Putyin a kínai elnökkel tárgyalt, majd azt mondta: a Nyugat nem érett meg a békére

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá magyar idő szerint kedd délután Moszkvában Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „a történelemben soha még ilyen jó nem volt Kína és Oroszország kapcsolata”, a két állam sorsa „összefonódott”, és a két vezetés „állandó kapcsolatban áll” egymással.

Putyin arról biztosította Hszit, hogy Moszkva minden segítséget biztosít a kínai vállalatoknak ahhoz, hogy betöltsék az invázió után Oroszországból kivonuló nyugati cégek hagyta űrt.

Hszi Csin-ping pedig arról beszélt, „őszinte, nyitott és barátságos” volt a tárgyalásuk az orosz elnökkel: „A kínai-orosz kapcsolatok bőven túlszárnyalják a bilaterális kommunikáció kereteit” – idézi Hszi szavait a BBC.

Bár szó volt a két elnök megbeszélésén az ukrajnai háború kérdéséről, és a február végén közzétett kínai békejavaslatról is, konkrétumokról ezzel kapcsolatban egyik vezető sem beszélt. Putyin azt mondta, a nyugati országok „nincsenek felkészülve” a békére, Hszi szerint pedig Kína „a történelem helyes oldalán áll”.

Energia, nyersanyag, elektronika

Hszi Csin-ping az egyezmény aláírása után arról beszélt a két elnök sajtótájékoztatóján, hogy három területen fókuszálnak majd az orosz-kínai kapcsolatok erősítésére: az energiakereskedelemben, a nyersanyag-kereskedelemben és az elektronikai eszközök kereskedelmében.

A két vezető megbeszéléseinek egyik konkrét témája a Szibériából Mongólián keresztül Kínába tartó „Szibéria Ereje 2” elnevezésű gázvezeték volt, mely évente 50 milliárd köbméter földgázzal láthatná el az amerikai és ausztrál eredetű földgáztól szabadulni vágyó ázsiai országot. Összehasonlításképp: 2021-ben a legnagyobb európai fogyasztónak számító Németország 56 milliárd köbmétert vásárolt Oroszországtól.

A kínai pártfőtitkár legutóbb szeptemberben találkozott az üzbegisztáni Szamarkand városában orosz kollégájával a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján. Az akkori megbeszélés kapcsán is megfigyelhető volt az az aszimmetria, hogy miközben Putyin rendszeresen a két ország határtalan barátságáról szónokol, kínai tárgyalópartnerei sokkal kevésbé beszélnek szuperlatívuszokban.

A valóságban ugyanis egy korlátozott érdekszövetségről van szó, ahol a felek érdekei számos kérdésben, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal való szembeszállásban erősen egybevágnak, de számos más kérdésben – például a Közép-Ázsia feletti befolyásban – számottevő távolság van közöttük.

A kínai béketerv a középpontban

A kínai elnök hétfői érkezése után több mint négy órán keresztül tartott Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kötetlen beszélgetése, mely középpontjában elemzők szerint a kínaiak által előterjesztett béketerv állhatott.

Kína február végén tett közzé egy 12 pontos javaslatot egy békeegyezményre Ukrajna és Oroszország között: ebben szó van többek között az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről, humanitárius folyosók létrehozásáról és az „országok területi integritásának és szuverenitásának” védelméről. Arról viszont nem, hogy Oroszországnak ki kellene vonulnia az általa megszállt ukrán területekről.

Putyin a találkozó után csak általánosságban méltatta a tervet, melynek több pontja is „egybeesik Oroszország véleményével”, és elképzeléseinek egy része a Nyugat és Kijev által is elfogadható lehet. Azonban az orosz elnök szerint „a Nyugat nincs még felkészülve a Kína által vázolt ukrajnai béketervre” – szerinte ugyanis a nyugati szövetségesek „a végsőkig akarnak harcolni” Ukrajnában.

A közös nyilatkozat – tükrözve Kína óvatos megközelítését – azonban csak nagy általánosságokban tért ki az ukrajnai háborúra: a felek leszögezték, hogy „felelős párbeszédet” kell folytatni a tartós rendezés érdekében, és a megoldásnak ki kell elégítenie „az érintett országok legitim biztonsági igényeit”. Hszi Csin-ping az egyezmény aláírása utáni sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy Kína „pártatlan pozíciót” képvisel az ukrajnai háborúban.

„Kína a történelem helyes oldalán áll”

– tette hozzá Hszi Csin-ping. A kínai elnök feltehetően ezzel akart reagálni a napokban nyugati vezetők által megfogalmazott vádakra, miszerint Kína fegyverekkel látná el Oroszországot.

A NATO óva intette Kínát a fegyverszállítástól

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalással egy időben úgy nyilatkozott, hogy a katonai szövetség szerint Putyin halálos fegyvereket kért Kínától a hétfői tárgyaláson, írja a Sky News. „Láttunk jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország erre kérte a kínai felet, és arra is, hogy ennek lehetőségét vizsgálják a kínai hatóságok Pekingben” – mondta Stoltenberg keddi sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Hszi kedd délelőtt találkozott már Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel, és adott interjút az orosz állami médiának is, amiben Pekingben hívta Putyin elnököt, „egy számára megfelelő időpontban”.

Ahogyan viszont a fentiekből kiderül, sem a kínai, sem az orosz elnök közvetlenül nem reagált a NATO felvetéseire.