Dávid Dóra az EU gyerekvédelmi jogszabálytervéről: Az álcája mögé bújva ne erősítsük a rendőrállam elemeit

Szerdán szavaz az Európai Parlament (EP) arról az állásfoglalásról, amely a kiskorúak online védelméről szól.

Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője, a szöveg egyik felelőse, európai néppárti árnyék-jelentéstevője a Telexnek a digitális nagykorúságot és az ellenőrzését emelte ki a – közvetlen jogi következmények nélküli – tervezetből. Az egyik elfogadott, több néppárti képviselő által is aláírt módosító javaslata szerint 16 év alatt szülői hozzájárulással lehetne hozzáférni a közösségi oldalakhoz, de csak 13 év alatt tiltanák teljesen a hozzáférést. A képviselő hangsúlyozta, hogy legtöbbször már a gyakorlatban is 13 év a korhatár, de statisztikák alapján sokkal fiatalabbak is hozzáférhetnek az ilyen oldalakhoz, mert nem hatékonyan ellenőrzik az életkort.

A kor igazolásánál azt tartotta a fő kérdésnek, hogy ez legyen-e kötelező a közösségi médiánál, és ha igen, diktálják-e a megoldást. A végső kompromisszum alapján – amely „szintén az én javaslatomat tükrözi” – legyen ugyan kötelező, de csak az alapelveket határozzák meg, amelyeknek meg kell felelni. „Hagyjunk teret az innovációnak” szigorú szabályok mellett, biztosítsák a személyiségi jogokat.

Az Európai Bizottság már dolgozik egy változaton, amely a digitális tárcákon alapulna. Ennek a képviselő abban látta az előnyét, hogy az adott szolgáltatás csak egy igent vagy egy nemet kap a kérdésre, hogy eléri-e a felhasználó a korhatárt, miközben a tárca nem kap adatot a szolgáltatásról. Voltak rá felhívások, hogy ez legyen az egyetlen előírt módszer, de „szerintem jobb, ha ennél tágabban gondolkodunk, mert lehetnek ugyanolyan hatékony eszközök a jövőben”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szeptemberi évértékelő beszédében bejelentette: ideje megfontolni, hogy korhatárt vezessenek be, szakértőkkel egyeztetnek erről. Később jelezte, hogy ő bevezetné ezt, de azóta se tett konkrét javaslatot, ez nem a tagállami kormányok vitáit jelzi-e – kérdeztük a képviselőtől. A kormányok közül elég sokan támogatják az elképzelést a digitális nagykorúságról, többen léptek is – válaszolta –, a kérdés inkább az, mi legyen a korhatár. „Szerintem jó gondolat, hogy összehívunk egy szakértői munkacsoportot” erre, és az EU-nak megfelelő megoldást próbálják megtalálni, mert nem biztos, hogy ami például a (16 éves korhatárt bevezető) Ausztráliában működik, az itt is fog, a kiindulópont is más a már meglévő jogszabályok miatt.

Az egyik ilyen rendelet a digitális szolgáltatásokról szól, és már ennek is vannak olyan pontjai, amelyek a kiskorúakat védik, készül egy online szexuális zaklatás elleni jogszabály – felmerül, hogy nem probléma-e, hogy ennyire kezd széttöredezetté válni a szabályozás. Dávid Dóra elismerte: sokszor azzal vádolják az EU-t, hogy átláthatatlanok a jogszabályok és túl sok az átfedés, de az Európai Bizottság szerint a digitális méltányosságról szóló javaslatnak nem az ismétlés vagy a bonyolítás, hanem a joghézagok befedése a célja. A jelentésben egy átfogóbb csomagot javasolnak többek között a már meglévő jogszabályok végrehajtásáról és az együttműködés összehangolásáról is a tagállami hatóságokkal.

A jelentés tervezett szövegében többek között a folytonos görgetést és a „»tetszik« mechanizmust” is emlegetik, például utóbbit „önelfogadást és az önértékelést aláásó tényezőnek” tekinthetőként, bár konkrétan nem kérnek miatta intézkedést. Adja magát a kérdés, hogy itt milyen elvárásaik vannak, nem tartanak-e az olyan szalagcímektől, hogy „az EP be akarja tiltani a lájkolást”. Dávid Dóra úgy látta, az EP-nek nem kell feltétlenül mindenre tudnia a megoldást, az Európai Bizottságnak jóval több erőforrása van erre, szakértőkkel egyeztetve megtalálhatja, hogyan kellene ezt kezelni. Amit a jelentés javasolna, hogy a leginkább függőséget okozó elem, az algoritmus ne tudjon az online tevékenysége, a lájkjai, az érdeklődési köre alapján profilozással tartalmakat tolni a gyerekek elé, különben iszonyatosan nehéz lehet otthagyni a képernyőt a való világbeli kapcsolatok, az alvás és a sport rovására.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállami hatóságokat és az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzanak a túlzott képernyőidővel, de nem ez-e az a szint, ahol már a szülők helyett próbál valamilyen szabályozást bevezetni az EU – kérdeztük. Itt a szülők támogatásáról van szó – válaszolta a képviselő. Őket szakértőkkel kidolgozott ajánlások segítenék, hogy mi lehet a gyerekeknek még egészséges vagy hasznos a koruknak megfelelően. Fontos elismerni a szülők felelősségét, de (a képviselő szerint a Fidesztől és a frakciójától, a Patrióták Európáért csoportjától eltérően) nem akarnak mindent rájuk tolni, mert „tehetetlennek érzik magukat, ez Dávid és Góliát harca”. A szülőknek – például a korhatárral – erős üzenetet küldenek, hogy vannak kockázatok. Ezekkel szembesítik őket és a gyerekeket is, és megmutatják, hogyan kezeljék a helyzetet. Hiába léteznek eszközök a szülői felügyeletre, ezeket sokszor nem könnyű megtalálni és használni, vélte a képviselő.

