Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó harckocsilőszert küld Ukrajnának

Több hónapos tárgyalássorozat után megállapodtak az ukránok a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel egy négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomagról.

A hitelkeret segíthet Ukrajnának, hogy fenntartsa a fiskális és külső stabilitást, valamint az árstabilitást. Kiemelik, hogy a megegyezés segítheti Ukrajna háború utáni helyreállítását és az uniós csatlakozásához szükséges reformok végrehajtását, írja a Portfolio. A megállapodást a következő hetekben hagyhatja majd jóvá IMF igazgatósága.

Kishida Fumio japán államfő kedden egy előre be nem jelentett látogatás során Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy határozott támogatásátáról biztosítsa Ukrajnát, írja a Reuters.

Kijev előtt Kishida ellátogatott Bucsába, ahol tavaly több mint 400 civilt öltek meg az orosz erők, és amely az oroszok brutalitásának szimbólumává vált. Kishida egy templom előtt koszorút helyezett el, majd egy perces néma csenddel és főhajtással emlékezett meg az áldozatokról.

„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt. A japán nép nevében szeretném részvétemet nyilvánítani az összes áldozatnak és sebesültnek. Japán továbbra is megtesz mindent, hogy segítse Ukrajnát a béke visszaszerzésében” – mondta Kishida.

Az utazást – mely egybeesik Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi állami látogatásával – biztonsági okokból az utolsó pillanatig titokban tartották. Ritkán fordul elő, hogy egy japán vezető bejelentés nélküli külföldi látogatást tegyen. Az orosz védelmi minisztérium kedden – mintegy Kishida útjára adott válaszként – közölte, hogy két stratégiai bombázó repülőgépe átrepült a Japán-tenger felett.

Japán májusban Kishida szülővárosában, Hirosimában rendezi meg a G7-ek csúcstalálkozóját, a tervek szerint Zelenszkij online csatlakozik majd a csúcstalálkozóhoz. Kishida találkozik lengyel kollégájával is, mielőtt csütörtökön visszatér Japánba.

Az egyik legrégebbi orosz emberjogi csoport, a Memorial kilenc vezetőjének otthonában tartott razziát a rendőrség, írta a BBC.

A Memorialt 1989-ben alapították azzal a céllal, hogy emlékezzenek a szovjet rezsim által üldözöttek millióira. Az emberjogi szervezet sokáig működhetett is, a Krím megszállása óta egyre nagyobb nyomás nehezedett rá, majd nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felszámolták.

A Memorial 2022-ben Nobel-békedíjban részesült a belarusz Ales Bialickij emberjogi ügyvéddel és az ukrán Állampolgári Jogi Központtal együtt.

A Memorial egykori vezetőihöz azért szállt ki a rendőrség, mert az orosz nyomozóbizottság bűnügyi vizsgálatot indított a nácizmus állítólagos rehabilitációja miatt. A rendőrök többek között Oleg Orlov társelnököt is felkeresték, aki ellen korábban egy büntetőeljárás is indult a katonaság lejáratásának vádjával.

A brit felsőházban benyújtott írásbeli kérdésből derült ki kedden, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt Challenger 2-es harckocsikhoz

olyan páncéltörő lövedékeket is csomagol, melyek szegényített uránt tartalmaznak.

A hírre a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való moszkvai találkozója után reagált Vlagyimir Putyin is, aki szerint ez a fejlemény „előrevetíti, hogy a Nyugat nukleáris elemeket tartalmazó fegyverekkel kezdi felszerelni Kijevet”, és Moszkva „nem hagyja válasz nélkül”, ha valóban megérkeznek a frontra a szegényített uránt tartalmazó lövedékek.

Maria Zakarova orosz külügyi szóvivő Telegram-csatornáján arra figyelmeztetett, hogy „ezek a lövedékek nem csak gyilkosak, de a környezetet is pusztítják, és rákkeltő hatásukkal veszélyeztetik a helyi lakosságot”. Emlékeztetett arra, hogy a délszláv háborúban az amerikai lőszerek a NATO-katonák körében is megnövelte a rákos megbetegedéseket.

Mitől is szegényített ez az urán?

