A Fidesz 15 év kormányzás után rájött: a magyar kórházak rossz állapotáért a Tisza Párt és Brüsszel a felelős

A kormányzati kommunikáció sikerét vagy sikertelenségét még korai lenne megjósolni, mindenesetre nem szokványos, hogy egy 15 éve kétharmaddal kormányzó párt egyik minisztere ne azzal kampányoljon, amit a regnálásuk alatt elértek, hanem azt helyezze fókuszba, amit nem, és mindazért, amit nem sikerült megvalósítaniuk, egy még egy éve sem működő ellenzéki pártot tegyenek felelőssé. Márpedig most ilyesmivel próbálkozik a Fidesz, azon belül is Takács Péter egészségügyi államtitkár – egy olyan ügyre reagálva, ami eredetileg az uniós pénzekről, illetve az EU és a magyar kormány vitájáról szólna.

Történt ugyanis, hogy a Fidesz kihívójának számító Tisza Párt egyik EP-képviselője, Kollár Kinga arról beszélt: az EU által a magyar kormány ellen indított jogállamisági feltételességi eljárás hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, és ebből 1 milliárd már el is veszett. A kormánymédia és a Fidesz a beszéd azon részén háborodott fel leginkább, amikor Kollár azt mondta: „A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.”

Ezért ugrott rá a Fidesz

A Fidesz egyből lecsapott Kollár mondataira, ami nem meglepő. A Tisza Párt EP-képviselője beszédében ugyanis politikai hibát követett el, mivel szembement azzal a narratívával, amit Magyar Péter a kezdetektől visz. A korábbi ellenzéki pártokat, közülük is leginkább a Momentumot érte az a vád a kormánypárt részéről, hogy az uniós pénzek folyósításának meggátolásán ügyködik, így akarva ellehetetleníteni a Fidesz-kormányt. Korábban is, de aztán tavaly márciusban a momentumos Cseh Katalin, majd áprilisban Donáth Anna, a Momentum elnöke az EP-ben például azért szólalt fel, hogy az Európai Bizottság kösse az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz az EU-s források kifizetését a tagállamoknak. Donáth azzal érvelt: csak így lehet biztosítani azt, hogy a Magyarországra érkező EU-s pénzek valóban a magyar emberek javát szolgálják, és ne Orbán Viktor üzleti köreit gazdagítsák.

Kollár Kinga nyilatkozata azonban inkább a Momentum, mintsem Magyar Péter álláspontjára hajaz. Ezt pedig azért tudja most fegyverként felhasználni a Fidesz, mert a Tisza vezére a politikai térben való megjelenése óta gyökeresen más álláspontot foglalt el ebben a kérdésben, mint a Momentum. Magyar a kezdetek óta azt hangoztatta, hogy „az Orbán-kormányt itthon kell elzavarni”, és nem az Európai Bizottságtól kell várni, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Politikailag ugyanerre rímelt Magyartól az is, ahogyan Rogán Antal amerikai szankcionálására reagált, mondván, a miniszter mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége.

A Tisza visszalőtt

Magyar mindenesetre nem hátrált ki Kollár mögül, helyette ellentámadásba lendült és ugyanazzal kezdte el vádolni a kormánypártot, mint amivel a kormánypárt vádolja őket. Ehhez muníciója is akadt, mégpedig Orbán Viktor és Kövér László 2006-ban tett nyilatkozatai. Az akkor már a 2002-es és a 2006-os választási vereséget maga mögött tudó, akkor épp ellenzékben lévő Orbán az MSZP–SZDSZ-koalíciót kritizálva Strasbourgban kijelentette: „Ezért kell az Európai Uniónak világossá tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.” Hétfőn pedig egy olyan 2006-os videó került elő Kövér Lászlóról, amin a riporter felhozza az akkor még ellenzékben lévő politikusnak, hogy Orbán Viktor azt mondta Strasbourgban: az EU tagadja meg a segítségnyújtást a hazug és csaló kormányoktól. A riporter megkérdezi Kövértől, hogy ezzel egyetért-e. A mostani házelnök azt válaszolta: igen, szerinte ez elemi kötelességük.

