Az Egyesült Államok aktualizálta nemzetbiztonsági stratégiáját, a frissített dokumentumban a Trump-kormány sötét jövőt vizionál Európának. Mint írták, az amerikai tisztviselők hozzászoktak ahhoz, hogy az európai problémákat az elégtelen katonai kiadások és a gazdasági stagnálás felől szemléljék, de szerintük a gazdasági hanyatlás mellett civilizációs pusztulás veszélye is fenyegeti Európát.
Európa fő problémái közé sorolták az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek olyan tevékenységeit, „amelyek aláássák a politikai szabadságot és szuverenitást, a kontinenst átalakító és konfliktusokat kiváltó migrációs politikát, a szólásszabadság cenzúrázását, a politikai ellenzék elnyomását, a születési számok zuhanását, valamint a nemzeti identitás és önbizalom elvesztését”.
Mint írták, a kontinens húsz éven belül – vagy akár még hamarabb – felismerhetetlenné válhat, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Emiatt nem biztos, hogy egyes európai országok gazdasága és hadereje elég erős lesz ahhoz, hogy megbízható szövetségesei maradjanak az Egyesült Államoknak. „Szeretnénk, ha Európa európai maradna, visszanyerné civilizációs önbizalmát, és felhagyna a szabályozási önfojtogatás kudarcot vallott gyakorlatával” – írták a frissített amerikai nemzetbiztonsági stratégiában.
Szerintük Európa önbizalomhiánya az Oroszországhoz fűződő viszonyában a legszembetűnőbb. Azt írták, hogy az európaiak a nukleáris fegyvereket kivéve minden tekintetben erőfölényben vannak az oroszokkal szemben.
Hozzátették, hogy az ukrajnai háború miatt az európaiak és az oroszok kapcsolata jelentősen megromlott, és több európai ország egzisztenciális fenyegetésként tekint Moszkvára. A dokumentum szerint az elmérgesedett viszony kezelése és a felek közötti konfliktus kockázatának enyhítése jelentős diplomáciai elkötelezettséget igényel amerikai részről.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint a Trump-kormány olyan európai kormányokkal találja szemben magát, akik irreális elvárásokat fogalmaznak meg a háborúról, miközben instabil kisebbségi kormányok vannak hatalmon náluk, amelyek közül sokan a demokrácia alapelveit semmibe veszik, hogy elnyomják az ellenzéket. Mint írták, bár az európaiak nagy többsége békét akar, ez a vágy nem tükröződik a politikában, nagyrészt azért, mert ezek a kormányok aláássák a demokratikus folyamatokat. Ez stratégiailag fontos az Egyesült Államoknak, mert az európai országok nem tudnak megújulni, ha politikai válságba kerülnek. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy Európa stratégiai és kulturális szempontból is fontos partnere az Egyesült Államoknak. Mint írták, az amerikai diplomácia kiáll a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az európai nemzetek egyedi jellegének és történelmének ünneplése mellett.
Ezután következik egy érdekes rész a szövegben: a Trump-kormány azzal akarja feloldani az európai hanyatlás problémáját, hogy ösztönzi az európai politikai szövetségeseit a „szellemi újjászületés” támogatására. Szerintük a „hazafias” európai pártok növekvő befolyása optimizmusra ad okot. Az amerikai azt tekintik céljuknak, hogy segítsék Európát jelenlegi, hanyatló pályájának kijavításában.
A New York Times szerint bár nem nevesítik a dokumentumban, valószínűleg olyan erősödő szélsőjobboldali pártokra gondolnak, mint a Nigel Farage-féle Reform UK Nagy-Britanniában, vagy az AfD Németországban.
Hamar érkezett európai reakció is az amerikai nemzetbiztonsági stratégiára. Johann Wadephul német külügyminiszter péntek reggel azt mondta: az európai országok „nem tartják szükségesnek, hogy bármely országtól vagy párttól tanácsot kérjenek”. Berlinben újságíróknak arról beszélt, hogy bár az amerikaiak a németek legfontosabb szövetségesei a NATO-ban, ebbe olyan kérdések nem tartoznak bele, mint a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a liberális társadalom szervezése Németországban.
