Szijjártó: Az orosz gazdaság láthatóan nincs a térdén, és távolabb vagyunk a békétől, mint valaha

Kereskedelmi ügyekről tárgyaltak az uniós külügyminiszterek Brüsszelben csütörtökön, és a soros tanácsi elnökség miatt az ülést Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vezette. Ő tartott utána sajtótájékoztatót is, ennek témájául az amerikai-uniós kereskedelmi kapcsolatok jövőjét lehetett sejteni, tekintettel a protekcionista-vámbarát Donald Trump elnökválasztási győzelmére, de várható volt, hogy szó lesz vámokról, szankciókról, más kereskedelmi egyezményekről is.

Szijjártónak az ülés levezetőjeként ugyan politikailag semlegesnek kellett volna lennie, de már a Facebookon jelezte: „Ezt az ülést ma én fogom elnökölni, a brüsszeli bürokrácia többször, hangsúlyosan felhívta a figyelmemet arra, hogy magyar álláspontot nem ismertethetek, csak azt mondhatom, ami le van írva… Szerintük ez engem vissza fog tartani? Úgy látom, tíz év nem volt elég ahhoz, hogy megismerjenek…” Szijjártóval együtt szólalt fel egyébként a lett Valdis Dombrovskis az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke is.

Szijjártó a vámok és szankciók ellen

A magyar miniszter azzal kezdte, hogy olyan időszak van, „amikor a világ fizikai és gazdasági biztonsága is komoly kihívásokkal néz szembe”. Szerinte reális a veszélye, hogy „a világ újra blokkokra osztódik”, és gazdasági hidegháború robbanhat ki. Ezzel az Európai Unió és Magyarország is sokat veszítene, ez a folyamat Európa érdekeivel ellentétes. Elmondta, a magyar elnökség azon dolgozik, hogy a konnektivitás, az összeköttetések és „korrekt nemzetközi együttműködés” határozza meg a következő időszakot. Ezzel lehetne versenyképességet javítani, ami megbicsaklott az elmúlt időszakban.

Az amerikai-kínai-európai hármasból az első kettő részesedése növekedett csak a világkereskedelemről Szijjártó szerint. Szükségesek a szabadkereskedelmi megállapodások, de nem áll jól az EU e téren. Hat van folyamatban, átlagosan 13 éve zajlanak a tárgyalások, de tíz közben meg is szakadt. „A vámok, korlátozások, szankciók sohase váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és komoly gátját jelentették a gazdasági fejlődésnek” – mondta a miniszter. Svédország és 7 másik tagország kezdeményezte szerinte, hogy jelentős vámokat vessenek ki az orosz és belarusz termékekre. „Mi magyarok rendkívül aggályosnak tartjuk ezt a kezdeményezést”, mivel az eddigi 14 szankciós csomag hatásairól sem született elemzés, hogy működtek-e.

Ha egy ország nemzetbiztonsági vagy gazdasági érdeke sérül, akkor az vétót emel, Magyarország is így tett – folytatta. A szankciók ügyében az egyhangú döntés elkerülésével figyelmen kívül hagynák egyes tagok érdekeit. Egy májusi vitában az energiahordozókra kivetett vámokat is felvetették, ami Szijjártó szerint elfogadhatatlan. Visszautasítja a magyar kormány az egyhangúság mellőzését, és felszólítja a Bizottságot, hogy minden tagország érdekeit egyformán vegye figyelembe.

Szijjártó arról is beszélt, hogy új realitás van Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmével. Békepárti és patrióta jelzőkkel illette Trumpot, akinek győzelme új helyzetet teremt. Nem szabad a homokba dugni a fejeket, új stratégia kell Európának, hogy az USA-Kína-Európa háromszögben ne Európa legyen a vesztes – mondta.

A fél világgal tárgyal az EU

Végül Dombrovskist dicsérte a Tanács nevében, mivel „kitartóan és keményen végezte a munkáját”, és sok sikert kívánt a következő biztosi megbízatásához. A megszólított alelnök rögtön sorolni kezdte, hány országgal milyen jellegű kereskedelmi tárgyalásokban van az Unió Indonéziától, a Fülöp-szigeteken, Mexikón, Indián át Malajziáig zajlanak most egyeztetések, és újabb országok is terítéken vannak, ahogy tömbökkel is megállapodna az EU (a dél-amerikai Mercosurral vagy a kelet-afrikai országokkal). Az Amerikával való külkereskedelmi kapcsolatról is szó volt szerinte a tárgyaláson, szóba került az acélgyártás még befagyasztott amerikai vámja és a Boeing-Airbus vita is. Az új amerikai adminisztrációval is tárgyalni akarnak munkahelyek megőrzése végett.

Ezer napja kezdődött az orosz agresszió Ukrajna ellen Dombrovskis szerint, ezért is akarnak új szankciókat, ezzel nyomást lehet helyezni az agresszorra. Több tagország az említett vámokat akarja kivetni, ezt a Bizottság is mérlegeli. Többek közt mezőgazdasági termékek is lennének ebben a körben, miközben az ukrán mezőgazdasági termékek vámját csökkentenék. Végül összefoglalta az elmúlt öt év mérlegét Coviddal, háborúval, ellátási nehézségekkel, ugyanakkor exportakadályok lebontásával, több százezer munkahely megmentésével, keményebb kiállással Kína és Oroszország irányába, Ukrajna megtámogatásával.