Szijjártó Péter hétfőn a felvételt „szánalmas figyelemelterelési kísérletnek” nevezte, amellyel szerinte „a Tisza Párt és Brüsszel paktumáról próbálják elterelni a figyelmet”. A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: „sem a házelnök úr, Kövér László, sem pedig más a sorainkból soha nem kérte azt, hogy ne adjanak oda támogatásokat Magyarországnak”.

A Fidesz és a Tisza Párt közötti kommunikációnak igen hamar egy olyan téma került a fókuszába, ami már inkább Magyar Péter asztala, legalábbis tavaly nyáron ő turnézott ezzel. Ez pedig az egészségügy, azon belül is a magyar kórházak állapota. Emlékezetes, hogy 2024-ben Magyar Péter volt az, aki tucatnyi Facebook-posztban számolt be a kórházakban uralkodó állapotokról.

A politikus hőmérővel felszerelkezve járta a kórházakat, a Szent János Kórházban „középkori állapotokról” számolt be. A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórházban először leláncolták előtte a kaput, de ő később bejutott, és 38,4 fokot mért. A szolnoki kórházban a vizeletszagú liftet tesztelte, amiben Kulja Andrással benn is ragadtak egy időre. Magyar a kormányt provokálva meg is fordította a dolgot: vajon mi a helyzet az állami vezetőknek fenntartott kórtermekben, ezért megpróbált bejutni a Honvédkórház VIP-osztályára is, eközben többször össze is csaptak Takács Péterrel.

Átkerült a fókusz a magyar kórházakra

És itt jön az, ami kevésbé megszokott. A Kollár-beszéd hatására fókuszba került kórházi állapotokat mint témát, nem egy ellenzéki politikus, hanem egy kormánypárti politikus vette most napirendre. Takács múlt pénteken a Hír Tv-ben azt állította: a Tisza akadályozta meg a tervezett kórházfelújításokat, szombat reggel pedig az államtitkár már arról posztolt, hogy a következő hetekben be fogja mutatni a tervezett, de amúgy blokkolt kórház- és mentőállomás-felújításokat. Ezt fejelte meg egy újabb poszttal Lázár János, aki kedden egy listát tett közzé nem megvalósuló közlekedési fejlesztésekről azzal a kommentárral, hogy „az itt látható fejlesztéseket fel kellett függeszteni, mert Brüsszel azzal segíti az Ukrajna-párti ellenzéket, hogy akadályozza a kormányzati beruházásokat.”

Az egészségügyi államtitkár turnéja el is kezdődött hétfőn, és bár Lakner Zoltán politikai elemző a Telexnek „nevetségesnek” minősítette ezt, mondván, hogy ez egy „önvallomás” a rossz kórházi állapotokról, egyelőre nem tudni, mennyire lesz hatékony. Az ugyanis egyáltalán nem szokatlan, hogy a kormány másokra hárítja a felelősséget. Éppen Lakner idézett fel egy esetet, amikor 2016-ban Rogán Antal azt mondta, ha megrendezi Magyarország a 2024-es olimpiát, akkor majd az abból keletkező profitból fejlesztik az egészségügyet. Ebből a logikából pedig az következik Lakner szerint, hogy annak idején a Momentum is „megakadályozta” az egészségügy fejlesztését.

A politikai kommunikációban persze egyáltalán nem példa nélküli, hogy hajmeresztő állításokat fogalmaznak meg, de azzal, hogy a Tisza Párt akadályozta volna meg a fejlesztéseket, több gond is van. Nagyon könnyű akár egy mondattal is megcáfolni: az uniós pénzeket még jóval azelőtt felfüggesztették, hogy a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt egyáltalán felbukkant volna.

