18 európai ország segít közös lőszerbeszerzéssel Ukrajnának, Magyarország nem írta alá a kezdeményezést

Köszönjük, hogy hétfőn is nálunk követték a háború hírei! A keddi hírfolyamunk holnap reggel indul.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és Putyin szakácsa egy hangüzenetben szállt bele a védelmi miniszterbe, Szergej Sojguba – pontosabban Sojgu vejébe. A Guardian azt írja, hogy Prigozsin egy zsoldosnak állt elítéltet, Aik Gasparjant hasonlította össze Alekszij Sztolarijovval.

„Melyik a jobb? Hajk, aki elkövetett egy bűntényt, de végül hős lett belőle, vagy egy szemétláda blogger, aki aljas teremtény marad?”

– tette fel a kérdést Prigozsin. Gasparjan fegyveres rablás miatt ült börtönben, de miután a Wagner 2022 nyarán elkezdett elítéltek között toborozni, zsoldosnak állt. Prigozsin azt állítja, február óta nem keresnek újoncokat az elítéltek között.

Prigozsin gyakran összeszólalkozik és bírálja az orosz vezetést. Ennek ellenére hétfőn nyilt levélben kért segítséget Sojgutól. Ebben azt írta, hogy megtudta, hogy az ukránok egy gyors támadással le akarják választani a zsoldosait az orosz csapatoktól. Azt írja, hogy a támadás a hónap vége felé, vagy április elején várható, bár az nem derült ki, hogy jutott ehhez az információhoz. Ez az első eset, hogy Prigozsin nyilvánosságra hozott ilyen, taktikai jellegű levelezést.

17 európai uniós tagállam, továbbá Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást – közölte az Európai Védelmi Ügynökség.

Az MTI beszámolója szerint a kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.

A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.

Magyarország nem írta alá a megállapodást, Szijjártó Péter úgy fogalmazott, „Magyarország nem vesz részt az ukrajnai lőszerszállításban, ugyanakkor nem is akadályozza az Európai Unió többi országát abban, hogy így tegyenek, ezért a kormány a konstruktív tartózkodás intézményét alkalmazza a kérdésben”.

Az ukrán parlament hétfői ülésén menesztette posztjáról Szerhij Skarlet oktatási minisztert, valamint Pavlo Rjabikint, a stratégiai iparágakért és Mihajlo Fedorovot, a digitális átalakulásért felelős minisztert – írja a parlament közleménye alapján az MTI.

Tarasz Melnicsuk, a kormánypárt képviselője az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint azt mondta, hogy a három miniszter maga nyújtotta be lemondását a törvényhozásnak.

Denisz Smihal miniszterelnök március 18-án bejelentette, hogy Okszen Liszovijt tervezi kinevezni oktatási miniszternek, Olekszandr Kamisint pedig a stratégiai iparágak miniszterévé. A kormányfő azt is elmondta, hogy Mihajlo Fedorov nem távozik a kabinetből, hanem kibővítik a hatáskörét, és miniszterelnök-helyettesként a digitalizáción kívül számos más területért is felelni fog a kormányban. Jövőbeni pozíciója az innovációért, az oktatásért, a tudományért és a technológiafejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes és a digitális fejlesztésért felelős miniszter lesz.

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési tájékoztatójában azt írja, az elmúlt hetekben az orosz erők jelentős előnyre tettek szert a Donyeck várostól északra fekvő, egyelőre ukrán kézben levő Avdijivka körül.

Avdijivka 2014 óta a donbászi konfliktus frontvonalában van, a város mára nagyrészt elpusztult.

A brit hírszerzés szerint a város körül kialakult helyzet hasonló, mint a távolabb északon fekvő nagyobb város, Bahmut esetében.

Az ukrán erők folytatják a szervezett védekezést, de a nyugatra vezető utánpótlási vonalaikat egyre inkább veszélyezteti az orosz bekerítő hadművelet.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara február 24-i beszámolója szerint az oroszok fő erőfeszítései Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Sahtarszk tengelyen zajló hadműveletekre összpontosulnak.

Magyarországon egyre nagyobb a „háborúpárti” nyomás, de nem enged – ismételte el Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról az uniós javaslatról beszélt, amellyel „ha valamely tagország saját készleteiből már meglévő lőszert szállít Ukrajnába, akkor ezt a közös költségvetésből, az úgynevezett Európai Békekeretből az Európai Unió, illetve a tagállamok finanszírozzák.

