A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetéről egyezett meg az EU a Mercosurral

Véglegesítették az Európai Unió, valamint az Argentínából, Brazíliából, Paraguayból és Uruguayból álló Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás szövegét. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csütörtökön utazott Dél-Amerikába, hogy aláírja a dokumentumot.

Von der Leyen arról beszélt, hogy az egyezség mindkét félnek győzelem. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő történelminek nevezte az egyezményt, amivel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jön létre több mint 700 millió emberrel. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos arról beszélt, hogy évente négymilliárd eurónyi vámot spórolhat így az EU.

Negyed évszázada kezdtek el tárgyalni az EU nagy déli nyitásáról

A tárgyalásokat még 1999-ben kezdték meg, és 2019-ben kötöttek egy politikai megállapodást, de a részletekről csak most egyeztek meg.

Az egyezményt majdnem pontosan egy hónappal azután írták alá, hogy Donald Trumpot ismét az Egyesült Államok elnökévé választották. Trump a kampányában azt ígérte, hogy külön vámokat vet ki minden bejövő termékre, a mostani egyezmény épp az ellenkező irányba tett lépés az EU-tól az USA történelmi „hátsó kertjében”. Az Európai Bizottság az egyezségről szóló oldalán kifejezetten kiemeli, hogy a megállapodással az EU és a Mercosur megmutatná a világnak: elutasítják a protekcionizmust.

Az Európai Bizottság szerint többek között az uniós vegyipar, gép- és autógyártás is magas vámokkal néz szemben a Mercosur országaiban, így ha ezektől megszabadulnának, ezek az európai termékek könnyebben jutnának el a dél-amerikai szervezet piacára. Kallas azt is hangsúlyozta, hogy az EU így kulcsfontosságú nyersanyagokhoz juthat, az egyezménnyel pedig csökken az esély, hogy a versenytársak elfoglalják a helyét.

Szijjártó a szabad kereskedelmet pártolja, de nem mindenki lelkes

A gyengélkedő autóiparával küszködő német kormány az elmúlt hetekben kifejezetten sürgette, hogy megkössék az egyezséget. „Több mint húsz év után most végre véglegesítenünk kell” – jelentette ki Olaf Scholz novemberben Rio de Janeiróban. A német kancellár emlékeztetett rá: korábban a spanyol kormányfővel együtt levelet is írtak az Európai Bizottság elnökének, hogy zárják le a tárgyalásokat.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy több szabadkereskedelmi egyezményre van szükség, amit Szijjártó Péter is rendszeresen elmond. A magyar külgazdasági és külügyminiszter novemberben az EU miniszteri Tanácsának ülése után közölte, hogy szükségesek a szabadkereskedelmi megállapodások, de nem áll jól az EU e téren. Májusban Győri Enikő fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő – aki a testület kereskedelmi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttségnek is tagja – arra szólította fel az Európai Bizottságot: hozza végre tető alá az egyezményt a Mercosurral.

A magyar kormány viszont közben igyekszik kihasználni, amikor a gazdák elégedetlenek az uniós intézkedésekkel. A januári EU-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök külön kiment az épület körül tüntető gazdákhoz, hogy arról beszéljen, az Európai Bizottság nem a gazdák érdekeit képviseli. Akkor a zöld uniós intézkedések és az ukrán gabonaimport miatt, novemberben viszont már a Mercosurral tervezett megállapodás ellen vonultak Brüsszelbe. A dél-amerikai szervezet országai jelentős marhahús- és szójatermelők, és nagyrészt már most is agrártermékeket adnak el az EU-nak. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az egyezség az uniós termelőknek is új lehetőségeket nyújtana számos terméknél, például a most magas vámokkal szembenéző tejnél.

Franciaországban és a héten Lengyelországban is tiltakoztak – mindkét tagállam vezetése ellenzi az egyezményt. Előbbi országban viszont épp kormányválság alakult ki. A Politico szerint Ausztria és Írország is oldalukon áll, de az EU szavazási számológépe alapján a négy ország nem elég ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget hozzon létre a Tanácsban. Ennek a testületnek mutatja be az Európai Bizottság a végleges szöveget, ahol döntenek róla, majd ezt továbbadják jóváhagyásra az EP-nek. A végső szakaszban először az EP hagyja jóvá a dokumentumot, majd a Tanács. Utóbbi testületet év végéig a magyar, utána fél évig a lengyel kormány elnökli.

A blokkoláshoz vagy minimum 13 tagállam kormánya kell, vagy legalább négy, amik az EU lakosságának több mint 35 százalékát képviselik. Az egyik legnépesebb tagállam, Olaszország vezetése bizonytalannak tűnik: az AFP Newsnak több forrásból is arról beszéltek, hogy „a feltételek nem adottak”, de elégedettek lennének bizottsági garanciákkal, hogy a testület felügyeli a piacokat és ha kell, gyorsan be tud vezetni egy kompenzációs rendszert. Ha nemmel szavaz vagy tartózkodik, a szavazási kalkulátor alapján már megvan a blokkoló kisebbség.

Címlapkép: Ursula von der Leyen / X