Aszódi Attila, a BME Atomenergetika Tanszékének egyetemi tanára (egykori paksi kormánybiztos) tanulmányában azt írja, a szegényített (depleted) urán nem más, mint az urándúsítás során visszamaradt anyag, melyben a dúsított 235-ös izotóp részaránya a természetes 0,72 százalékról 0,2 százalékra csökken (miközben a dúsított uránban a maghasadásban kulcsszerepet játszó izotóp aránya megugrik). Az atomenergia-felhasználás eddigi évtizedei alatt több százezer tonna szegényített urán halmozódott fel világszerte, mely a természetes uránnál mintegy 40 százalékkal kevésbé szennyező, ellenben az aranyat megközelítően nagy a sűrűsége. Utóbbi tulajdonsága miatt építik be hosszú rúd formájában a páncéltörő lövedékek magjába. A szegényített uránmag nagy sűrűségének köszönhetően nagy mozgási energiával csapódik a páncélba, melyet a hővé átalakuló mozgási energia képes megolvasztani. A páncélolvasztó hőtől ráadásul maga az uránmag is lángra gyullad, azaz további pusztítást visz végbe az ellenséges járműben.

A gyengített urán sugárzása elenyésző, az Öböl-háborúban és a Balkánon kilőtt amerikai lövedékek elemzése során azonban megállapították, hogy a többi nehézfémhez hasonló mérgezéses tüneteket okozhat, ráadásul a lövedékek uránbetétje a detonáció során finom permetté válva párolog el, és a levegőn keresztül kerülhet a csataterek környékén lakók szervezetébe, ahol azután lerakódik a májon vagy a nyirokcsomókon. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a szegényített urán egészségügyi hatásairól szóló vita egyáltalán nem tekinthető lezártnak.

Az orosz elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping keddi találkozójának történéseiről itt olvashat részletesen.

Kamerák előtt tartott rövid sajtónyilatkozatot Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd délután, a hivatalos tárgyalás után pedig közös sajtótájékoztatót is tartanak, írja a Sky News. A brit hírtévé szerint a keddi tárgyaláson eddig szó volt a Kína felé vezető Szibéria 2 gázvezeték tervéről, valamint arról, hogy Putyin felajánlotta: kész segíteni azoknak a kínai cégeknek, akik betöltenék a háború után kivonult nyugatiak helyét Oroszországban.

Hszi Csin-ping is azt hangsúlyozta, hogy a két ország között „folyamatosan bővülnek” az együttműködések, ezek elősegítése érdekében pedig Oroszországnak és Kínának is „könnyítenie kell a kereskedelemre és a beruházásokra vonatkozó szabályokon”. Hszi emellett meghívta Putyint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés idei konferenciájára Pekingbe.

Megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalos csúcstalálkozója kedden a Kremlben. A tárgyalás most is zárt ajtók mögött zajlik. Hétfőn a két vezető nem hivatalos megbeszélése mintegy négy és fél órán át tartott.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Putyin a Nagy Kreml-palota Szent György-termében hivatalos fogadóünnepséget tartott Hszi Csin-ping kínai elnöknek. A két vezető üdvözölte egymást, majd egy zenekar eljátszotta az orosz és a kínai nemzeti himnuszt. Ezután elvonult szűk körű megbeszélést folytatni. Később dokumentumok aláírására is sor kerül, és közös nyilatkozatot is tesznek majd. A keddi program állami vacsorával zárul.

(Interfax, MTI)

Bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai kanadai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, Brian Ebelt. Oroszország így tiltakozik az ellen, hogy pár nappal korábban Melanie Joly kanadai külügyminiszter egy esetleges oroszországi rendszerváltásról beszélt.

A kanadai külügyminiszter egy március 10-i sajtótájékoztatón azt mondta, a nemzetközi szankciókkal láthatóan sikerül elszigetelni az orosz vezetést, és erre szükség is van gazdasági, politikai és diplomáciai területen. Szavai szerint látják annak lehetőségét, hogy rendszerváltás menjen végbe Oroszországban.

Az orosz külügyminisztérium közleményében elítélte az „oroszellenes támadást”, és elfogadhatatlannak minősítette a kanadai miniszter szavait. Jelezték, hogy a nyilatkozatnak komoly következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokra nézve.