Sajnos viszont a politikai kommunikációban sokszor a valótlan tartalmú üzenetek is remekül célba érnek, ezért nem lehet egyelőre megmondani, mennyire lesz Takács turnéja politikailag sikeres. De ha már az uniós pénzek és a kórházfelújítások témája a két párt közötti versengés középpontjába került, érdemes kicsit mélyebben is megnézni, hol és mikor is akadtak el a fejlesztésre szánt pénzek.

Az előfeltételeket akkor fogadták el a tagállamok, amikor Magyar még nyakig a NER-ben ült

A kormány kampánya a kórházfelújítások elmaradásáról nem csak azért lehet meglepő, mert a Fidesz-KDNP 15 évnyi regnálásának eredményét mutatja be. Mindeddig folyamatosan azt igyekeztek kommunikálni a nyilvánosságnak, hogy a 2021-től elérhető uniós források a részleges befagyasztások ellenére folyamatosan érkeznek.

A pénzeket egy több eljárásból és egymással részben-egészben összefüggő feltételből álló rendszer miatt tartják vissza. A kórházi fejlesztések szempontjából érdekes részről egy csomagban döntöttek 2022 decemberében – nem „Brüsszel”, hanem az Európai Bizottság javaslatára Brüsszeltől Zágrábig, Lisszabontól Helsinkiig a tagállamok kormányai 2022 decemberében.

• Ekkor fogadták el az uniós helyreállítási alap magyar végrehajtási tervét előfeltételekkel együtt. Ez 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és 3,9 milliárd euró hitelt jelent Magyarországnak. Itt az első rendes kifizetésekhez előfeltételként „szupermérföldköveket” kell teljesíteni. Köztük van például az Integritás Hatóság létrehozása, az együttműködés megerősítése az EU csalás elleni hivatalával, vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatóságának növelése. Mindegyiket el kellene fogadtatni ahhoz, hogy az első rendes kifizetési kérelmet beadhassa a kormány.
• A hivatalosan mostanáig még nem teljesített 23 szupermérföldkőből (azaz a helyreállítási alap kifizetéseinek előfeltételei közül) 21-et lefednek a feltételek a jogállamisági (feltételességi) eljárással. Ennek a hatékonyságáról volt szó az Európai Parlament szakbizottsági ülésén, ahol Kollár Kinga felszólalt. A kormányok által csaknem egyhangúlag megszavazott határozatot a címe szerint azért hozták, hogy megvédjék az uniós költségvetést a jogállamisági elvek magyarországi megsértésétől. Az eljárás 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásból 6,5 milliárd eurót blokkol. Csak ketten szavaztak nemmel a decemberi határozatra: a magyar mellett az akkori, mostanra lecserélt lengyel vezetés.

Magyar Péternek abban az évben, szeptemberben kezdődött a jogviszonya a mostani MBH Bank elődjének felügyelőbizottságában, 2023 márciusában jelentették be a válásukat Varga Judittal, így nehezen vádolható azzal, hogy innen befolyásolta volna mondjuk a Giorgia Meloni vezette olasz kormányt.

EU-s pénzek a kórházi hálózat fejlesztésére

A helyreállítási alap egy kifejezetten egyszerinek szánt lehetőség a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére, így nem meglepő módon az egészségügyi ellenállóképesség erősítése az egyik célja. A kormány az alap elköltéséről szóló helyreállítási tervben külön fejezetet is szentel az egészségügynek, 1,3 milliárd eurót költene rá. Itt szerepel a kórházi hálózat fejlesztése is.

A helyreállítási alapot emlegette Takács Péter egészségügyi államtitkár is a kampány első állomásán, amivel Magyar Péter és Kulja András korábbi kórházlátogatós sorozatára dobott egy fordítókártyát, mert az volt az érzése, hogy a két EP-képviselő épp az ebben szereplő intézményeket látogatta meg.

