Gorbacsov halála után még inkább bekeményített a Kreml a sajtóval és az ellenzékkel szemben

Legfontosabb

2022. szeptember 06. – 16:50

frissítve

Gorbacsov halála után még inkább bekeményített a Kreml a sajtóval és az ellenzékkel szemben
Jevgenyij Rojzman a vádlottak ketrecében egy bírósági meghallgatáson az oroszországi Jekatyerinburgban 2022. augusztus 25-én – Fotó: Natalia Chernokhatova / Octagon.Media / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Beszüntetett lapok, gyerekrajzverseny elleni tiltakozás miatt többéves börtönbüntetés, a háborút háborúnak nevező nyilatkozatok vagy külföldi névjegykártyák birtoklása miatti letartóztatások, miniszteri szinten lehazaárulózott művészek. Társadalmi szinten ez a mérlege Oroszországban az Ukrajna ellen február 24-én indított, a törvény szerint csak rendkívüli katonai műveletnek nevezhető háborúnak.

Mihail Gorbacsov halála után alig egy héttel egy moszkvai bíróság beszüntette az ország egyik utolsó független lapját. A Novaja Gazeta – amelynek a néhai Szovjetunió utolsó elnöke társtulajdonosa volt – az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt már márciusban felfüggesztette hazai működését, mivel az újabb orosz rendelkezések lényegében lehetetlenné tették az ukrajnai helyzetről szóló tájékoztatást –, a hétfői bírósági döntés azonban pontot is tesz a 29 éve indult lap oroszországi történetének végére.

A Gorbacsovhoz hasonlóan Nobel-békedíjjal kitüntetett főszerkesztő, Dmitrij Muratov által vezetett lap Lettországból ugyan indított egy „emigráns verziót” Novaja Gazeta Jevropa néven, ez azonban Oroszországból interneten sem érhető el.

A valódi ellehetetlenítés után már szinte csak szimbolikus hatósági lépés azonban csak egy a február 24-én Ukrajna ellen indított katonai invázió óta a Kreml döntéseit nem csupán gépiesen ismétlő sajtóval, politikusokkal, művészekkel vagy akár egyszerű internetezőkkel szemben.

Esetükben elég, ha kommenteltek vagy megosztottak olyan bejegyzéseket, amelyek a Kreml szerint ellenkeznek az Ukrajna ellen indított, az orosz törvények szerint háborúnak nem nevezhető háborúval kapcsolatos hivatalos állásponttal.

Háborúnak mondta, hét év börtönt kapott

Öt hónap kellett hozzá, hogy a fake news terjesztésére, a hadsereg tekintélyének csorbítására hivatkozó új törvény alapján az első letöltendő börtönbüntetést is kiszabják. A sort egy moszkvai kerületi képviselő nyitotta meg. A 61 éves Alekszej Gorinov egy tervezett gyerekrajzverseny ellen érvelt, amelyhez az önkormányzat támogatásáról kellett szavazni – emlékeztetett a Meduza.io.

„Hogyan beszélhetünk szabadidős programról, amikor (...) a szomszédos országban háború zajlik, agressziót hajt végre a mi országunk? Milyen gyerekrajzversenyről lehet szó, táncnapról a gyermekvédelem napján, amikor (...) naponta halnak meg gyerekek? Csak jelzem, hogy eddig legalább száz gyerek halt meg Ukrajnában. (...) Szerintem a civil társadalomnak minden erejével a háború megállításán és az orosz haderő kivonásán kell lennie. Ha a programok erről szólnának, szívesen megszavaznám” – mondta a márciusi ülésen Gorinov.

Gorinov érvelésével egyetértett az ülés több tagja és a levezető elnök is, vitatkozva egy képviselővel, aki szerint egyesek „nagyon rápörögtek” a háborúra. „De hát háború van, és mi vagyunk rápörögve?” – kérdezett vissza a levezető elnök, aki Gorinovnál sarkosabban is fogalmazott:

„A csinovnyikok szervezték a győzelemnapi ünnepségeket, és hova jutottunk? Egy fasiszta állam létrejöttéhez. Oroszországról beszélek”

– mondta Jelena Kotyonocskina, aki csak azért nem került Gorinovval együtt bíróság elé, mert az álhírek terjesztésének gyanújával indított nyomozás kezdete előtt néhány nappal elhagyta Oroszországot, amely nemzetközi körözést is kért ellene. A többség egyébként a vita után el is utasította a rajzverseny megszervezését, ami kicsiben jelzi, hogy az orosz társadalom háborúval kapcsolatos véleménye jóval árnyaltabb lehet annál, mint amit a felmérések vagy az orosz propaganda eredményessége sejtet.

