Amerikai források elsöprő orosz katonai hullámtól tartanak, a britek szerint Putyinnak el kell buknia a háborút

2022. február 28. – 07:43

frissítve

Amerikai források elsöprő orosz katonai hullámtól tartanak, a britek szerint Putyinnak el kell buknia a háborút
Nem sokkal az orosz-ukrán tárgyalások után bekövetkezett rakétatámadás fénye Kijev felett – Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Magyar idő szerint hétfő délelőtt 10-kor megkezdődött az ukrán-orosz béketárgyalás az ukrán-belarusz határon, amely egészen késő délutánig tartott. A napokban újabb tárgyalás jöhet.
  • Volodimir Zelenszkij, aki nem vett részt személyesen a tárgyaláson, azonnali EU-tagságot kért Ukrajnának, hétfőn alá is írta a csatlakozási kérvényt. Nyolc EU-s ország támogatná az azonnal csatlakozást.
  • A kormány nem engedi, hogy Magyarországon keresztül szállítsák Ukrajnába az uniós fegyvereket.
  • A Shell hétfőn közleményében jelezte, hogy kilép az orosz állami energiaipari óriással, a Gazprommal kötött partnerségéből.
  • Kollégáink továbbra is tudósítanak az ukrán-magyar határról, a nyugat-ukrajnai Lvivből, és az egyik legfontosabb háborús gócpontról, Kijevből.
  • Megérkezett az első nagyobb menekülthullám Budapestre, a Nyugati pályaudvarra futott be az első, menekülteket szállító vonatok Ukrajna felől.
  • A FIFA és az UEFA is kizárta az orosz futballcsapatokat a nemzetközi kupasorozatokból, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség pedig elvette a jövő évi junior hoki-vb rendezési jogát Oroszországtól.
  • Amerikai források szerint az orosz csapatok újabb, elsöprő hulláma képes lehet legyűrni az ukrán ellenállást – erről tájékoztatták az Egyesült Államok törvényhozásának képviselőit.

Ukrajnának kedden sincs nyugodt hajnala, nyugati lapok egybehangzó értesülése szerint lényegében az egész országban szólnak a légvédelmi szirénák. Újabb orosz rakétákra számítanak.

Blokkolja a Mastercard az oroszországi tranzakciókat – írja a BBC. A hitelkártya-kibocsátó már több pénzintézetet is blokkolt a fizetési rendszerén az Oroszország ellen bevezetett pénzügyi szankciók miatt, és a következő napokban is szorosan együttműködik majd a pénzügyi hatóságokkal.

A cég emellett bejelentette, hogy 2 millió dollárt (átszámítva 663 millió forintot) adományoz humanitárius célokra, írja a Reuters.

Ahogy arról korábban írtunk, az Egyesült Államok és az Európai Unió a hétvégén beindította a pénzügyi szőnyegbombázást Oroszországgal szemben: kizárják az orosz bankvilág egy részét a legfontosabb nemzetközi banki kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből, emellett zárolják az orosz jegybank külföldi tartalékait, és az oligarchák vagyonának is utánamennek. A hosszas fenyegetőzés után megindult ellencsapásról itt írtunk bővebben.

Interjút adott a CNN-nek Vitalij Klicsko, korábbi bokszbajnok, aki 2014 óta Kijev polgármestere. Arról beszélt, büszke az ukránokra, amiért megvédik az országukat, és úgy látja, a harc az ország jövőjéért folyik. Szerinte Kijevet „megállás nélkül” támadják az orosz csapatok. Minden órában robbanásokat hallani, „az emberek nagyon idegesek, sok időt töltenek a bunkerekben”. Az ukrán katonákat hősöknek nevezte, és a civilekre is büszke, mert fegyvert ragadtak a főváros védelmében.

