Csak a magyar kormány szavazott nemmel, elfogadták az EU médiaszabadságról szóló rendeletét

Az Európai Unió Tanácsa kedden megszavazta az EU médiaszabadságról szóló rendeletét, írja a testület közleménye. A jogszabályra formálisan a Tanács keddi, agrárminiszteri ülésén mondott igent a 27-ből 26 tagállam a találkozó közvetítésének oldalára kitett eredmény szerint, egyedül a magyar kormány voksolt nemmel.

Januárban csak a magyar kormány utasította el az előzetes megállapodást is, amit a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel kötöttek. Az EP hetekkel ezelőtt elfogadta a jogszabályt, így azt már csak alá kell írni és meg is jelenhet az EU közlönyében, húsz nappal később pedig életbe lép, írja a tanácsi közlemény.

A Fidesz az EP-ben is nemmel szavazott. A nagyobbik kormánypárt delegációjából Bocskor Andrea úgy vélte a javaslat vitáján, hogy valójában egy brüsszeli cenzúratörvényről van szó, a tervezet újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába, „a média feletti totális kontroll kiépítését célozza. Jól mutatja ezt, hogy a rendelet a tagállami médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva” egységes, minden tagállamnak kötelező szabályrendszert határoz meg, és „akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában”. A képviselő szerint ebből világosan látszik: a cél, hogy csak „Brüsszel hangja” szólhasson a tagállami nyilvánosságban, hogy „elnyomják a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket és értékeket”. Egyértelműnek tartotta, hogy a júniusi európai parlamenti választás közeledtével ez egy újabb eszköz a jobboldal gyengítésére.

Ahogy arról korábban írtunk, a rendelettel akadályoznák, hogy a hatóságok nyomást gyakoroljanak az újságírókra és a szerkesztőkre. Nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel. Kémprogramokat (mint a magyar újságírók ellen is bevetett Pegasus) csak eseti alapon lehet alkalmazni, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt engedélyezi egy független igazságügyi hatóság. A megfigyelteknek ilyenkor is joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak.

A közszolgálati média vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárással, kellően hosszú hivatali időre kell kinevezni. Ahhoz, hogy a nyilvánosságnak egyértelmű legyen, kinek a kezében van egy adott médiaorgánum és milyen érdekek befolyásolhatják a híradást, nagyságtól függetlenül az összes médiavállalkozás és hírügynökség tulajdonosainak adatait be kell jegyezni egy nyilvános nemzeti adatbázisba. Itt azt is fel kell tüntetni, hogy az állam közvetve vagy közvetlenül tulajdonos-e.

A cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk. A teljes éves összeg mellett médiaorgánumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket. A médiavállalkozásoknak és az online platformoknak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtható közfinanszírozás.

Októberben Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke utalt rá, hogy a testület részben épp a magyar helyzet miatt kezdeményezte a jogszabályt. Az itteni állapotokat nem tudják visszafordítani, de

„az egész tendencia Magyarországon, ami az információ monopolizálásához vezet, olyasmi, amit máshol nem akarunk”.