A volt ukrán külügyminiszter szerint kudarc, hogy nem figyelt Ukrajna a kárpátaljai magyarok igényeire

„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire” – mondta a Válasz Online-nak Pavlo Klimkin. Az ország külügyminisztereként 2014–2019 között szolgáló expolitikus – aki ma tanít, így kötetlenebbül nyilatkozik – úgy látja, „ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra”, hiszen kárpátaljai, „magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban”, éppúgy, ahogyan ukrajnai ukránok. A nyelvtörvényt nem tartja rossznak, de negatív percepciós örvény alakult ki körülötte.

„Nem érdekünk gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani” – mondta. A konfliktus gyökere szerinte nem is Kárpátalján, hanem Budapesten van. El kell kerülni, hogy a kárpátaljai magyarokra bizalmatlanul tekintsenek az ukránok.

Klimkin szerint nem elég katonailag legyőzni Oroszországot – és visszaszerezni az 1991-es határokat –, hanem valódi diplomáciai és intézményi garancia kell a védelem biztosításához, és ezt csak a NATO-tagság adhatja meg, amit öt éven belül elérhetőnek vél. Kell a nyugati fegyverszállítmány is, elejét kell venni a fásultságnak, de önmagában a valódi biztonság helyreállításához több kell.

Az EU-tagság is cél, de szerinte az hosszabb folyamat lesz.

Oroszországgal nem volt esély a megállapodásra 2014–2022 között sem, bár úgy látja, Volodimir Zelenszkij 2019-ben, amikor elnök lett, valóban hitt abban, hogy ez lehetséges. Ez azonban az orosz rezsim alapjainak félreértése. Moszkva nem engedhet meg magának egy olyan Ukrajnát, amely berendezkedését tekintve alternatíva lehet sok orosznak is. Ezért Moszkva Ukrajna elpusztításában érdekelt – Putyin azonban tévedett, amikor alulbecsülte Ukrajna és felülbecsülte Oroszország erejét.