A „rendes” költségvetésen felüli alapból eddig is utánfinanszíroztak EU-n kívülre vitt katonai eszközöket – a legtöbbet Ukrajnába, emiatt összesen 3,6 milliárd eurót térítettek a tagállamoknak. Az EU-n kívüli fegyverekre adható keretet nemrég emelték kétmilliárd euróval, összesen közel nyolcmilliárd euróra.

Az alaphoz arányosan minden tagállam, így Magyarország is hozzájárul, de Szijjártó Péter szerint ez az egy százaléknyi rész a Nyugat-Balkánra megy, vagyis oda szánt eszközökre is jóváhagynának pénzt.

Szijjártó nyilatkozatáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Oroszország legfőbb nyomozó szerve hétfőn közölte, hogy büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjai ellen, akik elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin elnök ellen háborús bűncselekmények vádjával.

Az orosz állami nyomozóbizottság szerint Putyin büntetőjogi felelősségre vonása nem volt megalapozott, ráadásul az államfők egy 1973-as ENSZ-egyezmény értelmében abszolút mentességet élveznek.

Az ICC azért adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök, illetve a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A bíróság döntése arra kötelezi az ICC 123 tagállamát, hogy letartóztassák Putyint, és bírósági eljárás céljából Hágába szállítsák, ha a területükre lép.

Bár erre a gyakorlatban kevés esély van, az ICC döntése szimbolikus lépés afelé, hogy felelősségre vonják az orosz elnököt az ukrajnai invázió következményeiért.

Az orosz nyomozóbizottság szerint az ICC megszegte az orosz jogot többek között azzal, hogy szándékosan bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg egy ártatlan személyt, és egy „nemzetközi védelemben részesülő külföldi állam képviselője elleni támadást készítettek elő a nemzetközi kapcsolatok megnehezítése érdekében”.

„A büntetőeljárás nyilvánvalóan törvénytelen, mivel nincs alapja a büntetőjogi felelősségre vonásnak” – áll az orosz közleményben.

Az orosz vizsgálat célpontjai Karim Khan ügyész és Tomoko Akane, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godinez bírák.

(Reuters)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy egy korrupcióellenes bíróság is megerősítette az igazságügyi minisztérium döntését, ezért elkobozzák Arkagyij Rotenberg ismert orosz oligarcha ukrajnai vagyontárgyait – írja a CNN.

A döntés értelmében a Rotenberg tulajdonában álló ukrajnai bevásárlóközpont részvényeit az ukrán államra ruházzák át. A lefoglalt vagyon értéke 300 millió dollár (közel 105 milliárd forint).

A 71 éves Rotenberg Oroszország egyik leggazdagabb embere, egyes források szerint 2019-ben 75 milliárd rubelért – átszámítva körülbelül 300 milliárd forintért – adta el részesedését a Sztrojgazmontazs gázvezeték-építéssel foglalkozó vállalatban. Rotenberg neve is szerepelt azoknak az orosz személyeknek a listáján, akiket az Egyesült Államok és más nyugati országok szankciókkal sújtottak a Krím félsziget 2014-es annektálása miatt.

„Megállapítást nyert, hogy Rotenberg Oroszország legmagasabb katonai és politikai vezetésének belső köréhez tartozik, és közvetlenül részt vett az úgynevezett krími híd építésében” – közölte most az SZBU.

A tavaly októberben felrobbantott kercsi híd az oroszok által megszállt Krím és az oroszországi Krasznodar régió között biztosította a közúti és vasúti összeköttetést. A híd építését Putyin támogatta, és személyesen is adta át. A tervezője gyermekkori barátja és egykori dzsúdópartnere, Arkagyij Rotenberg volt.

Az energetikában és az építőiparban is érdekelt üzletember az SZBU szerint „ukrajnai és külföldi kereskedelmi szervezeteken keresztül” kezelte a kijevi bevásárlóközpont részvényeit. Az igazságügyi minisztérium szerint Rotenberg a pláza részvényeinek kétharmadát névleges svájci tulajdonosokon keresztül ellenőrizte.

A dél-ukrajnai Herszon november közepén, kilenc hónap után felszabadult az orosz megszállás alól. Biztonságot nem hozott a felszabadulás, hiszen az orosz erők csak a Dnyeperen túlra húzódtak vissza, a város bőven a mesterlövészek és az aknavetők hatótávolságán belül maradt.

Tudósítóink helyszíni riportját itt tudja elolvasni.

Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig újra a helyszínről jelentkeztek beszámolókkal, riportokkal az elmúlt hetekben. Az évfordulón élőben is bejelentkeztek Kijevből, majd interjúztak egy kárpátaljai magyar katonával, voltak egy rakétacsapás után Zaporizzsjában, és jártak a keleti fronton az oroszok által szorongatott Bahmuttól csak néhány kilométerre lévő Csasziv Jarban.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború – mondta el Karim Khan, az ICC főügyésze egy hétfői interjúban.

