Az Európai Parlament kedden vitatta meg a médiaszabadságról szóló uniós rendeletet. A javaslat deklarált célja a médiasokszínűség és -szabadság előmozdítása, de valójában egy brüsszeli cenzúratörvény, jelentette ki Bocskor Andrea. A Fidesz delegációjában részt vevő politikus szerint a tervezet újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába,
„a média feletti totális kontroll kiépítését célozza.
Jól mutatja ezt, hogy a rendelet a tagállami médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva” egységes, minden tagállamnak kötelező szabályrendszert határoz meg, és „akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában”.
A képviselő szerint ebből világosan látszik: a cél, hogy csak „Brüsszel hangja” szólhasson a tagállami nyilvánosságban, hogy „elnyomják a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket és értékeket”. Egyértelműnek tartotta, hogy a júniusi európai parlamenti választás közeledtével ez egy újabb eszköz a jobboldal gyengítésére. Magyarország ugyanakkor elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás és a sokszínű médiatartalmak iránt, már 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság.
Donáth Anna szerint viszont Magyarországon már nem is kormányzati túlsúlyról, hanem putyini propagandagépezetről beszélünk, amely adófizetői pénzből árasztja el a nyilvánosságot. A momentumos képviselő szerint az ilyen rendszerek kiépítését Európa-szerte meg kell akadályozni. Ezért van szükség a jogszabályra, „benne a momentumos javaslatokkal”, hogy ne lehessen eltitkolni, az állam hogyan és mennyi pénzzel támogat sajtótermékeket,
„megnehezüljön a propaganda közvetlen állami finanszírozása”,
az állami pénzeket pedig ne politikai alapon, hanem részrehajlás nélkül osszák szét.
A javaslatot benyújtó Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová úgy vélte, hogy a jogszabály világos üzenetet küld azoknak, akik meg akarják gyengíteni a demokráciát: nem hagyják, hogy így tegyenek. A cseh liberális politikus szerint a rendelet olyan problémákat kezel, mint a kormányzati támadások a média függetlensége ellen, politikai nyomás a közszolgálati médián, újságírók megfigyelése vagy átláthatatlan reklámköltések és tulajdonosi viszonyok. Megígérte: szigorúan be fogják tartatni, hogy a tagállamok független felügyelő hatóságokat állítsanak fel.
Az EP októberben szavazta meg a saját álláspontját a tervezetről (a Fidesz már ezt is ellenezte), majd decemberben egyezett meg a rendelet véglegesnek szánt szövegéről a tagállami Tanáccsal. A jogszabályok elfogadása ezután már általában formaság, de mindkét jogalkotó testületnek hivatalosan rá kell bólintania. Az EP szerdán szavaz a rendeletről.