Az uniós kormányok döntésével a magyar államnak is segítenie kell menekültügyben, de ez még mindig lehet pénz

Az Európai Unió miniszteri Tanácsa hétfőn döntött a 2026-os szolidaritási keretről menekültügyben.

Az EU tavaly fogadta el a menekültügyi és migrációs csomag nagy részét, de ez csak 2026 júniusában lép teljesen életbe. A csomag menekült- és migrációkezelésről szóló rendelete kötelezővé tette a szolidaritást a migrációs nyomás alatt álló országokkal: választani lehet a pénzügyi hozzájárulás, technikai támogatás vagy a menedékkérők átvétele között.

Ahogy arra az Európai Bizottság felhívta a figyelmet, utóbbit is ki lehetne váltani a felelősség beszámításával, azaz olyan menedékkérelmének elbírálásával, amelyeket a segített országban kellett volna beadni, de az igénylő már a segítő tagállamban van. (Az uniós szabályok alapján ott kellene igényelni a menekültstátuszt, ahol a kérelmező először átlépte a külső határt, de a statisztikákból is látszik, mennyire nem tartják ezt be, a legtöbb kérelmet a szinte csak más uniós országokkal határos Németországban adták be.) A kérelmeket nem hagynák automatikusan jóvá, azokat továbbra is el kellene bírálni, azaz el is utasíthatják, ha megalapozatlanok.

Az Európai Bizottság novemberben tette közzé az első menekültügyi jelentését. Megállapította, hogy ugyan 2024 júliusa és 2025 júniusa között harmadával esett az illegális határátlépések száma, Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország még mindig nyomás alatt áll, tucatnyi másik tagállamnál pedig ugyanennek a kockázatát látta. A testület a jelentés alapján javaslatot adott a szolidaritási keretre, de nem volt nyilvános, hogy mekkorára.

Nemrég az Euronews 30 ezer főről írt, ami a jogszabály alapján a minimum (őket fejenként 20 ezer euróval lehet kiváltani). A lap szerint ezt a kormányok arra hivatkozva igyekeztek lefaragni, hogy a jogszabály csak év közben lép életbe teljesen. Az Euronews pénteki kérdésére Markus Lammert európai bizottsági szóvivő közvetlenül nem erősítette meg a 30 ezres számot, közvetve viszont igen azzal, hogy az egész évre szólt (magyarul legalább 30 ezresnek kellett lennie). Lammert elismerte, hogy a kormányok figyelembe vehetik a rövidebb időt.

A Tanács hétfőn úgy határozott, hogy 30 ezer helyett 21 ezer menedékkérővel vagy – a fejenkénti 20 ezer euró miatt – 420 millió euróval számolnak a szolidaritási keretben. Lefelezték a nyomás kockázatának kitett 12 ország listáját, így Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország és Lengyelország kérhet részleges vagy teljes kivételt a szolidaritás alól. Utóbbi már novemberben jelezte, hogy élne a lehetőséggel. A tanácsi döntés így többek között Németországot vette ki a kockázatnak kitett és így kivételezett országok közül.

Az eredeti javaslat nyilvános része és a tanácsi döntésről kiadott közlemény sem ír arról, hogy országonként ez mekkora összeget vagy hány menedékkérőt jelent. Korábban az elosztási kulcsról is csak annyit írt az Európai Bizottság, hogy a bruttó nemzeti össztermék és a lakosság „alapján” tesz erre javaslatot. Az egy-egy országra eső részt módosíthatja, be tud-e számíttatni technikai támogatást.

Három javaslatról állapodtak meg a migráció visszafogásáért

A szolidaritási keret mellett a Tanács két jogszabályról is elfogadta a saját álláspontját, hogy uniós menekültügyi listát hozzanak létre a biztonságos származási országokról, és a biztonságos harmadik országokra is új szabályokat vezessenek be. A Tanács közleménye hangsúlyozta, hogy a szabályok célja a „gyorsabb és hatékonyabb menekültügyi eljárások azoknak, akiknek nem kellene védelmet kapniuk az EU-ban”. A harmadik országoknál kiterjesztenék azokat a körülményeket, amelyek miatt elutasíthatnak egy menedékkérelmet, a biztonságos országokból érkezőknél pedig „gyorsítva” dönthetnének.

A soros dán elnökség nevében Rasmus Stoklund bevándorlásügyi miniszter hangsúlyozta: az európai országok nyomás alatt állnak, ezrek fulladnak a tengerbe vagy bántalmazzák őket, miközben az embercsempészek vagyonokat keresnek. Stoklund szerint a leendő szabályozás megnyitja az utat az előtt, hogy a kérelmeket az EU területén kívül bírálhassák el.

A két jogszabályról az Európai Parlamenttel közösen kell dönteni, amely előkészítő szinten jobboldali többséggel, a Tisza Pártot, a Fideszt és Mi Hazánkot is tagjai közt tudó EP-frakciókkal támogatta a saját álláspontját.

A Tanács annál a javaslatnál is döntött az álláspontjáról, amely a nem uniós állampolgárok visszaküldéséről szól, ha jogtalanul vannak az EU-ban. A tanácsi közlemény szerint Stocklund azt hangoztatta, hogy az elutasított menedékkérelmeik után négyből hárman maradnak ahelyett, hogy hazatérnének. „Úgy vélem, az új szabályok jelentős segítséget nyújthatnak, hogy javítsunk ezeken a számokon.” Először állapítanának meg kötelezettséget az elutasított menedékkérelműeknek, és a tagállami kormányzatok eszközeit is javítanák, például hosszabb időt adnának a fogva tartásra vagy a kitiltásra. Közös uniós visszaküldési döntéseket is kiadhatnának, amelyeket így könnyebb lenne betartatni.