Vitalij Klicsko az Ukrán Területi Védelmi Erők első toborzóközpontjának megnyitóján Kijevben február 2-án – Fotó: Gleb Garanics / Reuters
Vitalij Klicsko az Ukrán Területi Védelmi Erők első toborzóközpontjának megnyitóján Kijevben február 2-án – Fotó: Gleb Garanics / Reuters

„Valaki be akar jönni az otthonunkba, és el akarja lopni tőlünk a jövőnket” – mondta. „Nem áll készen” arra, hogy megmondja, Kijev meddig bírja ki az orosz inváziót, de hozzátette, ez „hosszú idő” lehet. „Demokratikus, modern európai országként látjuk a jövőnket. Ennyi. Nincs vita. Ez a célunk. Ezért küzdünk. A hazánkért harcolunk. Harcolunk az álmainkért.”

Szvetlana Tyihanovszkaja Litvániába menekült belarusz ellenzéki vezető posztolta az alábbi videót egy hatalmas rakétáról, ami egy ukrán konyhába csapódott, de nem robbant fel. A házban vélhetően a vízvezetékek is tönkrementek, ezért folyhat mindenütt a víz, apokaliptikus atmoszférát teremtve.

„El sem tudom képzelni, min mehetnek most keresztül az ukrán emberek. Nincs értékesebb az emberi életnél – senki sem eshet áldozatul a diktátorok ambícióinak. A belarusz nép nem akarja ezt az agressziót Ukrajna ellen, nem akarnak bűnrészesek lenni benne” – írta az emigrációra kényszerült ellenzéki.

Belaruszban a 2020. augusztusi elnökválasztás óta van belpolitikai válság. Akkor ismét az országot majdnem harminc éve irányító Alekszandr Lukasenkót hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80 százalékával, ami után halálos áldozatokat is követelő százezres tüntetések zajlottak, amiről helyszíni riportban számoltunk be. Az Európai Unió nem ismeri el Lukasenkót elnöknek, az ellenzék pedig a választáson hivatalosan a második helyen végzett Tyihanovszkaját tekinti győztesnek.

50 millió amerikai dollár, azaz átszámítva 16,6 milliárd forint értékben küld fegyvereket Ukrajnának Ausztrália, jelentette be helyi idő szerint kedd reggel Scott Morrison miniszterelnök. Mint mondta, halálos és nem halálos eszközöket is küldenek majd ebből, bár konkrétumokat nem akart mondani erről, mert „nem akarja előre tájékoztatni Oroszországot”:

„Válaszolunk Zelenszkij elnök felhívására, aki azt mondta, lőszerre van szüksége, nem fuvarra – éppen ezért cselekszünk (…) Rakétákról és lőszerekről van szó, annak érdekében, hogy az ukrajnaiak megvédjék a saját hazájukat”

– mondta az ausztrál kormányfő. Hozzátette, hogy emellett humanitárius segélyt is küldenek az országba 25 millió amerikai dollár, azaz közel 8,3 milliárd forint értékben.

A tengeren túlról egy másik szereplő, Tajvan is bejelentkezett Ukrajna megsegítésére: a szigetország kormánya 27 tonna orvosi felszerelést küld Európába. A tajvani külügyminisztérium szerint a szállítmány hétfőn indult el Frankfurt felé, ahonnan „megfelelő útvonalakon keresztül” jut majd el a segély Ukrajnába.

Amerikai források elég durva időszakra számítanak a közeljövőben, az USA törvényhozóit tájékoztató tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz csapatok újabb, elsöprő hulláma képes lehet legyűrni az ukrán ellenállást.

A CNN azonban idézi egy amerikai szakértő, Seth Jones elemzését, ami a háborús folyamatok egy másféle aspektusát vázolja fel. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke arról ír, hogy a túlterhelt orosz erők nehezen tudnák stabilizálni a helyzetüket Ukrajnában. Történelmi példákon keresztül vezeti le, hogy miért jutott erre a következtetésre. Orosz szempontból a fő problémát az ukrajnai invázióban részt vevő katonák létszámában látja. Az oroszok becslések szerint közel 150-200 ezer fővel vannak jelen, ami a teljes orosz haderő megközelítőleg 60 százaléka.

