Egy összesítés szerint a Counter-Strike (CS) skinekkel való kereskedés olyan szintű üzletté nőtte ki magát, hogy ennek a piacnak az összértéke már meghaladta a három milliárd amerikai dollárt, ami mostani árfolyamon közel 1100 milliárd forintnak felel meg. Hogy érzékeltessük, milyen elképesztően magas ez az összeg: a Counter-Strike-skinek piaca akkorára hízott, hogy képes volna betakarni az éves magyar államháztartási hiány több mint ötödét. Ehhez a növekedéshez kellett az is, hogy a játék Kínában is elérhetővé váljon, és a skinkereskedés kvázi szerencsejátékká nője ki magát.
De mik azok a skinek?
A skinek lényege, hogy a játékban fellelhető eszközök, például a fegyverek, a kesztyűk vagy a kések nem úgy néznek ki, mint az alapfelszerelések. A Counter-Strike fejlesztője, a Valve 2013-ban vezette be a skineket, lényegében azért kerültek be a játékba, hogy feldobják a játékmenetet és hogy a gamerek személyre szabhassák a játékbeli megjelenésüket.
Ezeket a skineket úgynevezett ládákból lehet kinyitni. Ezeknek a ládáknak az ára attól függően változik, hogy milyen ritka, limitált, esetleg magas értékű tárggyal kecsegtető ládáról van szó. A ládák kinyitásához kulcsokra van szükség, amiket közvetlenül a Valve-től lehet megvenni nagyjából 2,4 euróért.
A skinek jó része teljesen egyedi, vannak köztük ritkább mintázatúak és az állapotuk sem mindig ugyanolyan. A skinek mintázatát az úgynevezett „Pattern ID” jelöli. Nem minden skin mintázata jelölt, vannak olyanok is, amik mindig ugyanúgy néznek ki, de létezik sok olyan is, aminek az ára attól függ, hogy ritkább-e az ID-ja. Emellett a skinek állapota is változó, amit a „float” értéke határoz meg, az alábbi kategóriák szerint:
- Gyári új (0,00 – 0,07)
- Kevéssé használt (0,07 – 0,15)
- Harctéren tesztelt (0,15 – 0,38)
- Viseltes (0,38 – 0,45)
- Háború tépázta (0,45 – 1,00)
Tehát ez azt jelenti, hogy ha van egy skinünk, aminek a floatja, vagy magyarosan: a kopási értéke 0,1668, akkor az egy harctéren tesztelt modell lesz. Értelemszerűen a gyári új skinek a legdrágábbak, a háború tépázta skinek pedig a legolcsóbbak. Ha ez elsőre zavaros, egy példán kereztül könnyen érzékeltethető a különbség.
Az AK-47 Neon Rider nevű, meglehetősen feltűnő, színes, '80-as éveket idéző skin háború tépázta állapotban 22 euró körüli összegbe kerül, ez mostani árfolyamon majdnem 9 ezer forintnak felel meg. Ugyanez a skin, csak gyári új állapotban több mint 160 ezer forintnak megfelelő euróba kerül. A két skin közöt vizuálisan brutálisan nagy különbség van, a lenti videóban látszik, miért kerül 17-szer többe a jobb floattal rendelkező Neon Rider.
Itt is akadnak kivételek, vannak olyan mintázatok és típusok, ahol a float behatárolt, tehát bizonyos értéknél nem lehetnek jobb vagy rosszabb állapotban. Általánosságban elmondható, hogy a legdrágább tárgyak a játékban a kések. Ha az alapfelszereléshez tartozókat is számoljuk, akkor összesen 21 kés van a játékban. Az alapkések nem lehetnek skinesek, viszont a nem alap késeknek is van úgynevezett vanília verziójuk, amikor nincsen rajtuk semmilyen skin.
Ezek általában ritka tárgyak és magasabb az áruk, mint egy-egy gyengébb, kevésbé kedvelt skines verziónak. A legdrágább, magas szintű skinvariációk például a dopplerek vagy a case hardened skinek közül az úgynevezett blue gemek. A case hardened skinek mintája rendkívül különböző lehet, vannak rajta kék, arany és barna részek is. Azt a mintakódot (Pattern ID) hívják blue gemnek, amin a lehető legtöbb kék rész látszik.
- A karambit késnél ez a mintakód a 387-es.
- Az AK-47-es gépkarabélynál a 661-es.
- Az M9 Bayonet késnél pedig az 555-ös.
A játék története során legdrágábban eladott skinek is case hardened mintázatúak voltak, 1,5 millió dollárért árulták a világ legritkább blue gem karambitját, a nemrég előkerült (eddig egy magángyűjtő raktárában volt) StaTtrakos, blue gem AK-47-esért pedig kereken egymillió dollárt fizetett valaki.