(MTI, Interfax)

A Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin arra figyelmeztette az orosz védelmi minisztert, Szergej Sojgut, hogy Kijev offenzívát tervez, hogy elvágja a Wagner-csoport erőit a reguláris orosz csapatok nagy részétől. Prigozsin egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy az ukránok „nagyszabású támadást” terveznek még ebben a hónapban vagy április elején.

Prigozsin szokatlan módon nyilvánosságra hozta a Sojguval folytatott levelezését is, amelyben ez állt: „Arra kérem, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak megakadályozására, hogy a Wagner katonáit elvágják az orosz hadsereg fő erőitől, ami negatív következményekkel járna a különleges katonai műveletre nézve”.

Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy honnan szerzett tudomást az állítólagos ukrán offenzíváról.

(Sky News)

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy még az idén látogasson el Kínába. „Tegnap hivatalosan meghívtam Putyin elnököt, hogy idén, egy számára megfelelő időpontban látogasson el Kínába” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy idén Kína ad otthont a harmadik „Egy övezet, egy út” nemzetközi fórumnak, és hogy Vlagyimir Putyin az előző két ilyen fórumon részt vett.

A kínai elnök hétfő reggel érkezett Moszkvába egy ritka hosszú, háromnapos látogatásra. A Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel zárt körű, kötetlen megbeszélést folytatott. A beszámolók szerint a hivatalos megbeszélésekre kedden kerül sor.

Hszi Csin-ping kedden délelőtt Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel tárgyalt, és a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint őt is meghívta Kínába. A kínai elnök kijelentette, hogy a Kínai Államtanács új miniszterelnöke, Li Csiang „prioritásként fogja kezelni az Oroszországgal való partnerség fejlesztését”.

Moszkvai látogatása előtt a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője felszólította a kínai elnököt, hogy sürgesse meg Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. „Reméljük, hogy Hszi elnök nyomást gyakorol majd Putyin elnökre, hogy hagyjon fel az ukrán városok, kórházak és iskolák bombázásával, állítsa le a háborús bűnöket és atrocitásokat, és vonja ki csapatait” – mondta John Kirby.

„Aggódunk azonban amiatt, hogy ehelyett Kína megismétli a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, amely az orosz erőket Ukrajna szuverén területén belül hagyja, és minden olyan tűzszünet, amely nem foglalkozik az orosz erők Ukrajnából való kivonásával, gyakorlatilag ratifikálná Oroszország illegális hódításait” – tette hozzá.

(RIA Novosztyi, BBC)

A következő hetekben valószínűleg több ezer olyan orosz elítélt kap elnöki kegyelmet, akik az elmúlt hat hónapban a Wagner-csoport tagjaként harcoltak Ukrajnában – írja a brit védelmi minisztérium keddi jelentése. Kiemelik, hogy a traumatikus harci tapasztalatokkal rendelkező, gyakran erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt elítélt emberek hirtelen szabadon bocsátása valószínűleg jelentős kihívást jelent majd az orosz társadalom számára.

Az elítéltek toborzása 2022 őszén érte el a csúcspontját, a börtönökből kiengedett zsoldosoknak azt ajánlották, hogy hat hónap szolgálat után enyhítik a büntetésüket. Oroszországból származó bizonyítékok most arra utalnak, hogy a Wagner betartja ezt az ígéretét. A leszolgált Wagner-veteránoknak kiállított igazolásokat Putyin elnöki rendelete hagyta jóvá.

A brit hírszerzés szerint a Wagner kötelékébe besorozott elítéltek körülbelül fele meghalt vagy megsebesült az ukrajnai harcokban.

Hozzáteszik, hogy mivel a közelmúltban a Wagnernek megtiltották, hogy újabb elítélteket toborozzanak, ez tovább súlyosbítja a személyzeti problémáikat.

Decemberben a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Wagner negyvenezer elítélt zsoldost állomásoztat Ukrajnában, ami a csoport személyzetének túlnyomó többségét teszi ki.

Kisida Fumio japán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetése alatt kiáll hazája védelméért, valamint Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – idézi az MTI a japán külügyminisztérium közleményét, melyben a miniszterelnök kijevi útját jelentette be.

A megbeszélésen Kisida „határozottan elutasítja majd Oroszországnak a status quo egyoldalú, inváziós, erőszakos megváltoztatását, és megerősíti, hogy elkötelezett a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmére” – olvasható a közleményben.

