2024. március 13. – 16:24
Az európai parlamenti képviselők szerdán zöld utat adtak a médiaszabadságról szóló rendeletnek. A testület közleménye szerint a jogszabállyal akadályozzák, hogy a hatóságok nyomást gyakoroljanak az újságírókra és a szerkesztőkre. Nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.
Kémprogramokat (mint a magyar újságírók ellen is bevetett Pegasus) csak eseti alapon lehet alkalmazni, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt engedélyezi egy független igazságügyi hatóság. A megfigyelteknek ilyenkor is joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
A közszolgálati média vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárással, kellően hosszú hivatali időre kell kinevezni.
Munkaszerződésük lejárta előtt csak szakmai indokkal lehet nekik felmondani.
A közszolgálati médiának fenntartható, átlátható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani. Ahhoz, hogy a nyilvánosságnak egyértelmű legyen, kinek a kezében van egy adott médiaorgánum és milyen érdekek befolyásolhatják a híradást, nagyságtól függetlenül az összes médiavállalkozás és hírügynökség tulajdonosainak adatait be kell jegyezni egy nyilvános nemzeti adatbázisba. Itt azt is fel kell tüntetni, hogy az állam közvetve vagy közvetlenül szerepel-e a tulajdonosok között.
A cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk. A médiavállalkozásoknak és az online platformoknak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtható közfinanszírozás.
Az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak szintén nyilvánosnak kell lenniük. A teljes éves összeg mellett médiaorgánumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket.
Külön mechanizmust építenek be az online óriásplatformok (például a Facebook, az Instagram vagy az X/Twitter) önkényes tartalommoderálása ellen. A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján mindenekelőtt különbséget kell majd tenniük független és nem független források között. Ha egy adott tartalmat el kívánnak távolítani vagy korlátozni kívánják a közzétételét, 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót, hogy az reagálni tudjon. Az érintett médiaszolgáltatónak lehetősége lesz peren kívüli vitarendezési testület elé vinni az ügyet, illetve állásfoglalásra kérheti fel a Médiaszolgáltatások Európai Testületét.
A 464 igennel, 92 nem és 65 tartózkodás mellett elfogadott jogszabályt a voksoló magyar képviselők közül az ellenzékiek támogatták, a fideszesek ellenezték, a KDNP-s Hölvényi György tartózkodott. (Frakciója, a jobbközép Európai Néppárt túlnyomó többsége a tervezet mellett állt és ehhez a csoporthoz tartozik a jogszabály európai parlamenti felelőse, Sabine Verheyen is.)
A javaslat keddi vitáján Bocskor Andrea a Fidesz delegációjából újabb beavatkozási kísérletnek nevezte a „cenzúratörvényt” a tagállamok szuverenitásába, ami „a média feletti totális kontroll kiépítését célozza”. A rendelet „a tagállami médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva” egységes, minden tagállamnak kötelező szabályrendszert határoz meg, és „akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában”.
A javaslatot benyújtó Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová úgy vélte, hogy a jogszabály világos üzenetet küld azoknak, akik meg akarják gyengíteni a demokráciát: nem hagyják, hogy így tegyenek. A cseh liberális politikus szerint a rendelet olyan problémákat kezel, mint a kormányzati támadások a média függetlensége ellen, politikai nyomás a közszolgálati médián, újságírók megfigyelése vagy átláthatatlan reklámköltések és tulajdonosi viszonyok. Megígérte: szigorúan be fogják tartatni, hogy a tagállamok független felügyelő hatóságokat állítsanak fel.