A StaTtrak egyébként azt jelenti, hogy a fegyver számolja és feltünteti, hogy a játékos hányszor ölt vele összesen, ezek a skinek rendszerint ritkábbak, így drágábbak is.
Oké, de hogy lett ebből három milliárd dolláros biznisz?
Technikailag nem történt nagy változás a játékban, amikor a skineket bevezették, a fegyverek nem lettek pontosabbak, nem lehetett őket gyorsabban megtölteni, de még csak az animációjuk sem változott. Ahogy mondani szokás: az update nem tűnt nagy dolognak, de ma már tudjuk, hogy a skinek és a ládák bevezetése forradalmasította a Counter-Strike-ot. Az első ládák és skinek 2013-ban jelentek meg a Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) játékban.
A koncepció egyszerű volt: a játékosok egyedi és színes tárgyakat szerezhettek, amelyekkel feldobhatták az unalmas alapfegyverek megjelenését.
A ládákat eleinte csak meccsek után dobálta a rendszer, később kialakult a Steam-piac, ahol meg is lehetett venni ezeket a ládákat. Később megjelentek az úgynevezett trading oldalak is, ahol a hivatalos steames piacon kívül is lehetett ezekkel a virtuális pixelhalmazokkal kereskedni.
A ládanyitás valóságos iparrá nőtte ki magát, elképesztő, hogy mennyi pénzt képesek az emberek elkölteni a skinekre. Ezek a tartalmak pedig nagy sebességgel terjednek a közösségi médiában, annak ellenére, hogy kvázi nyílt szerencsejátéknak számítanak. 2023-ban több mint 400 millió ládát nyitottak ki, ami percenként 12 ládát jelent. Egy ládakulcs ára nagyjából 2,5 euró, így csak a kulcsokból a Valve több mint egymilliárd dollár bevételt szerzett. Az adók és egyéb levonások után is arról beszélhetünk, hogy a cég százmillió dolláros nyereséget termel csak a kulcsok eladásával.
A bo3.gg blog elemzése szerint a legnépszerűbb láda 2023-ban a Dreams & Nightmares volt, amit 50,5 milliószor nyitottak ki. A második helyen a Fracture, a harmadik helyen pedig az Anubis Collection csomag állt (a csomag hasonlít egy ládára, csak az egy kollekció köré szerveződik, nem kell külön kulcsot venni hozzá, ellenben sokkal nehezebb belőle olyan dolgot kinyitni, amit eladva a felhasználó profitra tehet szert). A ládáknak a megtérülési rátája (ROI; return of investment) csak 43 százalék volt, ami még így is szép adat mondjuk az Anubis kollekciócsomaghoz képest, aminek a megtérülési esélye 22 százalékos.
A legjobb láda ebből a szempontból a Kilowatt, amit idén adtak ki. Különlegessége, hogy sok olyan skin van benne, ami alapján az embernek több esélye (több mint 75 százalék) van rá, hogy ne bukjon hatalmasat. Ezt a ládát ráadásul ki is lehet bérelni, ami azt jelenti, hogy a megvett kulccsal egy héten keresztül használhatjuk a ládában lévő összes skint, kivéve a Kukri kést (ami ennek a ládának a legértékesebb tárgya).
Nem sokban különbözik egy nyerőgéptől
A Counter-Strike-ban eladott tárgyak árából maga a Valve is lecsíp valamennyit, egészen pontosan az eladási ár 5 százalékát húzzák le az eladótól. Az igazi baj nem ez, hanem hogy a ládanyitás gyakorlatilag szerencsejáték, legalábbis nagyon-nagyon hasonlít rá. Nem véletlen, hogy a ládanyitogatás komoly vitákat váltott ki az utóbbi években, különösen Európában. A ládák (vagy loot boxok) olyan virtuális dobozok, amikben véletlenszerűen lehetnek filléres tárgyak, de akár mesésen nagy értékkel bíró skinek is.
A ládanyitás mechanikája lényegében megegyezik a szerencsejátékok működésével, mivel a játékosok pénzt költenek egy bizonytalan kimenetelű nyereményre, ez a nyeremény pedig lehet értéktelen vagy rendkívül értékes. A ládák tartalmának véletlenszerűsége, a nyeremények változó értéke, és a szinte folyamatos nyitási lehetősége (a Steam korlátozása szerint 24 óra alatt „csak” 2 ezer dollárt lehet költenie egy felhasználónak) miatt hasonlít a nyerőgépekre vagy a sorsjegyekre.
