2023. december 18. – 13:24
frissítve
Az Európai Parlament és a tagállami Tanács megegyezett a médiaszabadságról szóló rendeletről, írja a Politico hétfői hírlevele. A pénteki alku után még mindkét intézménynek hivatalosan meg kell szavaznia a jogszabályt, de általában ez már csak formaság.
Függetlenebbé tennék a közmédiát
Az Európai Parlament közleménye alapján a végső formába öntött szöveggel biztosítanák a közmédia szerkesztőségi és működési függetlenségét. A vezetőket átlátható, nem részrehajló eljárásokkal kellene kinevezni. Elég hosszú ideig kellene hivatalban maradniuk, hogy az biztosítsa a függetlenségüket és megtiltanák az idő előtti kirúgásukat (kivéve, ha a teljesítményük nem felel meg a követelményeknek, bírói felülvizsgálat lehetősége mellett). Átlátható és objektív finanszírozási eljárásokat vezetnének be, a média politikai függetlenségét pedig független felügyelettel biztosítanák nyilvános jelentésekkel.
Felállítanának egy új uniós médiahatóságot is. Ebbe a tagállami Tanács közleménye alapján a nemzeti médiahatóságok küldenének tagokat, és véleményekkel segítene az új jogszabály következetes betartatásában.
Csak súlyos bűncselekmény gyanújánál, esetileg vethetnének be kémszoftvert
Uniós szinten mondanák ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltanák, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre. Ez alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással kaphatnának kivételt, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja. Még az ilyen esetekben is joga lenne a megfigyelteknek ahhoz, hogy értesüljenek a folyamatban lévő megfigyelésről és bírósági védelemhez fordulhassanak.
2021 júliusában robbant ki a Pegasus kémprogram körüli botrány egy nemzetközi projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nem csak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata szerint a nemzetbiztonsági szakszolgálat több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust, akiknek a neve korábban megjelent a sajtóban. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)
Számos szervezet, köztük a Magyar Újságírók Országos Szövetsége júniusban nyílt levélben tiltakozott, amiért szerintük a tagállamok túl szélesre akarták tárni a kiskapukat az új jogszabálynál.
Nyilvánossá tennék, mennyi közpénz jön
A rendelet kötelezné a médiatermékeket, hogy nyilvánosságra hozzák a közvetlen és közvetett tulajdonosaikat egy adatbázisban. A cégeknek azt is jelenteniük kellene, hogy mennyi állami támogatást és állami hirdetés utáni pénzt kapnak, beleértve azt is, ha ez az EU-n kívülről érkezik.
A közpénzek elköltéséről nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kellene dönteni nyilvános követelmények alapján. A tagállamoknak széles körben kellene szétosztaniuk a reklámpénzeket. A nemzeti hatóságoknak minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hol mennyit költöttek.
A német Verfassungsblog korábban, a végleges megállapodás előtti változatok alapján az önkormányzati kivételekre hivatkozva írt arról, hogy maradhatnak még kiskapuk, amelyeken keresztül titokban juthat állami pénz a médiához.
A nagy online platformok külön jelölnék, mi független média és mi nem
A nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X (a volt Twitter) – meg kellene különböztetniük a független médiát attól, ami nem az. Ha bármilyen tartalmukat eltávolítanák vagy korlátoznák, figyelmeztetést kellene küldeniük alapesetben 24 órás válaszadási lehetőséggel. A médiatermékek egy bíróságon kívüli testületnél támadhatnák meg a döntéseket, valamint uniós médiahatósági véleményt kérhetnének.
Orbán korábban orwelli világot kiáltott
A Fidesz az Európai Parlamentben ellenezte azt a tárgyalási mandátumot, ami alapján a testület pénteken megállapodott a tagállamokkal, a KDNP tartózkodott. A Fidesz listájáról EP-be került Bocskor Andrea korábban akkor arról posztolt Facebookon, hogy „az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”, a tervezettel pedig
„az európai nyilvánosságot a brüsszeli bürokrácián keresztül a Soros-hálózat akarja kézivezérelni”.
Orbán Viktor egy decemberi tweetben részben erre a jogszabályra hivatkozva emlegetett orwelli világot.
Arról, hogyan lehet akár a szuverenitásvédelmi törvény is egy megelőző szerelés a jogszabály ellen, itt írtunk.
Októberben Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke utalt rá, hogy a testület részben épp a magyar helyzet miatt kezdeményezte a jogszabályt. Az itteni állapotokat nem tudják visszafordítani, de
„az egész tendencia Magyarországon, ami az információ monopolizálásához vezet, olyasmi, amit máshol nem akarunk”.