2024. november 19. – 13:05
1000 napja tart az ukrajnai háború, 1000 napja, 2022. február 24-én rohanta le az orosz hadsereg Ukrajnát. Erre emlékeztek az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén Brüsszelben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet mondott videókapcsolaton keresztül.
Egy másik videóval kezdődött az ülés, ahol bemutatták, mennyit segített az EP Ukrajnának a háború során, majd Zelenszkij is beköszönt álló tapsvihart kiváltva a képviselők jelentős részéből (egyébként bő félház volt az ülésteremben). Roberta Metsola, az EP elnöke bevezetőjében elmondta, Ukrajna megmutatta a világnak, mit jelent a bátorság ez alatt az ezer nap alatt. Az EP ez idő alatt vállt vállnak vetve támogatta az országot, és mindennap így fog tenni, ameddig szükséges. „Ez egy támadás nemcsak Ukrajna ellen, hanem a jogrend ellen”, a szabadság a tét Metsola szerint. Hozzátette, elismerik az ukrán emberek áldozathozatalát, és hogy olyan békét akarnak, ami a méltóságon és Ukrajna megkérdezésén alapul. Szlava Ukraini – fejezte be az ismert jelmondattal.
Zelenszkij vette át a szót, megköszönve a rendkívüli ülés összehívását, azt is, hogy nem árulták el a közös európai értékeket. Együtt elérték az európai és amerikai segítséggel szerinte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne vegye be Ukrajnát, és ne menjen tovább Európa felé. Putyin kisebb szerinte, mint Európa, ami sokat képes adni, Ukrajnát pedig az igazságos béke felé képes segíteni. Az EP volt az egyik első, ami elfogadta az ukrajnai kezdeményezésű békeformulát – tette hozzá.
Zelenszkij szerint minden orosz ellenállásra szankciókkal kell válaszolni, csak az erős szankciók akaszthatják meg az orosz háborús gépezetet. Felszólított, hogy nem szabad lankadni, hisz Putyin már észak-koreai katonákat hozott a frontra. Minél több időt kap Putyin a háborúzásra, annál rosszabbak lesznek a körülmények. Hogy ne így történjen, az orosz területen lévő katonai bázisokat, fegyverraktárakat, légibázisokat kell pusztítani. Zelenszkij szerint senki sem élvezheti a nyugodt vizeket vihar idején, így a balti államok, a Kaukázus és Moldova is veszélyben vannak Oroszországtól. Végül újra megköszönte a támogatást, valamint a látogatásokat Ukrajnában az EP tisztviselői részéről.
Imperialista Oroszország és Franco-párhuzam
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szólalt fel következőnek háláját kifejezve Metsolának, aki a háború kitörése után nagyon hamar Kijevbe utazott. „Putyin háborúja egy brutális terror” – mondta Weber, majd a kitartó ukrán ellenállást méltatta. Szerinte minden joguk megvan az ukránoknak azt mondani: ők is európaiak. „Beszélnünk kell amerikai barátainkkal”, folytatta Weber, majd sorolta, miket kell geopolitikailag tenni a háború ellen. Európának magának is sok a tennivalója, meg kell anyagilag támasztania Ukrajnát, és akkor kevesebb menekült is érkezik. Fegyveresen is támogatni kell az ostromlott országot, mondta, majd Olaf Scholz német kancellárnak is üzent, hogy küldjön Taurus rakétákat.
„Oroszország változatlanul imperialista erő marad”, ezért fokozni kell a biztonságot, Ukrajnát pedig fel kell venni a NATO-ba, és meg kell védeni az EU keleti szegélyét. „Béke erő által”, nem megalkuvás, ez volt Weber záró- és jelszava.
Iratxe García Pérez, a szocialista frakció vezetője is köszöntötte Zelenszkijt, majd a majdani forradalomról is megemlékezett, ahol az ukránok európai integrációt követeltek, majd megdöntötték az aktuális oroszbarát kormányt. „Ukrajnának fegyverekre van szüksége”, mert szavakkal nem lehet háborút nyerni, folytatta Pérez. Felvetette, a befagyasztott orosz vagyonokat fel kéne használni, mert minden vörös vonal, amit meghúznak, ukrán életébe kerül.
„Visszatértek az előző század legrosszabb rémálmai a 21. századba” – mondta az ukrajnai háború véres csatáit sorolva Bucsától Mariupolig. Ő is arra utalt, Putyin nem fog leállni, Ukrajnát támogatni kell. Ukrajna egy háborút már megnyert: az elvekét, hisz a demokráciát, függetlenséget, szabadságot választotta. Felemlegette, abban a Spanyolországban született, amit szintén egy diktátor (Francisco Franco) ejtett túszul annak idején, így érti az ukránokat, akiknek az EU tagjaivá kell válniuk. Így Pérez szerint addig kitartanak Ukrajna mellett, amíg az ukrán kék-sárga zászló az EU kék-sárga zászlaja mellett lobog majd.
