknél közvetve elutasították a kormány 2024-es próbálkozását.
A civilek tanulmánya úgy becsülte, hogy a 27-ből 17 előfeltételt sikerült teljesíteni, kilencet viszont csak részben, egyet pedig egyáltalán nem, amit visszalépésnek tart az egy évvel korábbi helyzethez képest. A szupermérföldkövek mellett ráadásul „sima” mérföldköveket, azaz reformokat és fejlesztéseket is teljesíteni kell, ilyenekből pedig jóval több van. A civilek csak a jogállamiságról szóló rendes mérföldkövekkel foglalkoztak, de „még komorabbnak” látták a helyzetet, mint a szupermérföldköveknél.
A kormány idén külön brüsszelezős-tiszázós kampányt indított, hogy bemutassa, milyen rosszul áll a mérföldkövek közül az előfinanszírozandó egészségügyi fejlesztésekkel.
A kormány szerint már minden feltételt teljesített, csak politikai okokból tartják vissza a forrásokat. Erre hivatkozva bevallottan zsarolni akar a pénzekért a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetés tárgyalásainál, a mérföldköveket viszont 2026 őszéig teljesítenie kellene. (Ha ügyeskedni próbálna, olyan pert kockáztatna, amilyen már az igazságügyi feltételek elfogadtatása miatt is megy.)
Akárki alakíthat kormányt a jövő áprilisban várható választás után, igyekeznie kell, hogy szeptemberre, de lehetőleg az augusztusi szünet előtt kipipáltassa a szuper- és sima mérföldköveket. Az átcsoportosításokkal legalább a pénz elköltésénél kaphat gyakorlati haladékot.