Az MTI beszámolója szerint a főügyész a BBC Radio 4-nek azt mondta:

„A háborús bűncselekmények nem évülnek el, ez volt az egyik alapelve a második világháború után lefolytatott nürnbergi pereknek is”.

A hágai székhelyű ICC március 17-én jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök, illetve a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Az ICC, amelyet az 1998-as római statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország, amely aláírta ugyan, de nem ratifikálta, sem az Egyesült Államok, amely visszavonta aláírását, és Kína sem, amely egyáltalán nem írta alá a dokumentumot.

Hszi Csin-ping kínai elnök gépe megérkezett Moszkvába. A kínai elnök hétfő este Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán vitatja meg többek között az ukrajnai konfliktust. A hétfő esti megbeszélés után kedden az elnökök szűk körű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést.

A szokatlanul hosszú, háromnapos látogatás harmadik napjáról nem érkezett tájékoztatás. Az utat mindössze három nappal korábban jelentették be.

A kínai elnököt az orosz miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Csernyicsenko köszöntötte a moszkvai repülőtéren.

Megérkezésekor az orosz állami TASZSZ hírügynökség jelentése szerint azt mondta:

„Kína és Oroszország jó szomszédok és megbízható partnerek. Kína kész Oroszországgal együtt őrizni a nemzetközi jogon alapuló világrendet.”

A hírügynökség szerint a kínai elnök arra számít, hogy az oroszországi látogatás új lendületet ad az orosz–kínai kapcsolatok és a stratégiai együttműködés fejlesztésének.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin vasárnap hajnalban váratlan látogatást tett az óriási pusztítás árán elfoglalt Mariupolban – ahol a szinte megsemmisített város romjait nem, csak egy új lakótelepet mutattak –, ám egy felvétel tanúsága szerint a lakókkal való, spontánnak mutatott találkozó alatt történt egy incidens.

A felvételt a Meduza.io vette észre – az egykor Oroszországban működő lap központja ma már Rigában van, az ellehetetlenített orosz újságírókról itt olvashatja cikkünket –, de valójában az orosz Zvezda csatorna publikálta, amely nem vádolható Putyinnal szembeni kritikus hozzáállással – ilyen az oroszországi médiatérben már amúgy sem létezhet. Az udvari csevegés alatt messziről egy nő hangja hallatszik, aki azt kiabálja:

„Ez az egész nem igaz, ez csak kirakat!”

A pillanat itt hallható az alsó felvételen, a számláló 21. másodpercétől:

Az tény, hogy a Putyin látogatásáról készült hivatalos, 27 perces összefoglalóban a beszélgetésnél épp ott van kivágva néhány másodperc, ahol ez a kiáltás hallatszik.

Aki összevetné a 27 perces összefoglalóval, az a felvételt itt találja, a vágás 22:45-nél látható.

Dimitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn a Telegramon azt írta: Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának.

„Úgy döntöttek, hogy egy olyan atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem” – írta a politikus.

Az ICC március 17-én adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, miután háborús bűncselekmények és deportálások elkövetésével gyanúsították meg.

A testület szerint alapos a gyanú, hogy Putyint személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

Medvegyev szerint az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására.

Hozzáfűzte: a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

„Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket” – írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy „alaposan kémleljék az éget”.

A politikus nem először szólalt meg az ügyben, legutóbb azt írta: a Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsot vécépapírnak kéne használni.

Medvegyev két putyini ciklus között Oroszország elnöke is volt, mostanában mégis inkább szélsőségesen radikális bejegyzéseivel veteti észre magát. Mindennek gondosan kidolgozott helye van a Kreml információs mátrixban, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(MTI)

„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire” – mondta a Válasz Online-nak Pavlo Klimkin. Az ország külügyminisztereként 2014–2019 között szolgáló expolitikus – aki ma tanít, így kötetlenebbül nyilatkozik – úgy látja, „ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra”, hiszen kárpátaljai, „magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban”, éppúgy, ahogyan ukrajnai ukránok. A nyelvtörvényt nem tartja rossznak, de negatív percepciós örvény alakult ki körülötte.

„Nem érdekünk gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani” – mondta. A konfliktus gyökere szerinte nem is Kárpátalján, hanem Budapesten van. El kell kerülni, hogy a kárpátaljai magyarokra bizalmatlanul tekintsenek az ukránok.

