2023. október 3. – 15:21
frissítve
Az Európai Parlament megszavazta az álláspontját az uniós rendeletről, amellyel az EU a médiaszabadságot védené. A javaslat így egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.
Határt szabnának az egy helyen közpénzből fizetett reklámoknak
Az Európai Parlament közleménye szerint a képviselő-testület azt szeretné, hogy a tervezet kötelezze a tagállamokat a média sokszínűségének biztosítására. Az uniós országoknak védeniük kellene a sajtó függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági, illetve magánjellegű beavatkozással szemben. A képviselők minden formáját tiltanák annak, hogy a médiaszolgáltatók szerkesztői döntésekbe avatkozhassanak be.
A testület azt is meg akarja akadályozni, hogy külső nyomást gyakoroljanak az újságírókra, például arra kényszerítsék őket, hogy felfedjék forrásaikat, hozzáférjenek a készülékeiken lévő titkosított tartalmakhoz, vagy kémszoftverekkel célozzák meg őket. Egy nemzetközi projekt a Telex partnere, a Direkt36 részvételével 2021-től tárta fel, hogy több uniós tagállamban, így Magyarországon is bevetettek egy Pegasus nevű kémprogramot, amivel többek között újságírókat figyeltek meg vagy próbáltak megfigyelni. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)
Az elfogadott tárgyalási mandátum átláthatóbbá tenné a médiacégek tulajdonosi hátterét, védené a médiumokat a nagy online platformok önkényes döntéseivel szemben, valamint felső határt vezetne be a közfinanszírozású hirdetésekre, hogy a sajtó ne váljon függővé az állami hirdetésektől. Egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor nem kaphatna többet az állami hirdetésekből egy tagországban, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. A javaslat a közpénzes reklámköltések kiosztásának feltételeit is nyilvánossá tenné, és felállítana egy uniós médiafelügyeleti testületet.
Cseh: A javaslat jó irányba mutat
A javaslat vitáján Cseh Katalin a közel 400 kiadványt tömörítő KESMA-val példálózott, amelynél szerinte a reklámbevételek háromnegyedét közpénz teszi ki.
„Túl sokáig vártuk, hogy az EU kezdjen valamit ezzel a kirívó támadással a médiaszabadság ellen”,
a javaslat pedig jó irányba mutat. A 15 százalékos állami reklámköltési plafon segíthet, hogy egészségesebbé tegyék a közéletet.
Bocskor: Soros-kézivezérlés a brüsszeli bürokrácián keresztül
A Fidesz már a mostani szöveget előkészítő parlamenti szakbizottság szavazásán is ellenezte a tervezetet, és ez a plenáris ülésen sem változott. A nagyobbik kormánypárt képviselői a 448 igennel szemben a 102 nemmel voksoló között voltak a MEPWatch alapján. A KDNP-s Hölvényi György – 74 másik képviselővel együtt – tartózkodott. Egy-egy fideszes, DK-s és momentumos képviselő nem szavazott, a többi magyar igent mondott a javaslatra.
A Fidesz listájáról EP-be jutott Bocskor Andrea korábban akkor arról posztolt Facebookon, hogy
„Sorosék újabb támadásával szemben meg kell védeni a magyar nyilvánosságot! Az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába.”
A szerint ugyan „Magyarország elkötelezett a felvetett kérdések megfelelő kezelése iránt, ezt a tagállamok joga és felelőssége szabályozni. A jelenlegi uniós rendelettervezet valós célja azonban egyértelmű: az európai nyilvánosságot a brüsszeli bürokrácián keresztül a Soros-hálózat akarja kézivezérelni”. Az akkor első körben elfogadott tervezet „arra irányul, hogy kizárólag Brüsszel hangja szóljon a tagállami nyilvánosságban: háborúpárti és migránssimogató híradások, genderpropaganda, ettől eltérő hang és vélemény pedig ne jelenhessen meg”.
A tagállamokkal is meg kell egyezni
A mostani szavazással az Európai Parlament a saját álláspontját fogadta el, ez alapján tárgyalhat a tagállami Tanáccsal a jogszabály végső formájáról, amely már elfogadta a saját mandátumát. Ha a két testület megegyezik egy közös szövegváltozatról, általában már csak formaság, hogy el is fogadják a javaslatot.
A Tanácsnak minősített többséggel kell döntenie, azaz egy-két kormány nem tud vétózni. A tagállamok legalább 55 százalékának igenjére van szükség, amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