„Feltételezve, hogy 150 ezer orosz katona van Ukrajnában, és a lakosság 44 millió fő, akkor 1000 emberre 3,4 katona jut. Ilyen létszámmal nem lehet területet tartani” – írta Jones. A szakértő a jelenlegi orosz haderőarányt a világ korábbi háborúit követő megszállásokhoz hasonlította, és arra jutott, hogy stabil megszálláshoz az oroszoknak nagyságrendekkel több ember kellene.

Három példát is hozott:

  • Az 1945-ben Németországot megszálló szövetséges erők 1000 lakosra 89,3 katonával rendelkeztek.
  • A NATO-erőknek 1995-ben Boszniában 17,5 katona jutott 1000 lakosra.
  • A 2000-ben Koszovóban állomásozó NATO-erők esetén pedig 1000 lakosra 19,3 katona jutott.

Gerillaháború esetén szerinte az orosz hadsereg számára egyetlen nagyobb város hosszú időn keresztüli megtartása is komoly gondot jelentene.

Egyelőre nem mutatja be legfrissebb filmjeit Oroszországban a Disney, írja a CNN. A legnagyobb hollywoodi filmstúdió erről magyar idő szerint hétfőről keddre virradó éjjel adott ki közleményt:

„Tekintettel Ukrajna provokáció nélküli inváziójára és a tragikus humanitárius válságra, szüneteltetjük a mozifilmjeink bemutatását Oroszországban – beleértve a Pixar stúdió hamarosan megjelenő Pirula Panda című filmjét is. A jövőbeli üzleti döntéseinket a kialakuló helyzet alapján fogjuk meghozni”

– írja a Disney közleménye, hozzátéve, hogy igyekeznek civil szervezetekkel együttműködve sürgős segélyt és humanitárius segítséget küldeni az Ukrajnából menekülőknek.

A CNN szerint a Pirula Pandán kívül a szankció érintheti még a Doctor Strange az őrület multiverzumában című, május 5-én bemutatandó Marvel-filmet, valamint egy másik Pixar-alkotást, a Lightyeart is, amit június 16-án mutatnának be.

Pár órával később egy másik nagy hollywoodi cég, a WarnerMedia is bejelentette, hogy nem mutatják be a jövő héten a legújabb Batman-filmet Oroszországban – írja a Guardian. A lap megjegyezte, hogy az Ukrán Filmakadémia nemrég online petíciót indított az orosz filmek és az orosz filmipar nemzetközi bojkottjáért.

Kedd hajnalban pedig a Sony is közölte, hogy egyelőre elhalasztják a Morbius című filmjük áprilisra tervezett bemutatóját Oroszországban.

Amerikai tisztviselők szerint az orosz csapatok elsöprő hulláma várható Ukrajnában, írja a CNN. Az amerikai kormányzat tisztviselői hétfőn titkos tájékoztatókon figyelmeztették a törvényhozókat, hogy az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az oroszok Ukrajnán belüli pozícióit, és puszta létszámánál fogva képes lesz legyőzni az ukrán ellenállást.

„Ez a rész elkeserítő volt” – mondta az egyik törvényhozó a CNN-nek. A tisztviselők azt is elmondták, hogy Oroszország valószínűleg kemény ostrom alá veszi Ukrajna fővárosát, Kijevet, és a városi harcok nagyon durva jeleneteire kell felkészülni.

A tájékoztatók során felmerültek kérdések Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotáról, de a kormányzati tisztviselők nem adtak egyértelmű választ a felmerülő kérdésekre, és egy megkérdezett szenátor nem is volt hajlandó részletezni az ezzel kapcsolatos információkat.

Bár távolságtartással kell kezelni az ehhez hasonló információk hitelességét, korábban az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának republikánus alelnöke írt arról, hogy valami nincs rendben Putyinnal.

Sorra cserélik le a közlekedési táblákat Ukrajnában: az ország közlekedési hatósága az Ukravtodor Telegramon posztolt képeket az új, „Megszállóknak tilos az áthaladás”-tábláról:

A piros körben áthúzott Putyin-portré a hivatalos magyarázat szerint azt jelenti: „Add meg magad azonnal, vagy nézz szembe a halállal.”