A jelentés ugyan egy készülő, digitális méltányosságról készülő jogszabályhoz kapcsolódik, de ahogy arról korábban írtunk, a tagállami kormányok már vitáznak egy rendeletről a gyerekek online szexuális zaklatása ellen. Erről többszöri halasztás után még mindig nem tudtak megegyezni a magánélet védelméért aggódók és szigorúbb fellépést szorgalmazók. (A javaslatot az interjú elkészítése után a tagállamok testületének előkészítő szintjén, szerdára napirendre vették.)

Dávid Dóra mindkét szempontot, a gyerekvédelmet és a magánélethez való jogot is rettenetesen fontosnak tartotta, ezért nagy a dilemma – ezt jelzi, hogy még mindig nem jutottak dűlőre.

„Nagyon fontos a gyerekvédelem, de az is, hogy az álcája mögé bújva ne erősítsük a rendőrállam elemeit.”

A korhatár meghatározásánál a szemük előtt lebegett az is, hogy a teljes tiltást ki is lehet játszani, ráadásul eltereli a figyelmet arról, ami igazán fontos: hogy biztonságossá tegyék a teret és megtanulják biztonságosan használni ezeket az eszközöket. Egy közvélemény-kutatásra is hivatkozott, amelyben ezt a megközelítést – a 16 év kor alatti hozzáférést szülői engedéllyel – 84 százalék támogatta, míg a teljes tiltás nagyon megosztónak bizonyult.

Fennállhat annak a veszélye, hogy ha a cégek túlságosan szigorúnak érzik a szabályokat, akár túlzott óvatosságból is leállítanak bizonyos szolgáltatásokat, ismerte el a képviselő. Az Apple példáját említette, amely mesterséges intelligenciás szolgáltatások halasztását jelentette be, bár a képviselő inkább fenyegetőzést látott ebben. „Azt láttuk, hogy az önszabályozás nem működött a platformoknál, gyerekekről van szó, meddig várunk?” Ugyanakkor erősen kételkedett benne, hogy szolgáltatásokat tiltanának be a gyerekeknek, de ezzel se feltétlenül mi veszítünk – válaszolta a kérdésre, amelyben a TikTok Lite példáját is felhoztuk. (A függőség veszélye miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított a szolgáltatásnál, végül a ByteDance teljesen visszavonta a TikTok Lite jutalmazási rendszerét.)

Az óriásplatformok szabályozása alól akár játékokon keresztül is ki lehet bújni, ahogy arról nemrég a Robloxon gyerekeket megkörnyékező pedofilok miatt írtunk, sokan tartanak attól, hogy így kerülik meg az előírásokat. Pontosan ezért volt az egyik kezelendő terület a videójátékoké, mondta kérdésünkre Dávid Dóra, a jelentéshez beadott egyik módosító javaslata a digitális szolgáltatási jogszabályban előírt szintű védelmet biztosítana a videójátékokban is. Egy részük eleve a hatálya alá eső platformnak minősül, egy részük viszont nem, holott ez a jogi kérdés „a gyerekek szempontjából tök mindegy” lenne. Például a Robloxnak nincs annyi uniós felhasználója, hogy óriásplatformnak számítson, ezért a székhely szerinti holland hatóság indíthat vizsgálatot, „hogyan lesz ebből európai szintű védelem”? A jelentésben egységesítést és hatékony hatósági fellépést kértek, valamint betiltanák a függőségi kockázatot jelentő, szerencsejáték-szerű elemeket, mint a loot boxokat.

Az európai képviselők és polgárok is elvárják az Európai Bizottságtól, hogy következetesen végrehajtja a jogszabályokat – válaszolta az Egyesült Államokból érkező kritikákra, amelyek nem vámjellegű akadályokat éreznek a jellemzően USA-központú digitális óriáscégeknél.

„Ez szuverenitás kérdése, és jó okunk volt, hogy meghozzuk ezeket a jogszabályokat.”

Például ami illegális offline, az online is legyen az, és maradjon méltányos a verseny, az óriásplatformok ne élhessenek vissza az erőfölényükkel és ne lehetetleníthessék el a kisvállalatokat, startupokat, amelyek versenyezhetnének velük. Ezt a magyar és európai cégek, emberek érdekének is tartotta.

Az állásfoglalást szerdán 483 igennel, 92 nem és 86 tartózkodás mellett elfogadták. A végszavazáson a voksot leadó magyar képviselők közül a DK-sok, a fideszesek és a tiszások is támogatták a szöveget, a Mi Hazánkból tartózkodtak.

Cikkünket frissítettük a szavazás eredményével.