Kulcsfontosságú alkut kötöttek az EU és a Mercosur kereskedelmi egyezményéhez, de erősödik az ellenállás

Az Európai Unió két döntéshozó testülete szerdán megállapodott a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kialkudott szabadkereskedelmi egyezmény biztosítékairól, közölte az Európai Parlament (EP). A testületnek a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal kellett megállapodnia.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben kötött politikai megállapodást egy szabadkereskedelmi és partnerségi egyezményről a Mercosurral. Előbbi részt külön, gyorsabban fogadhatják el. Az alku ellen többek között olyan gazdák tiltakoztak, akik attól félnek, hogy a dél-amerikai termelőkkel nem tudják felvenni a versenyt, csütörtökre is részben az egyezmény miatt szerveznek tiltakozást.

Az Európai Bizottság októberben javasolt mezőgazdasági biztosítékokat az egyezmény mellé. A Tanács ugyan változtatás nélkül elfogadta volna ezeket, de az EP keddre kialakított álláspontja szigorítani akart. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a hétvégén Brazíliába utazna, hogy még az év vége előtt aláírhassák az egyezményt, csütörtökön pedig az állam- és kormányfők találkoznak, hogy a fontos kérdésekről politikailag megegyezzenek. A testületük elnöke, António Costa ugyan nem említette konkrétan az egyezményt a meghívójában, de a világgazdasági kérdések közt szót ejtenek arról, hogyan diverzifikálják az EU kereskedelmét. Magáról az egyezmény kereskedelmi részéről már a héten szavazást rendezne a Tanács dán elnöksége.

A biztosítékokról kötött alkunál úgy tűnik, mindkét oldal engedett. Az érzékeny termékek behozatalánál az Európai Bizottság és a Tanács tíz, az EP öt százalékos növekedésnél kezdte volna vizsgáltatni, hogy ideiglenesen felfüggesszék-e a vámkedvezményeket. Végül nyolcban állapodtak meg hároméves átlag alapján, de az is ok lenne, ha nyolc százalékosnál erősebb lenne az áruk csökkenése.

A vizsgálatoknál a bizottsági-tanácsi álláspont hat, az EP-é három hónapot akart. Végül utóbbinál maradtak az érzékeny termékekre, előbbinél a többire.

Az EP egy viszonossági mechanizmust is szeretett volna. Így az Európai Bizottság vizsgálatot indított volna, és védőintézkedéseket fogadott volna el, ha hiteles bizonyítékok alapján a vámkedvezményes behozatalt nem az uniós termelőkével egyenértékű követelményeknek megfelelően termelték. A Politico korábban arról írt, hogy ez volt a legérzékenyebb eltérés a testületek álláspontja között. Végül ebből csak egy jogilag nem kötelező bizottsági felszólításra futotta.

Az informális alkut még hivatalosan mindkét testületnek jóvá kell hagynia (bár ez a hasonló egyezségek után általában már csak formaság), a partnerségi egyezmény és a szabadkereskedelmi rész ideiglenes életbe léptetése pedig teljesen külön eljárás. Gabriel Mato jobbközép néppárti EP-jelentéstevő ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy világos üzenetet küldtek. „Úgy haladhatunk tovább a Mercosur-egyezménnyel, hogy nem hagyjuk védtelenül a gazdáinkat. Robusztus, gyors és jogilag alátámasztott biztonsági mechanizmusról állapodtunk meg, amellyel időben válaszolni tudunk a piaci zavarokra, és megadjuk azt a bizonyosságot, amelyet az ágazat régóta kért.”

Bernd Lange, az EP kereskedelmi szakbizottságának elnöke szerint mindent megtettek a mezőgazdaságért. „Biztosak lehetnek benne, hogy a piacunkat érő esetleges zavarokat időben észlelni és kezelni fogják. Most, hogy mindenki megértette, hogyan fog működni ez a kiegészítő biztonsági háló, szabaddá vált az út a nagyon is szükséges EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás jóváhagyásához.”

Lars Løkke Rasmussen a Tanács soros dán elnöksége nevében úgy látta: az egyezség „lehetővé teszi a gyors cselekvést, hogy megvédjük az EU gazdáit a behozatal káros megugrásaitól. Ezzel és más intézkedésekkel nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy kezeljük az aggodalmakat, és kikövezzük az utat” az egyezmény előtt. A dán külügyminiszter létfontosságúnak tartotta, hogy az EU diverzifikálja a kereskedelmi kapcsolatait „ilyen időkben”.

Nem mindenki ilyen lelkes. A Reuters összefoglalója alapján szerdán, a biztosítékokról született alku előtt a francia és az olasz kormány is arra szólított fel, hogy halasszák a megállapodást. Utóbbi Giorgia Meloni miniszterelnök szerint mindig is világosan kifejezte, hogy az egyezmény minden ágazatra hasson kedvezően, ezért a gazdák aggodalmait is kezelni kell. Meloni az olasz parlament alsóházában úgy látta, korai lenne még aláírni az egyezményt, amíg nem véglegesítették a gazdákat védő további intézkedéseket, és megfelelő kölcsönösségi garanciák kellenek a mezőgazdaságra.

A francia kormány szintén keményebb biztosítékokat, köztük tükörzáradékokat akar, amelyek a Mercosur termelőit kötelezik bizonyos uniós szabályokkal azonos szintű védelemre. (Az EP hasonlókat követelt, de a Tanács ezt felpuhíttatta.) „Senki sem értené meg, ha olyan zöldségek, marha- és csirkehús érkezne a földünkre, amelyet Franciaországban betiltott vegyszerekkel kezeltek” – hangsúlyozta Maud Bregeon kormányszóvivő.

Ahogy azt a Reuters is megjegyzi, a lengyel és a magyar kormány szintén ellenzi az egyezményt. Dömötör Csaba fideszes képviselő nemrég azzal érvelt a Telexnek a megállapodás ellen, hogy a Mercosur országaiban sokkal lazábbak az egészség- és környezetvédelmi szabályok.

A nagyobbik német kormánypárt frakcióvezető-helyettese, Sepp Müller viszont a Politico szerint szerdán kijelentette: Németország egy exportáló ország, ebből pedig a többiek is hasznot húznak. Ha nem lesznek képesek erős kivitelre, akkor a 2028-ban induló többéves költségvetésben sem fognak „további terheket viselni” – utalt arra, hogy cserébe megvétózhatják a mostaninál aránylag nagyobbra tervezett büdzsét.

A szabadkereskedelmi rész ideiglenes életbe léptetéséről minősített többséggel döntenek. Ilyenkor egy tagállam kormánya nem vétózhat, a képviselt lakosságtól függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez. Németország után Franciaország és Olaszország az EU két legnépesebb állama. A Tanács saját szavazatszámláló alkalmazása alapján Lengyelország és Magyarország kormányával együtt már elérnék a 35 százalékos határt, amely a blokkoláshoz kell.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a francia és olasz húzódozás hírére azzal fenyegetőzött, hogy később sem lesz hajlandó aláírni az egyezményt. „Megmondtam nekik: ha nem csináljuk meg most, Brazíliával nem lesz megegyezés, amíg én vagyok az elnök” – szögezte le a Reuters szerint. „Ha most nemet mondanak, onnantól keményebbek leszünk velük. Mindenben engedtünk, amiben a diplomácia engedni tud.”