Komoly megszorítások jöhetnek 2027-ben a Költségvetési Tanács szerint, ha a kormány folytatja a felelőtlen költekezést
A választási osztogatás és a költségvetési hiány miatt letérhet a magyar kormány arról a költségvetési pályáról, amit az Európai Unió felé vállalt a túlzottdeficit-eljárás keretében. Ha a 2025-ös számok és a 2026-os költségvetés ezt mutatják, az Európai Bizottság jövő tavasszal szigoríthatja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást – írja három évre előre tekintő elemzésében a Költségvetési Tanács, amit a HVG szemlézett.
A Költségvetési Tanács Varga Mihály jegybankelnökből, Windisch Lászlóból, az Állami Számvevőszék elnökéből, illetve Horváth Gáborból, a tanács elnökéből áll. Ez az a szervezet, ami minden évben véleményezi a következő évi költségvetés tervezetét, ezúttal egy hároméves kitekintést publikáltak, ebben hosszabban kitértek arra, milyen költségvetési politikára lenne szükség ahhoz, hogy kikerüljön a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárásból.
Az uniós szabályok szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék három százalékát. A határt betartató túlzottdeficit-eljárásokat a koronavírus-járvány alatti felfüggesztés után 2024-ben hozták vissza, és többek között tavaly a magyar kormány ellen is elindult egy. Az eljárásban akár büntetést is kaphatnak az olyan kormányok, amik képtelenek tartani a kiadási pályát.
Nagy Márton gazdasági miniszter ehhez képest a választási költekezés beindulásával novemberben öt százalékos hiányt jelentett be idénre és 2026-ra. Erre az Európai Bizottság azzal reagált, hogy már idén is letérhet az előírt pályáról a magyar költségvetés, de ezt megúszhatja a kormány a védelmi kiadások részmentessége miatt, jövőre viszont már az se lenne elég.
Erre reflektál a Költségvetési Tanács elemzésének a „Szigorú költségvetési politika szükséges az államadósság csökkentése és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében” című fejezete. Ebben azt írják, hogy az Európai Bizottság 2025. novemberi előrejelzése szerint a jelenlegi hiányadatok és a 2026-os költségvetési célok mellett – a védelmi kiadásokra adott mentességet is figyelembe véve – Magyarország még megfelel az uniós korrekciós pályának.
Ha azonban a hiány valóban eléri az 5 százalékot 2025-ben és 2026-ban, az már komoly kockázatot jelentene a pálya betartására, még a 2021 óta megemelt védelmi kiadások ellenére is. Ezután azt írják: „Tekintettel arra, hogy 2025-ben és 2026-ban a kormányzati szektor elsődleges egyenlege a Tervben rögzített céloknál csekélyebb mértékben javul,
2027-ben a tervezett célérték eléréséhez az elsődleges egyenleg 1,7 százalékpontos javulására lenne szükség a rugalmasság figyelembevétele mellett is.”
Ez azt jelenti, hogy jelenleg a kiadások a tervezettnél gyorsabban nőnek, ezért 2026 végére a halmozott kiadásnövekedés elérheti a GDP 0,8 százalékát, miközben az uniós határ 0,6 százalék. Az elemzésben tehát az áll, ha a gazdaság nem nő a vártnál jobban, a kormánynak 2027-re GDP-arányosan 1,7 százalékponttal kellene javítania az elsődleges egyenleget egyetlen év alatt, hogy visszaálljon a hiány és az államadósság csökkentésének pályájára. Ez komoly megszorítás nélkül aligha megoldható.
Az elemzés arról is ír, hogy 2027-es költségvetés tervezésekor komoly kiadáscsökkentésre lesz szükség, adócsökkentésre viszont nem marad mozgástér. A Költségvetési Tanács szerint a kormány intézkedéseinek költsége gyorsan nő, ezért új adócsökkentésre vagy a különadók kivezetésére csak akkor lenne lehetőség, ha máshol erősen visszafogják a kiadásokat vagy új bevételeket találnak.
A Költségvetési Tanács onnan lehet ismerős, hogy idén májusban egészen bizarr csörtébe keveredtek a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM): a 2026-os költségvetésről szóló tervezetben először több kockázatot azonosított a Tanács, elsősorban a kormány által prognosztizált növekedésével összefüggésben. A Költségvetési Tanács ekkor úgy számolt, hogy az egészségügyi alap jövőre 1710 milliárd forintot kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint a 2025-ös összeg. Erre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal reagált, hogy a Tanács tagjai „nem voltak elég alaposak” a számolás során és szerinte nem adták össze az összes, egészségügyet érintő sort. Az NGM pedig azt állította, téves híresztelés, hogy jövőre kevesebbet költenének az egészségügyre.
Végül a Költségvetési Tanács is kiadott egy közleményt, amiben azt írták: a szervezet nem állította, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél kevesebb pénz jut majd egészségügyre. Szerintük a jelentés valójában az egészségügyre fordított kiadások, valamint az egészségügyi intézmények felújításaihoz kapcsolódó források növekedését állapította meg.