A ládanyitás a legszigorúbban Európában szabályozott, a döntéshozók azért szálltak rá a Counter-Strike ládákra, mert azok gyakran vonzzák a fiatal játékosokat, akikben potenciálisan függőséget alakíthat a nyitogatás. Több országban is szigorú szabályozás, illetve tiltás van érvényben, Belgiumban és Hollandiában például betiltották vagy korlátok közé kényszerítették a ládanyitogatást.
Ha ládanyitás, akkor az nem Belgium
Belgium volt az egyik első ország, amely hivatalosan is szerencsejátéknak minősítette a ládanyitást, 2018 óta az országban tiltott is a tevékenység. A belga játékosok, ha skinekhez szeretnének jutni, elküldik a ládáikat olyan ismerősöknek, akik kinyithatják őket, az így megszerzett skineket pedig visszaküldik nekik. A belga szerencsejáték-hatóság megállapította, hogy a CS ládák megfelelnek a szerencsejáték négy alapvető feltételének:
- tétet igényelnek,
- véletlenszerű kimenetelük van,
- nyereményeket kínálnak,
- és ezek a nyeremények pénzben kifejezhető értékkel rendelkeznek.
A vizsgálat lezárulása után a Valve leállította a játék ládanyitási funkcióját Belgiumban. Hollandiában hasonló döntés született, miután a holland hatóságok is azt állapították meg, hogy a nyitogatás szerencsejátéknak minősül, így a Valve Hollandiában is kivette a játékból a funkciót.
Azóta az Európai Unió több tagállamában is szóba került a loot boxok szabályozásának lehetősége. Németországban és az Egyesült Királyságban is tervben van, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be, mivel a loot boxokat sokan potenciálisan károsnak ítélik. Felmerült az is, hogy uniós szinten fognak fellépni a ládanyitás ellen, ami azt jelentené, hogy minden tagállamra vonatkozna a szigorítás, igaz, erről még nem született végleges döntés.
A játékipar szereplői, beleértve a Valve-t is, különböző módon reagáltak ezekre a szabályozásokra. Néhány cég inkább kivonult a szabályozott piacokról, míg mások megpróbálták megváltoztatni a loot boxok működését annak érdekében, hogy azok ne minősüljenek szerencsejátéknak. Franciaországban is ez történt, ahol a felhasználók lényegében bele tudnak nézni egy ládába, mielőtt pénzt költenének rá. Ezt röntgen, vagyis X-ray funkciónak hívják és csak Franciaországban elérhető.
A loot boxok jövője Európában továbbra is bizonytalan, mivel a szabályozások országonként eltérőek, egyes országok még mindig fontolgatják, hogyan közelítsék meg ezt a kérdést.
Hogy mennyire nem éri meg Counter-Strike-ládákat nyitni, egy szimuláció segítségével mutatjuk meg. Vannak úgynevezett online ládanyitó oldalak, ahol ki lehet próbálni, hogy milyen kevés esélye van annak, hogy profitra tegyünk szert a nyitogatással. Az első példánkban egy Álmok és Rémálmok nevű ládát nyitottunk, aminek darabja jelenleg 1,2 euró körül mozog. Hogy ezt ki tudjuk nyitni, kulcsot is kellene vásárolnunk, egy kulcs nagyjából 2,4 euróba kerül. Az Álmok és Rémálmok egy közepes értékű láda, vannak ennél olcsóbbak és sokkal drágábbak is. Ebből a ládából ki lehet nyitni egy 2500 eurós gamma doppler pillangó kést, de akár egy 0,05 eurós P2000-es pisztolyt is. Mindkét esetben ugyanannyit fizetünk az esélyért, közel 4 eurót (a láda és a kulcs ára összesen).
A dollárral számoló szimulációban összesen 10 ilyen ládát nyitottunk ki. 37 dollárt költöttünk volna ezekre a nyitásokra, amikből kicsivel több mint 3 dollár jött volna vissza. Ennek a nyitásnak a profitrátája -91,5 százalékos lett volna, ami azt jelenti, hogy legalább 34 dollárt (mostani árfolyamon kicsivel több mint 12 ezer forintot) kidobtunk volna az ablakon.
A szimulátor segítségével kinyitottunk tíz darabot a játék legdrágább ládájából, az eredeti CS Weapon Case-ből. Ennek a ládának a darabára 118 dollár körül mozog, mivel régi, nagyon ritka és nagyon értékes skineket rejthet. Ilyen a már említett Ak-47-es Case Hardened vagy a szintén említett Karambit Case Hardened. Azért ilyen drága ez a loot box, mert esélyünk nyílik 118 dollárért kinyitni egy millió dolláros pixelhalmazt.
Az eredményekből látszik, hogy még csak a közelében sem jártunk a mesés tárgyaknak, a tíz nyitásunkkal ugyan közel 280 dollárt kerestünk, de ehhez több mint 1200 dollárt (több mint 431 ezer forintot) kellett volna költenünk. Ezeknek a nyitásoknak a profitrátája közel -77 százalékos volt, tehát még attól is nagyon messze voltunk, hogy nullára jöjjünk ki.