Klimkin szerint nem elég katonailag legyőzni Oroszországot – és visszaszerezni az 1991-es határokat –, hanem valódi diplomáciai és intézményi garancia kell a védelem biztosításához, és ezt csak a NATO-tagság adhatja meg, amit öt éven belül elérhetőnek vél. Kell a nyugati fegyverszállítmány is, elejét kell venni a fásultságnak, de önmagában a valódi biztonság helyreállításához több kell.

Az EU-tagság is cél, de szerinte az hosszabb folyamat lesz.

Oroszországgal nem volt esély a megállapodásra 2014–2022 között sem, bár úgy látja, Volodimir Zelenszkij 2019-ben, amikor elnök lett, valóban hitt abban, hogy ez lehetséges. Ez azonban az orosz rezsim alapjainak félreértése. Moszkva nem engedhet meg magának egy olyan Ukrajnát, amely berendezkedését tekintve alternatíva lehet sok orosznak is. Ezért Moszkva Ukrajna elpusztításában érdekelt – Putyin azonban tévedett, amikor alulbecsülte Ukrajna és felülbecsülte Oroszország erejét.

A felelősséget a sajtóra hárítva, félreértelmezésről és kontextusból való kiragadásról beszélve árnyalta a lengyel külügyminisztérium az ország párizsi nagykövetének nyilatkozatát. Jan Emeryk Rościszewski azt mondta: „Vagy megvédi Ukrajna a saját függetlenségét, vagy kénytelenek leszünk bevonódni ebbe a konfliktusba, mert a mi értékeink, civilizációnk alapjai kerülnek veszélybe.”

A minden eddiginél egyértelműbb – nehezen félreértelmezhető – nyilatkozat az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban való elköteleződés új szintjét jelentené – ezzel is magyarázható a lengyel külügy gyors reagálása.

• Vasárnap az orosz média belengette, hogy Putyin Mariupolba látogat.
• Az orosz elnök végül el is látogatott a városba azzal a céllal, hogy megmutassa: a pusztításért Ukrajna felel, az újjáépítést Oroszország végzi.
• Kijev továbbra is bízik Bahmut védelmében, a Wagner-csoport ukrán ellentámadást vizionál a városban.
• Kramatorszkban ketten, Zaporizzsja megyében hárman haltak meg egy-egy orosz támadás után.
• Politikusok beszéltek: Peszkov, a Kreml szóvivője arról, hogy Amerika be akar avatkozni a háborúba;
• Vučić szerb elnöknek pedig nem tetszett az ICC Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa, ugyanis az szerinte „csak meghosszabbítja az ukrajnai háborút”.

A vasárnapit pedig itt tudja elolvasni.

Háborúba lép Lengyelország, ha Ukrajna veszít Oroszország ellen – jelentette ki Lengyelország párizsi nagykövete a francia LCI-nek. "Nem lesz más választása" Lengyelországnak – mondta Jan Emeryk Rościszewski.

Vagy megvédi Ukrajna a saját függetlenségét, vagy kénytelenek leszünk bevonódni ebbe a konfliktusba, mert a mi értékeink, civilizációnk alapjai kerülnek veszélybe" – idézte a nagykövetet az ukrán Unian.

A háborúban való részvétel lehetőségével kapcsolatos nyilatkozat korábban így nem hangzott el, még akkor sem, ha Rościszewski elméleti lehetőségről beszélt.

Háromnapos látogatásra utazik a kínai elnök Moszkvába. A Kreml előzetes tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping hétfő este Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán vitatja meg a többek között az ukrajnai konfliktust – írta az MTI. Peking az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulóján állt elő egy rendezési tervvel. A 12 pontos programot Moszkva már akkor és most az út előtt is méltatta, visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezve.

A hétfő esti megbeszélés után kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik majd a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második pedig „a kínai-orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól majd. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek majd még a felek.

Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, a forgalom a két ország között 2020-as mintegy 185 milliárd dollár után idén elérheti a 200 milliárd dolláros szintet.

Ezt 2024-re tervezték, ám a növekedést gyorsíthatják az Ukrajna megtámadása miatt Oroszország ellen meghirdetett nyugati szankciók.

A szokatlanul hosszú, háromnapos látogatás harmadik napjáról nem érkezett tájékoztatás. Az utat mindössze három nappal korábban jelentették be.

A látogatás Hszi Csin-ping első külföldi útja azután, hogy az előző héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. A poszt megtartása azután nem váratlan, hogy tavaly a pártfőtitkári posztot is megőrizte. Arról, mit is jelent Hszi Csin-ping bebetonozása a hatalomba, itt olvashatja korábbi elemzésünket.

A két vezető eddig több mint negyven alkalommal találkozott egymással különböző diplomáciai és nem hivatalos keretek között.