Az állami támogatások és a rövid távú bérbeadás szabályaival is megfizethetőbbé tenné a lakhatást az EU

Az Európai Bizottság kedden új tervet mutatott be, amellyel a testület szerint megfizethetőbbé válhatna a lakhatás. A testület közleménye felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan több mint 60, a bérleti díjak pedig több mint 20 százalékkal emelkedtek.

Nem tért ki rá, de az Eurostat januári kimutatása alapján a lakásárak 2010 óta Észtországgal együtt Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben, 230 százalékkal, az uniós statisztikai hivatal nemrég kiadott külön jelentése vegyes képet mutatott a magyar ingatlanhelyzetről.

A keddi bizottsági közlemény alapján egy európai lakásépítési stratégiával kezelnék a lakáskínálat és -kereslet közötti összhang hiányát.

Felülvizsgált uniós szabályok könnyítenék a megfizethető, valamint a szociális lakhatás állami támogatását. A fejlesztéseket a mostani és a 2028-ban induló uniós költségvetés mellett egy új beruházási platformmal segítenék, amelybe különféle térségi, állami és uniós pénzintézeteket vonnának be.

Az Európai Bizottság az ígérete szerint együtt fog működni a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal a lakáskínálatot korlátozó szabályok és eljárások egyszerűsítésében, különösen a tervezésnél és az engedélyezésnél. A testület új jogszabályt kezdeményez a rövid távú bérbeadásra.

A terv végrehajtását egy új Európai Lakásszövetség ösztönözné. Ebbe a tagállamok, a városok, a régiók, az uniós intézmények, a lakásszolgáltatók és -szövetségek, a szociális partnerek, az ipar és a civil társadalom képviselőit vonnák be. Jövőre egy, kifejezetten lakhatással foglalkozó csúcstalálkozót is szerveznének.

Dan Jørgensen, az Európai Bizottság lakhatásért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egymillió hajléktalan van az EU-ban, 40 milliónyian pedig nem tudják kellően kifűteni az otthonukat, miközben a lakások, házak ötöde üres. Szerinte eddig 43 milliárd eurót mozgósítottak uniós forrásból a lakhatásra, de több kell a pénznél. A csomag részeként például könnyebbé tennék a dolgozók és az építőanyagok mozgatását, csökkentik a bürokráciát, valamint összehangolják az európai szabványokat is, jelentette ki az Európai Parlament (EP) strasbourgi épületében.

A néppártiak vezérszónoka, Nikolina Brnjac kulcsfontosságúnak nevezte a tervet, a szocialistáké, Iratxe García Pérez történelmi lépésnek, de a zöldeké, Maria Ohisalo amiatt kritizálta, hogy nem sok konkrét intézkedés van benne. Leila Chaibi a szélsőbaloldali GUE/NGL-től úgy látta, az Európai Bizottság az építőipari lobbi oldalára állt, a piac a lakhatási válság oka, nem megoldás. Ewa Zajączkowska-Hernik, a Szuverén Nemzetek Európájától az uniós klímapolitikára panaszkodott.

Hölvényi György azt tartotta a siker előfeltételének, hogy mind a 27 kormány elvégezze a házi feladatát. A KDNP képviselője kijelentette, hogy magyar kormány 250 ezer családnak segített otthont szerezni, a háromszázalékos lakásvásárlási program pedig ugyan nem feltétlenül mindenre megoldás, de a helyes irányba tett lépés, „az ingatlanügyeket” pedig „nem akarja megoldani az illegális bevándorlás által”.