Gorinovot a nyáron hét év börtönre ítélték, de a tárgyalóteremben lévő üvegkalitkából is igyekezett tiltakozni: felmutatott egy papírlapot, amelyre azt írta: „Kell maguknak ez a háború?” – az őrség nem tudta a papírt teljesen eltakarni a jelenlévők elől. A március 4-én életbe lépett törvény alapján – amely tiltja az orosz haderő hitelének rontását – Gorinov 15 évet is kaphatott volna.

Alekszej Gorinov a tárgyalás alatt, „Kell még maguknak ez a háború?" felirattal tiltakozik 2022. július 8-án – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP
Alekszej Gorinov a tárgyalás alatt, „Kell még maguknak ez a háború?" felirattal tiltakozik 2022. július 8-án – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

Az elítélt képviselő jogászként korábban gyakran sietett azok segítségére, akik ellen politikai tiltakozások résztvevőiként indultak eljárások, jellemzően hatóság elleni erőszakra hivatkozva.

Hétfőn egy ilyen ügyben is ítélet született, egy szentpétervári tüntető 16 hónap börtönt kapott. (A háború első napjaiban többezres tüntetések voltak Oroszország nagyobb városaiban, amelyek ellen a rendőrség azonnal fellépett. 15 ezer embert állítottak elő, ami különösen a többéves börtönbüntetések ismeretében részben magyarázatot adhat arra, miért nincs tiltakozás Oroszországban.)

Gorinov mellett több mint 230 olyan személy van, akik ellen vádemelésig jutottak álhírterjesztésre, a hadsereg tekintélyének rombolására, társadalmi félelemkeltésre hivatkozva.

Utóbbinak tehát része az is, hogy háborúnak nevezi valaki a hivatalos orosz szóhasználat szerinti rendkívüli katonai hadműveletet.

Volt, aki ellen azért emeltek vádat, mert az ügyészség szerint köze van egy meghiúsult tiltakozáshoz, amelyben Danyil Tkacsenko festő állítólag sárga-kék füstöt – azaz ukrán nemzeti színeket – akart eregetni május 9-én Moszkva belvárosában. A festő még időben elhagyta az országot.

Eljárás nem indult, de korábban elképzelhetetlen állami sajtótámadás kereszttüzébe került az egyik legismertebb humorista, Makszim Galkin és még ismertebb felesége, a már a Szovjetunió idején is nagy karriert befutott Alla Pugacsova. Az énekesnő és 27 évvel fiatalabb férje Izraelbe utazott. Galkin onnan folytatja stand-upjait, amit az orosz állami sajtó nem nézett jó szemmel. Az orosz állami Russia Today főszerkesztője, Margarita Szimonjan egészen messzire ment nyilatkozatával:

„Mindenki tudja róla, hogy homokos, aki figyelemelterelésként, gazdagságért, karrierje érdekében elvesz egy idős nőt, és győzködi az erre nem igazán vevő hallgatóságot, hogy ez valódi szerelem, hát, nyilván önök is látják, mennyi álszentség, hazugság van egy ilyen emberben.”

Pugacsova egyébként nemrég egy időre visszautazott Oroszországba, és nyilvánosan azóta sem mondott véleményt az Ukrajna elleni háborúról. Ezt viszont Galkin rendszeresen megtette, és korábban is voltak Kreml-kritikus megjegyzései – noha Jelcin-, majd Putyin-paródiái nem feltétlenül voltak bántók, és ő maga éveken át kirobbanthatatlan tagja volt az orosz tévéműsorok legnagyobb, államilag is elismert sztárjainak.

Az orosz kulturális miniszter augusztus végi nyilatkozata is jelzi, hogy az idők megváltoztak.