Míg a Putyin-táblákat a közlekedési hatóság szerint folyamatosan szerelik fel az utakon, az eddigi táblákat sorra távolítják el, legyen szó az autópályák tájékoztató tábláiról vagy a városok, falvak helységneveiről. Elvégre a legkevésbé szeretnék megkönnyíteni a megszálló orosz csapatok dolgát a tájékozódásban – sőt, lehetőleg elküldenék őket melegebb éghajlatra, ahogyan azt tették a Kígyó-sziget védői. Több autópálya tábláira is kivetítették hétfőn a legendássá vált jelmondatot: „Orosz hadihajó, húzzatok a faszba!”

Támadást indítottak orosz csapatok a dél-ukrajnai Herszon ellen, írja ukrán hivatalos forrásokra hivatkozva a BBC. A közel 300 ezres kikötőváros a Krím félszigettől nyugatra, Nova Kahovka és Mikolajiv között fekszik – és míg Mikolajivet tartják az ukránok, Nova Kahovkát már bevették az oroszok.

„Szemtanúk szerint az ellenség a repülőtér felől nyomul előre a mikolajivi autópálya és a hűtőházak melletti körgyűrű felé” – írta a Telegramon az ukrán állami különleges kommunikációs szolgálat. A BBC ukrajnai riporterei is erős robbanásokról számoltak be a herszoni repülőtér környékén.

A Herszon megyei adminisztráció Facebook-oldalán azt írta, körbekerítették ugyan a várost az orosz csapatok, de nem foglalták még el. Herszon polgármestere szerint a megszálló csapatok ellenőrző pontokat állítottak fel a város bejáratainál.

„Nehéz megmondani, hogyan alakul a helyzet a továbbiakban. De Herszon ukrán volt, és az is marad! Arra kérek mindenkit, hogy maradjon nyugodt és megfontolt. Ne lépjenek az utcára a kijárási tilalom ideje alatt. Ne kerüljenek agresszív szituációba senkivel, és ne provokálják az ellenséget”

– írta Facebook-bejegyzésében Igor Kolihaje polgármester.

Megérkezett Ukrajnába a SpaceX szállítmánya, amit Elon Musk azért küldött, hogy a megtámadott országban használni tudják a cég Starlink nevű műholdas internetszolgáltatását.

Ukrajnában a csütörtöki orosz támadás óta akadozik a net, ezért szombaton Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes Twitteren kért segítséget Elon Musktól. Az Amerikában élő milliárdos fél napon belül válaszolt, azt írta, a Starlink műholdas internetszolgáltatás már Ukrajnában is éles, és a használatához szükséges hardvert is küld az országnak.

Ez érkezett most meg. Fedorov Twitteren meg is köszönte a szállítmányt, amire Elon Musk azt válaszolta, szívesen küldték. A Starlinkről itt írtunk bővebben.

Dmitro Kuleba telefonon beszélt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította arról, hogy „az USA továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát”. Az ukrán tárcavezető hangsúlyozta Blinkennek, hogy „Ukrajna békére vágyik, de amíg Oroszország támadása alatt állunk, addig több szankcióra és fegyverre van szükségünk. A miniszter mindkettőről biztosított engem.”

Blokkolja a TikTok az orosz hátterű tartalmakat, többek között az RT és a Sputnik csatornáit is az Európai Unióban – írja a CNN a közösségi platform szóvivőjének közlése alapján.

A digitális ügyekért felelős francia miniszter, Cédric O megköszönte a TikTok döntését, és erre kéri a többi közösségi platform vezetését is.

Korábban a Facebook és az Instagram anyacége, a Meta számolt be arról, hogy két különböző orosz dezinformációs kampányt is megakadályoztak felületeiken – mire az oroszok részlegesen korlátozták a Facebook elérhetőségét, mivel szerintük az amerikai cég törvénytelenül cenzúrázza őket. A hétvégén pedig a Google és a YouTube is bejelentette, hogy semmilyen orosz állami média nem hirdethet a felületeiken.

