Megérkezett a Kremlbe a kínai elnök, három napon át egyeztet Putyinnal

Megérkezett a Kremlbe Hszi Csin-ping kínai elnök, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség alapján a BBC. Hszi hétfő reggel érkezett Moszkvába egy ritka hosszú, háromnapos látogatásra – amit csak az utazás előtt három nappal jelentettek be. A Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, aki munkaebéddel is fogadja majd kínai kollégáját, délután pedig egy zártkörű kötetlen megbeszéléssel folytatják.

„Kedves barátom, üdvözöllek Oroszországban” – ezzel köszöntötte Putyin Hszit a Kremlben, a kínai elnök érkezésekor pedig tartottak egy rövid beszélgetést is a kamerák előtt. Ezen Putyin arról beszélt, áttekintette Kína javaslatait az ukrajnai háború megoldására, és „tisztelettel” vizsgálta meg azokat. Putyin hozzátette, hogy Hszi Csin-pinggel a három napos látogatás során „lesz lehetőségük megvitatni ezt a kérdést”.

„Tudom, hogy Ön személyesen, minden más kínai barátunkkal együtt, tisztességes és kiegyensúlyozott álláspontot képvisel a nemzetközi kérdések döntő részében” – idézi Vlagyimir Putyin szavait a Reuters. Hszi Csin-ping pedig arról beszélt, hogy Kínának és Oroszországnak „szoros kapcsolatot kell ápolnia egymással”, majd gratulált Putyinnak az „erős vezetéshez”, ami szerinte „lehetővé teszi Oroszország fejlődését”.

„Biztos vagyok abban, hogy az orosz nép határozottan fogja támogatni Önt a jóra való törekvéseiben”

– mondta Hszi, hozzátéve: „meg van győződve” arról, hogy Putyint 2024-ben újraválasztják majd újabb hat évre Oroszország elnökévé.

A BBC értesülései szerint a hétfői találkozó inkább informális lesz, kedden pedig hivatalosabb jellegű tárgyaláson vesz részt Hszi és Putyin, ami után sajtótájékoztatót is tartanak.

Átfogó partnerség, stratégiai együttműködés

„Biztos vagyok abban, hogy a látogatás gyümölcsöző lesz, és új lendületet adhat a kínai-orosz kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének” – idézte Hszi elnököt Moszkvába érkezése után az AFP, hozzátéve, hogy a kínai elnök a két országot egymás „megbízható partnerének” tartja.

A látogatás előtt sem Kína, sem Oroszország nem közölt részleteket az út céljairól, azon túl, hogy a két fél „átfogó partnerségről és stratégiai együttműködésről” fog tárgyalni egymással. Hszi Csin-ping viszont fontos üzenetet küldhet a nemzetközi közvéleménynek azzal, hogy három napon át az orosz fővárosban marad – ezzel is jelezve, hogy Kína számára Vlagyimir Putyin továbbra is fontos szövetséges.

Ez különösen fontos a Kreml számára a BBC kommentárja szerint, hiszen egyrészt az orosz-ukrán háború sem alakult eddig Putyin céljainak megfelelően, másrészt a szankciók is komoly terhet jelentenek az orosz gazdaságnak, harmadrészt pedig a nemzetközi nyomás is erősödik Moszkvával szemben. Ennek egyik legfontosabb jele a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekmények miatt kiadott elfogatóparancsa Vlagyimir Putyinnal szemben.

Moszkva elutasította az ICC szerinte „felháborító és elfogadhatatlan” döntését, és már korábban is jelezte, hogy nem tartja Hágát joghatóságnak Oroszország felett. Ez kétségkívül így van, hiszen bár Moszkva korábban aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság felállításáról szóló Római Statútumot, azt később nem ratifikálta, és jelezte is 2016-ban, hogy a jövőben sem fogja. A döntés miatt viszont nehezen elképzelhető, hogy Putyin valaha a jövőben bármely ICC-tagországba (köztük Magyarországra és az Európai Unió minden más tagországába) ellátogatna, hiszen ezen országoknak kötelessége letartóztatni mindenkit, akit Hága vád alá helyez.

Kína viszont nem is írta alá soha a statútumot, és a hágai döntéssel kapcsolatban is Peking úgy nyilatkozott, hogy a bíróságnak „kerülnie kell a politizálást és a kettős mérce alkalmazását”, valamit „objektív és pártatlan álláspontot kell képviselnie”. Vang Venbin kínai külügyi szóvivő szerint ráadásul a bíróságnak „tiszteletben kell tartania az államfők nemzetközi jog szerinti joghatóság alóli mentességét”.