Azért, hogy megértsük, miért kerülhet most több mint 100 euróba egy láda és hogy miért szökött fel egyes skinek ára, beszélnünk kell arról, hogy milyen hatással volt a globális Counter-Strike piacra, hogy ráengedték a kínai játékosokat.
Kína és a tökéletes világ
Kína jelentős hatással volt a Counter-Strike piacára, különösen a CS:GO és a CS2 skin- és ládapiacaira. Főleg mióta 2017 szeptemberében a CS:GO hivatalosan is megjelent Kínában a Perfect World kiadón keresztül. A Perfect World kiadó sok apró változtatást eszközölt a játékon, hogy megfeleljen a kommunista állampárt internetet és gaminget érintő szigorú előírásainak. Ilyen apró változtatás például, hogy csontvázat vagy halálfejet nem ábrázolhatnak a skinek a játékban, ezért a koponya motívumokat például gázmaszkokra cserélték. A tömegével érkező kínai gamerek jelentősen megnövelték a játékosbázist is, de ami ennél is fontosabb a mi témánk szempontjából: új, hatalmas piac nyílt meg így a skinkereskedelem számára.
A kínai játékosok és befektetők aktív részvételével a skinpiac jelentősen megnövekedett. A befektetők nagy mennyiségű pénzt fektettek be skinekbe, mert abban bíztak, hogy az értékük növekedni fog. Nem véletlen, hogy a legnagyobb európai skinkereskedők és CS-streamerek képernyőjén minden videóban azt lehetett látni, hogy jüanban nézik a skinek árait.
Kínában saját skinkereskedelmi platformok jöttek létre, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára a skinek adásvételét és cseréjét. Ezek a platformok növelték a piac likviditását és hozzájárultak a globális skinpiac növekedéséhez is. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a P2P (peer-to-peer) technológiák, amelyek lehetővé teszik a közvetlen felhasználói cseréket, megkerülve a hagyományos kereskedelmi platformokat. Ez különösen népszerű Kínában, ahol a játékosok gyakran nagy értékű tranzakciókat bonyolítanak le.
A kínai felhasználók számára a skinpiac befektetési platformként is működik, függetlenül attól, hogy szeretik-e a játékot vagy sem.
Vannak olyan kínai üzletemberek, akik még soha életükben nem is látták a játékot elindítva, de az inventoryjuk tele van méregdrága skinkülönlegességekkel.
Ennél kicsivel aggasztóbb, hogy egyes kínai bitcoinbányászattal foglalkozó telepek elkezdtek kamu Steam-profilokkal ládákat farmolni. Aki jelenleg játszik a játékkal, bizonyos időközönként, ha elég pontot gyűjt a meccsek alatt, akkor heti ajándék ládára jogosult. Ezek a ládák jellemzően 1 euró körüliek, de van, hogy drágábbak. Ezekre az ajándék ládákra álltak rá Kínában, ahol nagyüzemben farmolják a loot boxokat. Íme egy videó egy ilyen telephelyről:
A videón látható fiókok nem kapcsolódnak valós személyekhez, azokat szándékosan azért hozták létre, hogy az ajándék ládákat gyűjtsék velük. Azok a számítógépek, amik képesek egyszerre több profilt is kezelni és probléma nélkül futtatni, nagy erőforrást igényelnek, csakhogy ezeknek a telephelyeknek a jó része már rendelkezésre állt a Bitcoin-őrület miatt. A videón látszik, hogy egy gép akár tíz botot is képest kezelni, a posztban szereplő fotón pedig látszik, hogy legalább 30 számítógép van a teremben, ami azt jelenti, hogy egy ilyen kis helyről legalább 300 botot tudnak irányítani, akik így megállás nélkül tudják játszani a meccseket az ingyen ládákért, hetente minimum több ezer dollárt keresve ezzel.
Összességében elmondható, hogy a globális skinpiac nyert is valamelyest a kínai tőkeinjekcióval, igaz, az új irány nem mindenkinek tetszik. Egyes vélemények szerint a CS-skinek világa 2017 óta teljesen átalakult, a hirtelen jövő kínai és közel-keleti befolyás hatására a csillogó-villogó, élénk modellek váltak népszerűbbé, mivel a kínai és a közel-keleti felhasználóknak ezek a minták tetszenek a legjobban. A kínai játékosok és befektetők aktív részvétele növelte a piac méretét, likviditását és stabilitását, az már persze más kérdés, hogy a tisztán piaci szemlélet mennyire tesz jót a hobbinak.