Látogatásával Kisida Japán elkötelezettségét szeretné kifejezni a háború sújtotta ország támogatása mellett a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozója előtt. A japán miniszterelnök volt az egyetlen G7-vezető, aki az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári megindulása óta még nem látogatott Kijevbe.

Zelenszkij korábban meghívta Kisidát Ukrajnába. Az ukrán elnök Kisida kérésére február 24-én, az orosz invázió kezdetének évfordulóján részt vett a G7-országok online csúcsértekezletén.

Helyi médiabeszámolók szerint elindult Ukrajnába a japán miniszterelnök, Kisida Fumio, írja az AFP Twitteren. A Barron's cikke szerint nyomást gyakoroltak rá, mivel idén Japán a G7-ek találkozójának házigazdája. A G7-országok államfői közül egyedül Kisida nem járt még Ukrajnában.

Az NHK nemzeti műsorszolgáltató, valamint a Kyodo hírügynökség egy meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Kishida kedden érkezik Ukrajnába az indiai tárgyalásait követően.

Az NHK tájékoztatása szerint lengyelországi riporterek lefilmeztek egy, a japán miniszterelnököt szállító autót Przemysel városában, ahonnan külföldi vezetők gyakran utaznak vonattal Ukrajnába.

„A konvoj a przemysli állomásra ment, és az Ukrajna felé tartó nemzetközi vonatok peronja előtt parkolt le. Kishida miniszterelnök kiszállt a konvoj első kocsijából, és felszállt a vonat utolsó kocsijára” – hangzik a riporterek beszámolója.

A japán kormány tisztviselőitől egyelőre nem érkezett megerősítés a látogatással kapcsolatban.

• A Wagner-vezér szemétláda bloggernek nevezte a védelmi miniszter vejét, de közben segítséget is kért.
• 18 ország írta alá a közös lőszerbeszerzésre irányuló megállapodást.
• A brit hírszerzés szerint az Avdijivka körüli helyzet egyre jobban hasonlít a bahmutira.
• Az oroszok büntetőeljárást indítottak a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai ellen.
• Ukrajna elkobozza Putyin dollármilliárdos gyerekkori barátjának ukrajnai vagyontárgyait.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint akkor is hatályban marad a Putyin elleni elfogatóparancs, ha véget ér az ukrajnai háború.
• Putyin lehet, hogy Mariupolban járt, valaki be is szólhatott neki.
• Medvegyev szerint elképzelhető egy orosz rakétacsapás a hágai bíróság épületére.
• A volt ukrán külügyminiszter szerint kudarc, hogy nem figyelt Ukrajna a kárpátaljai magyarok igényeire.
• A párizsi lengyel nagykövet szerint országa háborúba lép, ha Ukrajna veszít. A lengyel külügyminiszter később igyekezett tompítani a kijelentést.
• Ritka hosszú látogatást tesz Moszkvába a kínai elnök.

Jó reggelt, ez itt a tudósításunk a háború 391. napjáról. Ha a hétfői hírekre kíváncsi, itt megtalálja a tegnapi tudósításunkat.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint vasúton szállított orosz rakéták semmisültek meg egy robbanás következtében a Krím félsziget északi részén. „A robbantások folytatják Oroszország demilitarizációját, és előkészítik a Krím félsziget megszállásmentesítését” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében. Az ukrán kormány szerint a rakétákat az orosz Fekete-tengeri Flottának szánták.

Ukrajna – a szokásokhoz híven – hivatalosan nem ismerte el, hogy ők állnának a támadás mögött.

Dzsankoj város oroszok által kinevezett vezetője, Ihor Ivin azt mondta, hogy a területet drónok támadták meg. Több épület kigyulladt, és az elektromos hálózat is megsérült – idézte Ivint a helyi média. Elmondása szerint egy 33 éves férfit kórházba szállítottak, miután repeszsérülést szenvedett. Arról nem tett említést, hogy katonai célpontok sérültek volna.

Oroszország legutóbb 2022 októberében vádolta Ukrajnát azzal, hogy dróntámadást hajtott végre a krími Szevasztopol kikötőváros és a Fekete-tengeri Flotta ellen. Akkor azt közölték, hogy az ukránok kilenc drónt használtak a csapás során, amelyben megrongáltak egy hadihajót. Ukrajna akkor sem vállalta a felelősséget a támadásért.

(BBC)