Egy uniós eljárásban 2027-re vetetnének véget a magyar kormány túlzott költekezésének

A magyar kormánynak 2027-re kellene megszüntetnie a túlzott államháztartási hiányt az Európai Bizottság kedden kiadott ajánlása szerint.

Az uniós testület idén hét tagállam, köztük Magyarország esetében kezdeményezett új deficiteljárást, amire a tagállami miniszterek Tanácsa magyar elnökséggel bólintott rá júliusban. Ha hosszabb távon nem sikerül leszorítani a bevételek helyett adósságból fedezett kiadásokat, megbüntethetik az adott tagállamot. (Hasonló intézkedésről eddig csak egyszer, Magyarország esetében döntöttek feltételesen 2012-ben. Végül ezt nem léptették életbe és egy évvel később meg is szüntették a 2004-es uniós csatlakozásunk évében indult eljárást, aminek mostanra megújították a szabályait.)

Az eljárással azt próbálják megakadályozni, hogy a bevételeinél sokkal több pénzt kiadó kormányoknak a többiek legyenek kénytelenek mentőövet dobni, mint ahogy például a magyarnak kellett 2008-ban.

Az Európai Bizottság keddi ajánlása megjegyzi, hogy az Eurostat legutóbbi adatai alapján a magyar hiány a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest 6,7 százalékos volt. (Nem teszi hozzá, de ennél csak az olaszok hoztak össze magasabbat.) Az Európai Bizottság számításai szerint idén 5,4 százalékos deficit várható, ez jövőre 4,6 százalékra csökkenne.

A testület a kiadások éves növekedésénél legfeljebb 3,9 százalékot javasolna 2025-re, amit a 2026-os választási évre 3,3, 2027-re 3,2 százalékra kellene visszafogni. A magyar kormánynak jövő áprilisig kellene lépnie ehhez és bemutatnia a szükséges intézkedéseket, utána pedig félévente bemutatnia, hogyan haladt. A testület azt ajánlja, hogy így a kormány „vessen véget a túlzotthiány-helyzetnek 2027-re”. Az ajánlásokról a tagállami Tanácsnak kell döntenie.

A magyar kormány későn küldte be a tervét a következő négy évre, a belgától pedig még semmit sem kaptak, mondta Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök. Előbbit elemzik, de még nem tudták véleményezni, az ajánlásoknál a saját számításaikra támaszkodtak. Az EUrologus viszont arra mutat rá, hogy a horvátok tíz nappal a magyarok után küldték be a tervüket, amit a sokkal kevesebb idő ellenére értékeltek is. A blog úgy értesült, hogy a magyar növekedési program értékelhetetlen volt, mert olyan állításokat és következtetéseket tartalmazott, amelyet adatokkal nem támasztottak alá. A Szabad Európa is úgy tudja, hogy a magyar középtávú tervvel szemben komoly minőségi kifogások merültek fel. Az első benyomások szerint nem követi a javasolt számítási módszereket, ezért elbírálása nehéz feladat elé állíthatja a bizottsági szakértőket.

A kormány tervezete nyilvános és azzal számol, hogy „a hiány 2025-ben 3,7 százalék, 2026-tól pedig 3 százalék alatti lesz”, azaz már két év múlva elérné az előírt három százalékot. Nem ez lenne az első eset, hogy a magyar kormány túl optimista: a dokumentum is elismeri, hogy idénre „új, az adósság csökkentését biztosító 4,5%-os hiánycél kitűzésére volt szükség”, mert nem sikerült tartani a tervezett 2,9 százalékot.

Magyarország mellett hat másik tagállamban kell az új eljárások miatt rendbe szedni a büdzsét, Romániában pedig folytatják a korábbi befagyasztott eljárást, amit a koronavírus-járvány alatt ideiglenesen senkinél sem indítottak el.

Franciaországban már most politikai gondokat okoz, hogy az ottani kisebbségi kormány jövőre igyekszik jelentősen visszafogni a deficitet. A Nemzeti Front parlamenti elnöke, Marine Le Pen nemrég azzal fenyegetőzött, hogy nem tudja elfogadni a büdzsét a jövő évre, ami akár a kormány bukásához is vezethet.

Az eljárásból kimaradt tagállamokból is várták a középtávú költségvetési terveket. A 27-ből öttől nem kaptak, mert vagy nemrég volt választás, vagy hamarosan lesz. A 21 elemzett dokumentum közül csak húszat tartottak megfelelőnek és hitelesnek ahhoz, hogy a miniszteri Tanácsnak elfogadásra javasolják. A hollandoknál ezt csak kiegészítve tanácsolják, és az euróövezeti országok közül – amiknél a jövő évi költségvetési terveket is vizsgálták – egyedüliként bukott meg a 2025-ös büdzséjük, mert a nettó kiadások az előrejelzések szerint meghaladják a felső határokat.

Címlapkép: Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió