Nem kevés kockázatot lát a Költségvetési Tanács a kormány növekedési tervében

Húsvétra elkészült a 2026-os központi költségvetésről szóló törvényjavaslat-tervezet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április 24-én küldött levelet a Költségvetési Tanács (KT) elnökének, hogy véleményezzék a tervezetet. A Horváth Gábor vezette háromtagú KT (a másik két tag Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke) véleményezte is a 2026-os költségvetési tervet. Alapvető ellenvetéseik nem voltak, az előzetes hozzájárulást megadták, mégis rengeteg kockázatot azonosítottak, elsősorban a kormány által prognosztizált növekedéssel kapcsolatban.

A 28 oldalas dokumentumban 27 alkalommal szerepel a kockázat szó valamilyen formában. A KT szerint például a kormány gazdasági növekedésről szóló előrejelzését is kockázatok övezik. A magasabb vámszintek fennmaradása kedvezőtlenül érintheti a magyar gazdaság exportszektorát, ráadásul a „bizonytalan kilátások” visszafoghatják a beruházási aktivitást.

A KT szerint szintén „kockázatok övezik” a hiánycélok megvalósulását is. Veszélyeztetheti a célkitűzést az, ha a gazdasági növekedés nem valósul meg, de az is, ha az uniós források nem áramlanak be olyan mértékben, ahogy arra a kormány számít. A KT egyébként azt is kifogásolta, hogy a költségvetési tervben a kockázatok kezelésére eredetileg mindössze 50 milliárd forintos tartalékkal számolt a kormány. Ezt viszont a kormány pont a KT tanácsára jelezte, hogy megemeli 192 milliárd forintra.

A 2026-os költségvetési tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kapna az Egészségbiztosítási Alap, ahogy a 444 is írja, ez 9,4 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2025-ben különítenének el erre a célra. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozásra 2026-ban 195 milliárd forintot költene a kormány. Ez ugyan 8,3 százalékkal több, mint a 2025-ös előirányzat, de a KT szerint az utóbbi éveket, és az eddigi 2025-ös számokat nézve „valószínűleg nem elégséges”.