Szijjártó: Nem elemezték a szankciók hatását. Dombrovskis: De

Az első újságírói kérdés Szijjártó felé arra vonatkozott, puhítana-e a szankciókon. „A korlátozások, vámok, szankciók politikáját kudarcnak tartjuk” – mondta, majd megismételte az amerikai és kínai világkereskedelmi részesedés növekedéséről szóló mondatokat. Itt drágább a gáz és az áram, erre nehéz versenyképes stratégiákat felhozni szerinte. Amikor 2022 elején bevezették a szankciókat, Szijjártó feltette a kérdést: mi a cél? A válasz, hogy az orosz gazdaságot térdre kényszerítsük, legyen vége a háborúnak. „Az orosz gazdaság láthatóan nincs a térdén, és távolabb vagyunk a békétől, mint valaha”, viszont a mai napig nem néztek szembe vele, az unió mennyire kárvallottja ezeknek. Az új csomagok előtt legyen világos szembenézés, mik a szankciók hatásai az európai gazdaságra.

Ezért tartja veszélyesnek a vámok bevezetését az orosz és belarusz termékek ellen, amivel megkerülnék az egyhangúságot. „Óriási képmutatás zajlik a szankciós politikában”, Magyarországot ütik Brüsszelben, hogy miért nem szakadunk le az orosz energiahordozókról. Ha így tenne az ország, az infrastruktúra nem tenné lehetővé az ország ellátását. Franciaország szerinte fél év alatt 110 százalékkal növelte az orosz LNG-szállításokat, az olajembargó hatása az, hogy az oroszok megnövelték az indiai exportot, Németország pedig Indiából importál. Magyarország meghirdette a gazdasági semlegesség stratégiáját, egymás mellett épülnek a német autógyárak és a kínai akkumulátorgyárak (itt nyilván Debrecenre utalt a BMW-vel és CATL-lel). Ez a valóság szerinte, akár tetszik, akár nem. A kínai e-autók importvámját 12 ország szavazatával vezették be szerinte. Sok vitája volt a magyar kormánynak az erről szóló álláspontjával kapcsolatban.

Dombrovskis megcáfolta Szijjártót, „a szankciók működnek” – mondta. Szerinte rendszeresen tájékoztatják a hatásokról a tagállamokat, egyre nagyobbak a gondok az orosz gazdaságban, például az orosz jegybank már 21 százalékra emelte az alapkamatot, sok szektor döglődik az import nehézsége miatt (épp ma írtunk nagyobb elemző cikket a témában). A szankciók elkerülésén dolgozni kell, például szankcionálni azokat a hajókat, amik benne vannak az orosz olaj átfejtésében, exportálásában. A gázról azt mondta, az EU sose tudott a gázra vonatkozó szankciókról megállapodni. „Reméljük, ez így is marad” – felelt Szijjártó.

Tömbösítve tettek fel kérdéseket újságírók egymás után, Dombrovskis kezdte a válaszadást. Beszélt az amerikai vas-acélvámokról, amit sikerült befagyasztani, a Trump-kormánnyal is akarnak tárgyalni erről. Nem akar régi kereskedelmi vitákat újraéleszteni, sem újakat nyitni az EU szerinte. Ha mégis lenne, koordináltan és arányosan válaszolna a vámokra a tömb.

Szijjártó Péter először leszögezte, az energiaellátás és az energiamix összetétele kizárólagos nemzeti hatáskör. Visszautasít minden kísérletet, ami befolyásolja, kitől és hogyan vegyen az ország energiahordozókat. Ez nemzetbiztonsági kérdés, tette hozzá. „Magyarország elégedett az Oroszországgal fenntartott energia-együttműködéssel” – mondta a külügyminiszter. Az oroszok megbízható szállítók, mindig megkaptuk a szerződéses mennyiséget, a megállapodott áron és időben. „Biztos és versenyképes árú energiaforrást csak akkor ad fel az ország, ha érkezik jobb ajánlat”, ilyen pedig nem jött. Amíg ilyen nincs, nem váltanak. „Akik nagyon büszkén verik a mellüket”, hogy leépítik az orosz energiahordozókat, azok szerinte kerülőúton megvásárolják azokat ugyanúgy.

Szijjártó elmondta még, volt része abban a megtiszteltetésben, hogy Orbán Viktorral részt vett Donald Trumppal való tárgyalásain. Az a tapasztalata, hogy Trump a tárgyalásos és jó megállapodások híve, „making good deals, magyarul” – viccelődött. Ezt ki kell használni szerinte, reméli, tudnak majd jó megállapodásokat kötni Amerikával, mind a magyarok, mind az EU.

Ukrajnáról beszélt végül, elmondta ő is, több mint ezredik napja zajlik már a háború, aminek hatásaival közvetlenül találkozunk. 1,4 millió menekült érkezett a háború kezdete óta Magyarországra (bár azt nem mondta, hogy elsöprő többségük tovább is állt), ezer magyar iskolába járnak ukrán menekültek, Magyarország pedig Ukrajna legnagyobb villamosenergia-ellátója (az import egyharmada tőlünk érkezik szerinte). „Az ezer nap azt bizonyítja, hogy a fegyverszállítások a háború meghosszabbításához és még több öldökléshez járulnak hozzá”. A csatatéren nincs megoldás, a tárgyalóasztalnál kell keresni. „Ezer napja képviseljük azt az álláspontot, hogy tűzszünet és béketárgyalások kellenek”, és Trump győzelme a legnagyobb remény, hogy visszaköltözzön a béke a világba – mondta el Magyarország külügyminisztere.