Elítélő és békevágyó Patrióták
Gál Kinga, a Patrióták fideszes EP-képviselője, alelnöke elmondta. „Elítéljük Oroszország katonai agresszióját” és a morálisan igazolhatatlan erőszakot. Szimpatizálnak az ukrán néppel, kiállnak Ukrajna területi integritása mellett. Magyarország szerinte rengeteget segít, a magyar kormány álláspontját ismételve azt mondta, „a legnagyobb humanitárius akciót” hajtották végre az ország történetében, minden nap menekültek tízezrei érkeznek, eddig összesen 1,4 millió ukrán adott be menedékkérelmet (arról nem tett említést, mennyire kevesen maradnak itt).
Eközben Gál szerint Ukrajnában százezrek haltak és sérültek meg, a képviselő pedig négygyerekes anyukaként szolidáris velük. „Minél hosszabban zajlik a háború”, annál több áldozat lesz, még több kárpátaljai magyar hal meg a fronton, ráadásul Magyarország szomszédjában zajlik a háború, ezért nem szállít fegyvereket az ország. Az Európai Unió stratégiája szerinte nem jó, hisz nem vetett véget a háborúnak. Életeket kell megmenteni, ehhez pedig fegyverszünetre és békekötésre van szükség. Donald Trump megválasztásával egyre több erre az esély, és utána az újjáépítésre kell fókuszálni.
Putyin fizetett emberei és fantomfájdalma
Nicola Procaccini a konzervatívok társelnöke azt mondta, elbukott az orosz támadás az ukránok bátorsága miatt. Zelenszkij közben nem menekült el „egy erdei eldugott dácsába” vagy egy „manhattani hotelbe”. Az orosz háborús hétköznapokról beszélt, a kritikus infrastruktúra támadásától a föld alatti iskolákig. Európa szerinte nemcsak egyezményekből áll, hanem a közös végzetünk Procaccini szerint. A majdani forradalomra ő is kitért, amikor „a véres európai zászlóban” haltak meg sokan a téren Európáért, miközben más kontinensek autoriter vezetőit a nyugati világ bukását várják.
Valérie Hayer, a liberális Renew Europe frakcióvezetője az ukránok bátorságát dicsérte. Beleszállt az ún. pacifistákba, akik az EP-ben ülnek, és szerinte voltaképp Putyin fizetett emberei. Beszélt az európai védelmi ipar megerősítéséről, az európaiak egységéről a Kreml megosztó politikája közepette, a fegyverszállítások és anyagi támogatás szükségességéről, a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásáról, és hogy a háborús bűnös oroszokat bíróság elé állítsák.
A zöldek társ-frakcióvezetője, Terry Reintke is azt mondta, mint Metsola: Európa addig áll Ukrajna mellett, ameddig szükséges. Olyan békefeltételek kellenek, hogy az ukránok szabadságban és biztonságban éljenek, ne az orosz gyarmati elnyomásban. Felidézte, Putyin polgári intézményeket bombáz, a hideg télen szétveri az infrastruktúrát, birodalmat épít, fenyegeti azokat, akik békében akarnak élni. Szerinte a cári időszak fantomfájdalma kínozza Putyint. Ukrajna támogatásáról ő is azt mondta, amit az előtte felszólalók, leginkább Ukrajna energiafüggetlenségének emlegetése volt új elem.
Martin Schirdewan, a Baloldal társ-frakcióvezetője volt az utolsó a pártemberek sorából, aki kifejezte empátiáját a háború áldozatai irányába. Szégyellnie kéne magát annak, aki megkérdőjelezi, hogy menedéket kell adni a háború elől menekülőknek – mondta. A háborút mihamarabb le kell zárni, a nemzetközi jog alapján kell megegyezni, orosz katonáknak pedig ne legyen helyük Ukrajnában. „A nemzetközi jogot nem lehet félretenni”, az autokraták nem kérdőjelezhetik meg más országok területi integritását. Katonairól diplomáciai terminológiára kell váltani, Európának, az USA-nak, Kínának többet kell tenni, hogy leállítsa Putyint. Már most építeni kéne vissza a kritikus infrastruktúrát Ukrajnában, és nem akarják, hogy nagy nemzetközi multicégek profitáljanak az újjáépítésből.
Zárszóként Roberta Metsola bejelentette, Brüsszelben, Strasbourgban és Luxembourgban felvonják az ukrán zászlót is az uniós mellé tisztelgésül, valamint az EU-s épületeket az ukrán sárga-kék színekkel világítják ki este.