Kína béketervében nincs szó az oroszok kivonulásáról

Nemcsak Oroszország, de Kína is diplomáciai célkeresztbe került az elmúlt hetekben, az Egyesült Államok ugyanis azzal vádolja Pekinget, hogy halálos fegyverek szállítására készül Moszkva felé. Bár az Ukrajna elleni teljes körű invázió tavalyi kitörése előtt „korlátlan” együttműködési megállapodást írt alá egymással Kína és Oroszország, Peking tagadja, hogy fegyverszállításra készülne.

„Az amerikai félnek abba kellene hagynia a lángok szítását, és konstruktív szerepet kellene játszania az ukrajnai válság politikai megoldásában – nem pedig fordítva”

– mondta a napokban egy sajtótájékoztatón Veng Venbin, hozzátéve, hogy a nyugati fegyverszállítások csak tovább gerjesztik a háborút.

Kína február végén tett közzé egy 12 pontos javaslatot egy békeegyezményre Ukrajna és Oroszország között: ebben szó van többek között az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről, humanitárius folyosók létrehozásáról és az „országok területi integritásának és szuverenitásának” védelméről. Arról viszont nem, hogy Oroszországnak ki kellene vonulnia az általa megszállt ukrán területekről.

A találkozó előtt pedig a két elnök egy-egy publicisztikát is megjelentetett a másik ország lapjaiban: Hszi Csin-ping arról írt, hogy megállapodásos úton kell rendezni az ukrajnai háborút, amiben „minden fél jogos aggályait” figyelembe kell venni. Vlagyimir Putyin pedig arról értekezett, hogy „a kollektív nyugat el fogja veszíteni a dominanciáját”, Moszkva pedig nyitott lenne a háború diplomáciai úton történő lezárására, ha „mások is készek lennének részt venni egy komoly párbeszédben”.

Békét teremt, vagy háborút akar Peking?

A találkozó előtti kommentárok kiemelték, hogy sok a közös vonás a kínai és az orosz elnök politikájában, ráadásul Hszi Csin-ping korábban a „legjobb barátjának” nevezte Vlagyimir Putyint. Azonban a „korlátlan” együttműködésnek is megvannak a maga korlátai, hiszen Peking eddig nem nyújtott közvetlen katonai támogatást Moszkvának – ez ugyanis maga után vonná a nyugati országok szankcióit.

„Néhány szakértő itt túlságosan izgatott, sőt, elragadott lett Hszi elnök moszkvai látogatása előtt. Kínának viszont csak egy szövetségese van: Kína maga. Kínának csak egyfajta érdeke lehet: a kínai érdek. A kínai külpolitika teljesen mentes az önzetlenségtől”

– idézi a BBC egy katonai szakértő, Mihail Hodarenok szavait az orosz állami tévéből.

Az emigrációba kényszerült orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta Nobel-békedíjas főszerkesztője, Dmitrij Muratov is arról beszélt a BBC-nek, hogy Moszkvának most mindennél jobban szüksége van Peking segítségére, Kína pedig fontos támasza a nyugatellenes orosz jövőképnek: „Putyin építgeti a saját blokkját. Már nem bízik a Nyugatban, és soha többé nem is fog. Szövetségeseket keres, és megpróbálja Oroszországot egy közös erődítmény részévé építeni Kínával, Indiával, valamint Latin-Amerika és Afrika egyes részeivel.”

„A háború az orosz belpolitika, külpolitika és gazdaságpolitika szervező elvévé vált. Megszállottjai lettek Ukrajna elpusztításának – ehhez pedig hadseregre, pénzre és gazdasági mentőövre van szükség. Kína ehhez biztosítja Oroszország felé legalább a fegyverekhez szükséges alkatrészeket és a katonai célokra felhasználható polgári technológiát. És mindenképpen biztosít pénzt is” – mondja Alexander Gabuev, az amerikai Carnegie Endowment vezető munkatársa.

A BBC pekingi tudósítója szerint háromféle opció van arra, milyen üzenetet akarhat átadni Hszi Putyinnak az eheti látogatáson:

1. Ideje átgondolni, milyen kompromisszummal mentheti ki magát Putyin a háborúból.
2. Zöld utat adhat az oroszoknak a folytatáshoz, vagy akár a bekeményítéshez.
3. Nem mond semmit, csak utazott egy jót.

Igaz, utóbbit a tudósító nem igazán tartja valószínűnek, Kína ugyanis nemrég beindította a diplomáciai hajtóműveket – ennek a munkának köszönhető például az, hogy Irán és Szaúd-Arábia is megbékélni látszik egymással. Így a kérdés az, mi érheti meg Kínának jobban: az első opcióval a béketeremtő szerepében tetszeleghetne, a másodikkal viszont tesztelheti a nyugati közvéleményt arra, mennyire vevőek a háborúra, akár Tajvanért is.