A helyreállítási alap rendes kifizetéseinél az előfeltételek, azaz a szupermérföldkövek teljesítéséig nem lehet rendes kifizetési kérelmet benyújtani. (Járt belőle egy közel egymilliárd eurós potyaelőleg két részletben, de ezt a kormány már tavaly márciusra megkapta.) Ahogy az Európai Bizottság szóvivői is elmagyarázták, az alapból 2026 végéig lehet uniós pénzt kifizetni a nemzeti költségvetésekbe, de ehhez jövő augusztus végéig még „sima” mérföldköveket és reformcélokat is végre kellene hajtani. Több mint száz ilyenről állapodott meg a kormány és az Európai Bizottság. Természetesen a sima és a szupermérföldkövek teljesítésével elvileg lehet párhuzamosan haladni, ahogy ennek vannak is jelei (például ilyen vállalás a tanárbérek emelése, bár kezdetben jelentős részben uniós forrásból). Elvben sem kizárt, hogy a kormány majd a végén, egyszerre kéri az összes kifizetést. A Szabad Európának ugyanakkor ezt tavaly októberben gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlennek nevezték.

A maradékot viszont gyakorlatilag a hazai költségvetésből kell előfinanszírozni. A palyazat.gov.hu március 12-i adatai alapján a helyreállítási alap operatív programjai közül az egészségügyi áll a második legrosszabbul, csupán 19 százalékra szerződtek és 12 százalékot fizettek ki.

A mérföldkövek között szerepel „új és korszerű egészségügyi berendezésekkel felszerelt új vagy korszerűsített egészségügyi infrastruktúra-épületek üzembe helyezése” 40 egészségügyi épületnél, 140 ezer darab eszközzel. Céldátumnak 2026 második negyedévét adták meg. Ekkorra közel 140 ezer négyzetmétert kellene elérni az egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztéseivel is.

A mérföldkövek megvalósítása ugyanakkor előfeltétel egy-egy részlet kifizetéséhez, azaz ez gyakorlatilag itt azt jelenti, hogy elő kellene finanszírozni a magyar kormánynak a fejlesztéseket, hogy megkapja a teljes összeget. Vagyis amikor a kormány a kórházak lepukkantságát mutatja be, épp arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen messze van az adott kifizetési részlethez szükséges mérföldkő megvalósításától.

A helyreállítási alap folyósítása a sima mérföldkövek miatt még azoknál a tagállamoknál sem megy gyorsan, amik már beadhatnak rendes kifizetési kérelmeket. Akárki nyer Magyarországon a 2026 tavaszán várható választáson, nem sok ideje marad a nyári szünet előtt, ha a mostani kormány nem tesz semmit.

A magyar kormány még nem jelentette készre az összes feltételt

A helyreállítási alapnál a magyar kormánynak operatív egyezményt kellene kötnie az Európai Bizottsággal, a feltételességi eljárásnál pedig bármikor kérhet értékelést az Európai Bizottságtól. Vagyis ha legalább a közös részhalmaz teljesítését komolyan gondolná, értesítenie kellett volna a testületet erről és kérnie az értékelést. Mostanáig nem kért ilyet minden feltételre.

A magyar kormány már 2022-ben nekiállt dolgozni ezeken. A tagállami kormányok méltányolták a haladását azzal, hogy 2022 decemberében az eredeti bizottsági javaslathoz képest 65 helyett csak 55 százalékos részt fagyasztottak be három programból, amiket a felzárkóztatási támogatások társfinanszíroznak.

Az Európai Bizottság 2023 májusára már egy csomó pipáról beszélt. Az uniós testület viszont 2023 decemberében kimondta, hogy a feltételek még nem teljesültek maradéktalanul. Az eredeti 27 szupermérföldkő közül a Bizottság ekkor gyakorlatilag csak négyet pipált ki, miután a kormány értesítette ezek teljesítéséről. (A kegyelmi ügy nagyjából két hónappal később pattant ki, ekkor jelentkezett ki Magyar Péter is a NER-ből.)

