Az ukrajnai orosz invázió második évfordulója előtt elesett Avgyijivka, az ukránok dél-donyecki erődítménye. A harcokban szinte teljesen elpusztult a város, de az ottani károk mértékét egyelőre független forrásból nem lehetett felmérni. A háború elmúlt két évében három másik ukrán város esett el hasonlóan súlyos utcai harcokban: Mariupol, Szeverodonyeck és Bahmut. A pusztítás mértékét műholdas adatok elemzésével vittük térképre.
Napra pontosan két éve, 2022. február 24-én reggel az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát. Vlagyimir Putyin elnök és a hadvezetés villámháborúra készült, a támadást széles fronton, négy fő irányból indították meg: Belarusz és az orosz–ukrán határ északkeleti csücskéből két irányból indultak meg a főváros, Kijev irányába. Keleten Harkiv felé indították meg támadásukat, délen pedig szintén két irányból, a keleti, félig oroszbarát szakadárok kezén lévő Donyeckből nyugatra, a Krímből pedig északra kitörve Ukrajna fekete-tengeri partvidékét vették célba. A legnagyobb sikereket pont itt érték el, pedig papíron itt lett volna a legegyszerűbb feltartóztatni a támadást. A szakadár területek és Ukrajna határán nyolc éve erődített állásokon kellett átverekedniük magukat, a Krímből pedig csak két út vezetett ki, ezeket elvben könnyedén kellett volna blokkolniuk az ukrán erőknek.
Hogy végül az orosz erők milyen aknamunka, szabotázs és árulás segítségével juthattak el lényegében egy héten belül a Dnyeper folyó határolta területekig, máig vizsgálatok tárgya. Az eredménye azonban hamar tragikus napokat hozott Mariupolra, a háború előtt 425 ezer lakosú azovi-tengeri kikötő- és iparvárosra, mely mélyen a frontvonalak mögött találta magát.
A város ostroma tehát lényegében a háború első napján elkezdődött, március 15-re pedig teljesen körbezárták, és minden utánpótlásától elvágták. A városba humanitárius segélyek se jutottak be, és a menekülő civilekre is életveszély várt a folyamatosan tűz alatt tartott utakon és orosz ellenőrzőpontokon, ahol gondosan kiszűrték a katonakorúakat és bárkit, akit ukrán nacionalizmussal gyanúsítottak. A megadás ukrán részről nem jöhetett szóba.
Egyrészt stratégiailag nagyon is fontos volt, hogy az amúgy erős helyőrség kitartson, amíg csak bír, mert így jelentős orosz erőket kötöttek le, amelyek nem folytathatták addig akadálytalan előretörésüket. Másrészt pedig a várost védő egyik alakulat a hírhedt Azov-ezred volt, ami részben a szélsőjobboldali huligánmozgalomból nőtte ki magát, és bár eddigre szervesen betagozódott az ukrán fegyveres erőkbe, az orosz nyilvánosságban csak náci szabadcsapatként jellemezték. Az ezred tagjai nem számíthattak kegyes elbánásra.
Végül május 20-ig tartottak ki, az utolsó hetekben a város gigantikus acélgyárának kazamatáiba visszahúzódva, embertelen körülmények között harcolva. A fenti, az Urban Journalism Network együttműködés keretében, a város romjainak műholdas felderítése alapján készült térképen jól látható, milyen léptékű pusztítást hozott az ostrom, a városközpontban, a stratégiailag fontos kikötőben és az Azovsztal acélművek területén szinte minden épület károsodott, az acélgyár épületei javarészt el is pusztultak.
Ahhoz, hogy az oroszok végül bevegyék Mariupolt, kellett az is, hogy feladják Kijev gyors bevételére szőtt terveiket, jelentős erőket felszabadítva ezzel, amiket aztán átvezényelhettek a déli és keleti arcvonalra. Mariupol elestével újabb erők szabadulhattak fel, amiket aztán a következő nagy támadásban vethettek be.
Mariupolban még el se ült a csatazaj, de mert az ostrom kimenetéhez már nem fért kétség, az orosz hadsereg elindította következő nagy támadását, melynek célja Luhanszk teljes közigazgatási területének megszerzése volt a szakadárok területein felül is. A megyéből ekkor már csak Szeverodonyeck és a Donyec folyó túlpartján álló testvérvárosa, Liszicsanszk volt az ukránok kezén. A szeverodonyecki csata 2022. május 6-án kezdődött és június 25-ig tombolt.
Ukrán szempontból a városnak inkább csak szimbolikus jelentősége volt, stratégiai súlyát csak az adta, hogy itt jól kiépített, erődített pozíciókból vehették fel a harcot a támadókkal, ez pedig komoly helyzeti előnyt jelentett. Egyben azt is, hogy sokkal nagyobb veszteségeket tudnak okozni az oroszoknak, mint amekkorákat elszenvednek. Végül itt is a legvégsőkig húzták, házról házra harcoltak, a védők utolsó maradéka szűk ösvényeken, a kertek alatt hagyta el a rommá lőtt várost.
A szeverodonyecki győzelem azonban nem jelentett áttörést az oroszoknak. Bár megnyílt az út Donyeck megye északi része felé, de itt a 2014-ben kirobbant harcok óta az ukránok lényegében erőddé fejlesztették a városokat. Az egyik ilyen erődváros, Bahmut lett az invázió következő célpontja. Az ostrom 2022 augusztusában kezdődött. A fenti térképen is látható, milyen léptékű volt a városi harc, lényegében semmi se maradt épségben, az épületek számottevő része teljes mértékben megrongálódott az ostrom során.
Az ukrán erődítések léptékét jelzi, hogy végül bő 9 hónapon át sikerült feltartóztatniuk az orosz hadsereget, amely az emberhiány miatt itt végül szinte teljes mértékben Jevgenyij Prigozsinnak, a piti bűnözőből lett Putyin szakácsából lett hadúrnak magánhadseregére, a Wagnerre támaszkodott. A harcokban a legkonzervatívabb nyugati becslések szerint is 20-30 ezres veszteséget szenvedhettek az oroszok.
Az itteni fejlemények vezettek el végső soron Prigozsin tavaly nyári lázadásához is: itt alakult ki a súlyos konfliktus közte és a hadvezetés között a nem megfelelő lőszerutánpótlás miatt, és itt szerzett magának akkora népszerűséget, amiből azt gondolhatta, hogy elég erős két legfőbb riválisa, Valerij Geraszimov vezérkari főnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter megbuktatásához. A terve végül nem vált be, a Doni Rosztov, az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokságának elfoglalása után visszafordította Moszkvába tartó csapatait, feladta magánhadseregét, majd nem sokkal később, tavaly augusztus végén lezuhant a repülője, és meghalt.
Ezt a projektet a száműzött orosz szerkesztőség, az iStories munkatársai a Vertical52 műholdas felderítésre szakosodott újságíróival közösen valósították meg. Az elpusztult épületekre vonatkozó elemzéseket az ESA Sentinel-1 műhold radaros felderítése alapján végezték, az adatok megjelenítése a Tagesspiegel Innovation Lab munkája. A nyomozás eredményeit az Urban Journalism Network publikálja, melynek a Telex.hu is része.