Olga Ljubimova szerint az egykori rajongók úgy érzik, elárulták őket ezek a művészek, „akiknek előadásaira akár 3500 rubelért is vettek jegyeket” (kb. 23 ezer forint). A figyelmeztetéssel felérő nyilatkozatot a miniszter azzal zárta, hogy ezentúl a nézők „nem fogadják be őket, plakátjaikat letépik, undorral mondanak le arról, hogy jegyet vegyenek”.

Az ismert ellenzékiek sem maradnak ki

Augusztus végén előállították a negyedik legnagyobb orosz város, a másfél milliós Jekatyerinburg korábbi polgármesterét, aki még a Város Kábítószerek Nélkül (GBZ) létrehozójaként vált ismertté. Igaz a függőkön való segítség helyett inkább a kriminalizációra fókuszáló szervezet megítélése mindig is ellentmondásos volt. Jevgenyij Rojzman 2013-as választási győzelme szálka volt a Kreml szemében, de igazán azután vált kellemetlenné, hogy 2014-től határozottan kritizálta az orosz vezetést Ukrajna megtámadása, a Krím elvétele miatt.

Rojzman a 2018-as polgármester-választás elveszítése után is aktív maradt, bár nyers, radikális, korábban akár homofób megnyilatkozásai, esetleg személyi vitái miatt az ellenzéken belül, például Alekszej Navalnijjal is voltak konfliktusai.

Az Ukrajna ellen február 24-én indított inváziót határozottan elítélte. Pár hónap alatt kétszer is 50 ezer rubeles (kb. 340 ezer forint) pénzbüntetésre ítélték, augusztus 24-én azonban már elő is állították. Őrizetbe végül ugyan nem vették, de a bíróság megtiltotta neki az internet használatát, a nyilvános rendezvényeken való részvételt, és meghagyta, hogy csupán jogi képviselőjével és rokonaival beszélhet, emellett korlátozott – bár az ügyészség igényénél jóval enyhébb – házi őrizetet rendelt el.
A vád ismét a hadsereg tekintélyének csorbítása, de beszédes, hogy

a házkutatások után Rojzman elleni bizonyítékok között sorolták fel a külföldi diplomaták névjegykártyáit is.

Előrébb van a bírósági tárgyalásban Ilja Jasin. A 39 éves, de így is bő 15 éve aktív ellenzéki politikus július közepe óta van előzetes letartóztatásban – legalábbis az orosz hadsereg tekintélyének csorbítása miatt. Előtte ugyanis már rövidebb elzárást szabtak ki rá, amelynek lejárta után jött az újabb, már évtizedes büntetéssel fenyegető vádpont, amely alapján Gorinovot is hét évre ítélték.

Ilja Jasin érkezik egy bírósági tárgyalásra Moszkvában 2022 júniusában – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP
Ilja Jasin érkezik egy bírósági tárgyalásra Moszkvában 2022 júniusában – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A másfél éve elítélt Alekszej Navalnij, az előzetesben lévő Ilja Jasin és a részleges házi őrizetben lévő Jevgenyij Rojzman után lényegében nincsen széles körben ismert, valódi ellenzéki politikus szabadlábon Oroszországban, ahonnan több ellenzéki is eljött az elmúlt fél évben.

A sajtó megregulázása is folytatódik

28 év után kedden hivatalosan is bezárt az amerikai Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai intézete. Az elemzőintézet több munkatársa már korábban elhagyta az országot, miután április elején az anyagok publikálását lényegében ellehetetlenítő új törvények miatt a moszkvai Carnegie kénytelen volt leállítani a működését. (Az emigrációba kényszerült újságírókról itt olvashat bővebben.)

Szeptember 6-án ismét a Novaja Gazetát vette elő a hatóság, pontosabban azt az új lapot, amelyet az újság működésének ellehetetlenítése után indítottak Oroszországon belül. Ez volt a Novaja Rasszkaz-Gazeta, amit nagyjából Új Elbeszélő Újságnak fordíthatnánk.

A bíróság azonban úgy döntött, hogy ennek bejegyzése is érvénytelen, mert a lap nem jelent meg rendszeresen – igaz, ehhez az is kellett, hogy az augusztusi számot a bíróság figyelmen kívül hagyja.

Kövess minket Facebookon is!