Csak a magyar kormány nem támogatta, de sínen van az EU rendelete a médiaszabadságról

Az uniós tagállamok pénteken megerősítették a médiarendeletről született politikai megállapodást, közölte az Európai Unió Tanácsa. A testület még decemberben kötött alkut a jogszabályról a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel, ezt hagyták jóvá most az uniós országok EU-hoz rendelt nagykövetei.

Ahogy arról az intézményközi egyezség idején írtunk, a médiaszabadságról szóló jogszabály

• növelné a közmédia szerkesztőségi és működési függetlenségét például azzal, hogy előírná: a vezetőket átlátható, nem részrehajló eljárásokkal kellene kinevezni;
• felállítana egy új uniós médiahatóságot;
• uniós szinten mondaná ki, hogy a tagállami hatóságok nem avatkozhatnak bele a szerkesztőségi döntésekbe;
• betiltaná, hogy az újságírókat és szerkesztőket kötelezzék a forrásaik kiadására, átkutassák az irodáikat vagy a Magyarországon is használt Pegasushoz hasonló megfigyelőszoftvereket telepítsenek az eszközeikre, ami alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással kaphatnának kivételt, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja;
• kötelezné a médiatermékeket, hogy nyilvánosságra hozzák a közvetlen és közvetett tulajdonosaikat egy adatbázisban;
• a közpénzek elköltéséről a médiában nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kellene dönteni nyilvános követelmények alapján, a nemzeti hatóságoknak pedig minden évben nyilvánosságra kellene hozniuk, hová mennyi pénzt adtak;
• a nagy online platformoknak – mint a Facebook vagy az X (a volt Twitter) – meg kellene különböztetniük a független médiát attól, ami nem az;
• ugyanakkor különféle szervezetek hiányosságokat és kiskapukat is láttak a szabályok között.

Benjamin Dalle a Tanács soros elnökségét ellátó belga kormány nevében arról beszélt, hogy a mai nap „mérföldkő az uniós médiaszabadság és -sokszínűség terén, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és médiaszolgáltatók védelme a politikai beavatkozásoktól”. A médiáért is felelős flamand miniszter szerint az új szabályok „garantálni fogják a polgárok jogát, hogy szabad és sokféle információhoz jussanak, valamint meghatározza a tagállamok felelősségét abban, hogy megfelelő feltételeket és keretrendszert biztosítsanak a védelmére”.

A jogszabályt még hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amivel a tanácsi közlemény szerint 2024 áprilisáig végezni fognak. Az intézményközi alku után ez a folyamat általában már csak formaság. A jogszabályról rendes jogalkotási eljárással döntenek, azaz egyetlen tagállam nem tud vétózni, elég az úgynevezett minősített többség. Az EUrologus és a Népszava szerint a 27-ből csak a magyar nagykövet nem értett egyet a javaslattal.

A Fidesz az Európai Parlamentben ellenezte azt a tárgyalási mandátumot, ami alapján a testület megállapodott a Tanáccsal, a KDNP tartózkodott. Orbán Viktor egy decemberi tweetben részben erre a jogszabályra hivatkozva emlegetett orwelli világot.

Arról, hogyan lehet akár a szuverenitási törvény is egy megelőző szerelés a jogszabály ellen, itt írtunk.