Halasztás és módosítás után engedték át az EU-nak beadott magyar költségvetési tervet
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadásra javasolta a magyar középtávú költségvetési tervezetét. Az értékelés kiadását az eredeti határidőhöz képest halasztották, és a kormány módosított azon, milyen arányban növelné a kiadásokat 2025 és 2028 között: átlagosan négy százalékkal kisebbre a korábbi több mint 4,6-hoz képest.
A tervezetnek azért is van jelentősége, mert a magyar kormány ellen tavaly – hat másikkal együtt – uniós eljárás indult a költségvetési túlköltekezés miatt. Elfogadott költségvetési terv híján az Európai Bizottság novemberben saját ajánlást adott ki arra, milyen ütemben feleljen meg a szabályoknak és lépjen ki a procedúrából a magyar kormány, a most elfogadott dokumentum számaival ezt is felülírták.
Idáig 22 tagállam adta be a költségvetési tervezetét a 27-ből, a többiben nemrég volt választás vagy hamarosan lesz. A magyar kormány eleve az eredeti határidőnél később adta le a tervét, amit ugyan az Európai Bizottsággal egyeztetve tett, de a hasonló cipőben járó horvátokról – másik 20 tagállamhoz hasonlóan – már tavaly megjelent az értékelés. Csak ők és a ciprusiak adtak be a magyarokhoz hasonlóan kiegészítést, eddig egyedül a hollandoknál volt arra példa, hogy egy tervet hivatalosan is visszadobásra ajánlottak (az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem felel meg az előírásoknak és a kormány nem volt hajlandó újat küldeni).
Az Euronews december elején arról írt, hogy Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős alelnök levelében panaszkodott Varga Mihálynak, mert „ebben a szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak vagy igényelnek további igazítást és pontosítást”, hogy az Európai Bizottság véglegesíthesse az értékelést. „Ismét álhírt terjeszt az Euronews” – állította akkor a Pénzügyminisztérium (PM), mert nem igaz, hogy az uniós testület „visszaadta” a terveket. „A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között” – írták, de nem cáfolták, hogy Dombrovskis valóban küldött volna levelet.
A november 4-én beadott tervnél a határidő december közepén lejárt volna, de Ujvári Balázs bizottsági szóvivő kedden a Telex kérdésére elmondta, hogy január közepére halasztottak. A szóvivő nem részletezte az okot, csak annyit árult el, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közös megegyezéssel tett így.
Mostanra a Nemzetgazdasági Minisztérium vette át a PM feladatait, de már az eredeti határidő lejárta után, január 1-től. Szerdán a tárcát is kérdeztük róla, mi volt a halasztás oka, a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. „Az Európai Bizottság pozitívan értékelte Magyarország középtávú költségvetési tervét” – közölte csütörtökön a minisztérium az állami hírügynökséggel. Eszerint a terv beadása után „intenzív egyeztetések zajlottak az Európai Bizottság illetékes szakértőivel a felmerült kérdések és pontosítások tisztázása érdekében”, arról nincs benne szó, hogy a PM egy módosító dokumentumot is beadott.
Az értékelés kiadása előtt közvetlenül, csütörtökön megjelent két új dokumentum is az Európai Bizottság költségvetési terveket összesítő oldalán. Az egyik az Európai Bizottság módosított számítása. A másik egy december 20-i – az álhírezés és az eredeti határidő lejárta utáni – kiegészítés a magyar kormánytól, amiben módosítja az eredetileg javasolt kiadásnövekedési pályát „az Európai Bizottság szolgálataival tartott technikai találkozók fényében”. A dokumentumban megemlítik, hogy „az Európai Bizottság előzetes iránymutatásait alátámasztó módszertan alapján” számoltak. (Az Euronews korábban arról írt, hogy az ettől való eltérés volt az uniós testület egyik eredeti problémája.)
A módosítást igazították a „legfrissebb információkhoz” a költségvetési hiányról. A kormány áprilisban emelte a tervezett 2,9 százalékról 4,5-re a hiánycélt, ehhez képest a dokumentum 4,9 százalékot vár. Magyarul a változtatás egyik indoka az lett, hogy a tervezettnél többet költött a kormány úgy, hogy azt nem fedezte bevétel. A kiegészítés a minimálbér emeléséről szóló hároméves megállapodást is az okok között sorolja fel.
A módosított tervezet a következő négy évre általában arányaiban jobban visszafogná a költségvetési költekezés növelését (átlagosan négy százalékkal az eredeti terv több mint 4,6 százalékához képest):
- 2025-re az eredeti 6,1 százalék helyett 4,3 százalékot ígér a kormány gazdaságilag fantasztikusnak várt évében;
- a 2026-os választási évben viszont nagyobb növekedéssel, 3,8 helyett 4 százalékkal;
- 2027-re ismét kisebbel, 4 helyett 3,9 százalékkal;
- 2028-ra 4,8 helyett 3,7 százalékkal számol.
A túlzottdeficit-eljárásban kiadott ajánlás szerint a magyar kormány a kiegészítéssel „reflektál az újabb adatokra egy módosított kiadási pályával”, hogy „hitelesen lefelé mutató úton tartsa” a 2025-2028-as időszakban, és biztosítsa a hiány GDP-arányosan három százalék alá szorítását. Ezt az uniós szabályokban megszabott mértéket 2026-ra érné el, így abban az évben vetnének véget az eljárásnak. A magyar költségvetési terv elfogadása előtti, tavaly novemberi bizottsági ajánlás még 2027-tel számolt.
A legfeljebb három százalékos hiány az egyik feltétel az euró – elvileg Dániát kivéve minden tagállamnak kötelező – bevezetéséhez is. A másik, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá menjen. Ez az ajánlás alapján tavaly 74 százalék volt (pár napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is 73,9-74 százalékról beszélt), azaz annak ellenére nőtt a 2023-as 73,4 százalékról, hogy az alaptörvény szerint csökkennie kellett volna. Ha a terv megvalósul, idén már majdnem visszaszorulna a két évvel ezelőtti szintre, valamikor 2028 és 2038 között kúszna be 60 százalék alá.
Az NGM közleménye szerint az értékelés „is úgy ítéli meg, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a következő években mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság folyamatosan csökkenni fog. Hazánk továbbra is elkötelezett a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett, a kormány célja, hogy a költségvetési hiány GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenjen, az államadósság pedig fokozatosan 70 százalék alá mérséklődjön.”
A mostani bizottsági dokumentum egy ajánlás, amit hivatalosan a tagállamoknak kell elfogadniuk. Erre elvben már a pénzügyminiszterek jövő keddi találkozóján lenne lehetőség, de úgy értesültünk, hogy várhatóan csak februárban döntenek a magyar tervről. A magyar kormánynak április végére kellene „hatékony intézkedéseket” tennie és információkat adnia arról, hogyan haladt a végrehajtással.
Címlapkép: Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió