Uniós eljárás indult a magyar médiahelyzet miatt

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a magyar állam ellen, mert a testület szerint sérti a tömegtájékoztatás szabadságáról és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós jogszabályok bizonyos rendelkezéseit.

Csak a magyar kormány ellenezte a médiaszabadság-rendeletet

A médiaszabadság-rendelet augusztusban lépett teljesen életbe. Ahogy az akkori összefoglalónkban írtuk, a jogszabály előírja többek között azt, hogy a közmédia vezetőit átlátható, nem részrehajló eljárásban kell kinevezni. Átlátható és objektív finanszírozási eljárásokat követel meg, a média politikai függetlenségét pedig felügyelettel garantálná. Uniós szinten mondja ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltja, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre.

A magyar volt az egyetlen kormány, amely 2024-ben nemmel szavazott a jogszabályra, a többiek igent mondtak rá.

Az Európai Bizottság a júliusi jogállamisági jelentésében is arra figyelmeztetett, hogy még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket Magyarországon.

Az állami médiánál és hirdetéseknél is gondokat látnak

A testület a csütörtöki közleménye alapján úgy vélte: a magyar hatóságok nem tartják be a rendelkezéseket, amelyek az újságírók és a média munkáját védenék a beavatkozásoktól. Így

„korlátozzák a szóban forgó szereplők gazdasági tevékenységét és szerkesztői szabadságát”.

Az Európai Bizottság szerint a magyar jog nem biztosítja az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő védelmét, e jogok megsértésekor pedig a hatékony bírói védelmet. A magyar állam

„a közszolgálati médiával, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságával, a médiapiaci összefonódások értékelésével és az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos követelményeket sem tartja be”.

Olyan – az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előírt – követelményeknek sem felel meg, amelyek a nemzeti médiaszabályozó hatóságokról szólnak. Az Európai Bizottság ezért felszólító levelet küld a kormánynak, amelynek két hónapja van, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja az aggályokat. Ha a testület nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

Az árrésstopnál a per előtti szakaszba léptek

Ebbe a második szakaszba léptek az árrésstop miatti kötelezettségszegési eljárások, amelyeket júniusban indított az Európai Bizottság. Az egyiket az élelmiszerek, a másikat drogériai termékek miatt kezdeményezte a testület. A bizottsági vélemény alapján az intézkedések

„veszélyeztetik az érintett kiskereskedők túlnyomórészt magyar munkavállalóinak munkahelyét”.

Szerinte a kormány olyan alacsony értékre korlátozta a termékek beszerzési és értékesítési ára közötti árrést, hogy az nem fedezi a vállalkozásoknak a termékek beszerzési költségein felüli költségeit, így a nem magyar kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni a termékeiket. A kormány „azt állítja, hogy a beszerzési ár és az értékesítési ár közötti különbség megegyezik az érintett vállalkozások nyereségével, figyelmen kívül hagyva, hogy a vállalkozásoknak jelentős többletköltségei is vannak, például a személyzetnél, az ingatlanoknál és az adóknál” – írta a testület közleménye.

Az Európai Bizottság a két eljárásban indokolással ellátott véleményeket küldött. Két hónap van a válaszra és a szükséges intézkedésekre, különben a testület perelhet az EU bíróságán.

A hiteles fordítási ágazat szabályait is kifogásolták

Mindemellett

• új kötelezettségszegési eljárás indult amiatt, hogy a magyar hatóságok nem előzték meg az uniós bíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértését a választottbírósági eljárásokra egy Mol-ügynél;
• az Európai Bizottság felszólítja a magyar államot, hogy a hiteles fordítási ágazatban feleljen meg a szolgáltatásnyújtás szabadságáról és a közbeszerzésekről szóló uniós szabályoknak;
• valamint több másikkal együtt a magyar törvényhozást és hatóságokat is felszólította, hogy ültessék át a megújuló energia terjedését segítő uniós szabályokat a nemzeti jogba.

A kötelezettségszegési eljárások vége – két környi levelezés, per és a büntetés mértékének bírósági meghatározása után – pénzbírság lehet.