A Tisza EP-be kerülése óta egyetlen feltételnél próbálkozott a kormány a megmaradtakból

Az uniós intézmények közül eddig nem véletlenül hiányzott az Európai Parlament (EP). Az EP közvetlenül egyik eljárásban sem vesz részt, bár a gyakorlati hatása épp ennél a négy teljesített feltételnél látszik leginkább. Az EP többször készített jelentéseket a magyar jogállamiság hiányosságairól. Bár a kormányoldalról rendszeresen panaszkodnak az EP nyomásgyakorlására az Európai Bizottságon keresztül, ezeknek az állásfoglalásoknak nincs gyakorlati következményük, kivéve, amikor az EP négy igazságügyi feltétel elfogadása miatt tavaly januárban úgy döntött, pert kezdeményez az Európai Bizottság ellen. Ekkor még mindig a kegyelmi ügy előtt voltunk, a bírósági eljárás miatt nem zároltak újabb pénzeket.

A Tisza tavaly július óta része a jobbközép Európai Néppárt frakciójának, ami a legnagyobb az EP-ben, bár hivatalosan nem tagja a pártcsaládnak, ami a legtöbb állam- és kormányfőt, így az Európai Bizottság legtöbb tagját is adja. Magyar Péter színre lépése óta viszont csak egyetlen hivatalos döntési helyzet volt egy szupermérföldkőről: biztosítani kell, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatóan használják fel a „közforrásokat”. (Ez amellett, hogy a szupermérföldkövek egyike, nem csak a már emlegetett EU-programoktól, hanem minden uniós kötelezettségvállalástól elzárja a kekvákat és így a modellváltó egyetemeket.)

Tanulságos, hogyan állt ehhez a kormány. Hiába egyeztetett róla az Európai Bizottsággal, januárban bejelentette a tárgyalások megrekedését. (Ahogy arról korábban írtunk, úgy tűnik, ekkortájt valami nagyon eltört az Európai Bizottság és a kormány között.) Októberben mégis megjelent társadalmi egyeztetésen egy kormányzati tervezet, amit a magyar Parlament nem sokkal később elfogadott. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözte, és nem minden európai bizottsági javaslatot fogadott el. A módosítás az utolsó cikke alapján ráadásul gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is. (Épp ezt hiányolva perel az EP a már teljesítettnek vett négy igazságügyi feltételnél.)

Az Európai Bizottság visszadobta a próbálkozást: tucatnyi pontban sorolta fel a problémáit csak ennél az egy szupermérföldkőnél, ami a kekvákról szól. Többek között hiányolta a megfelelő módszertant és eljárást, hogy hatékonyan megelőzzék az összeférhetetlenséget, valamint javítsák az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. (Pár hónappal később állapította meg a magyar Állami Számvevőszék, hogy a kecskeméti egyetem mögötti kekva személyes összeférhetetlenségekkel, jelentős kárt okozva fektetett 127 milliárd forintot az MNB alapítványának pénzét kezelő vállalatba.)

Ha a kormány komolyan gondolja, hogy teljesítette az elvárásokat a feltételességi eljárásban – amik a szupermérföldköveknek is részei –, bármikor kérhet értékelést. Eddig csak a kekváknál tett így, de a fentiekből látszik, hogyan. Az egyoldalú próbálkozás óta az a kormányzati érvelés sem állja meg a helyét, hogy azért nem kérnek értékelést és jelentik készre a feltételeket, mert előbb informálisan meg akarnak egyezni az Európai Bizottsággal. Ráadásul Orbán Viktor is azt fejtegette, hogy 2026 utáni probléma a befagyasztott támogatások ügye, akkor meg majd költségvetési vétóval fog fenyegetőzni. Ez nem arra utal, hogy a kormány törekedne a feltételek gyors teljesítésére.