Egy amerikai műholdas magáncég, a Maxar Technologies felvételei szerint egy közel 64 kilométer hosszú orosz katonai konvoj halad északi irányból Kijev felé, írja több nemzetközi hírforrás is. A Sky News hétfőn kora este még csak egy 27 kilométer hosszú konvojról számolt be – a képek alapján viszont ennek a hossza valójában több mint a duplája lehet.

A konvoj Ivankiv közelében – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
A konvoj Ivankiv közelében – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Halad a konvoj Ivankivnál – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Halad a konvoj Ivankivnál – Fotó: Maxar Technologies / Reuters

A CNN-nek a Maxar arról számolt be, hogy a konvoj tankokból, páncélozott járművekből, vontatott tüzérségi eszközökből és egyéb logisztikai járművekből áll. A hétfői felvételek szerint a konvoj a Kijevtől több mint 90 kilométerre fekvő Pribirszktől egészen az antonovi katonai bázisig tarthat – utóbbi körülbelül 27 kilométerre fekszik az ukrán főváros központjától.

Pribirszk maga egyébként közelebb van az ukrán–belarusz határhoz és a csernobili atomreaktorhoz, mint Kijevhez – emeli ki a CNN.

A Maxar emellett olyan felvételekről is beszámolt, miszerint szárazföldi csapatokat és harci helikoptereket állomásoztatnak Belarusz déli részén, mindössze 32 kilométerre az ukrán határtól.

Harci helikopterek a belaruszi Mazurnál – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Harci helikopterek a belaruszi Mazurnál – Fotó: Maxar Technologies / Reuters

Még vasárnap este számoltunk be először arról, hogy amerikai műholdképek alapján egy több száz katonai járműből álló orosz konvoj halad nagyjából 64 kilométernyire az ukrán fővárostól, Kijev irányába.

Az algériai állami olaj- és gázipari vállalat kész arra, hogy többletéből további gázt szállítson az EU-ba – közölte a vállalat vezetője. Tufik Hakkar, a Sonatrach vezérigazgatója szerint az Algériát Olaszországgal összekötő Transmed gázvezeték kihasználatlan kapacitásait fel lehetne használni a kínálat növelésére.

Az algériai gáz az európai gázimport mintegy 11%-át teszi ki jelenleg. Az USA Algériát és más országokat is megkeresett gázellátási alternatívákért arra az esetre, ha az orosz invázió miatt csökkenne az Európába irányuló gázszállítás.

Kedden Lengyelországba és Észtországba látogat Boris Johnson brit miniszterelnök, írja a Sky News. Előbb Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyal majd az Egyesült Királyság Közép-Európának nyújtott pénzügyi és diplomáciai támogatásáról, majd Észtországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt találkozik azokkal a brit csapatokkal, akik az ország északi részén fekvő Tapában gyakorlatoznak.

Rajtuk kívül találkozik még Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Alar Karis észt elnökkel is, hogy az európai biztonságról tárgyaljanak.

„Közösek az értékeink, amelyek most fontosabbak, mint valaha, hiszen a humanitárius helyzet egyre súlyosbodik. Nemzetközi szövetségeseivel az Egyesült Királyság továbbra is maximális nyomást fejt ki Putyin rezsimje ellen, hogy érezze az ukrajnai tetteinek következményeit”

– mondta Johnson hétfőn – „Egy hangon szólalunk meg, amikor azt mondjuk: Putyinnak el kell buknia.”

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter hétfő este közölte, Törökország figyelmeztet minden országot, akár van szárazföldi kapcsolata a Fekete-tengerhez, akár nincs, hogy ne küldjenek át hadihajókat a Boszporuszon és a Dardanellákon. Törökország háborúként kezeli Oroszország ukrajnai invázióját, ami lehetőséget biztosít számára a Fekete-tengert, a Márvány-tengert és az Égei-tengert összekötő szorosok ellenőrzésére.

Çavuşoğlu közölte, a háború kitörése óta nem érkezett hozzájuk olyan kérés, hogy engedjenek át hadihajót, de Oroszország arról érdeklődött náluk, hogy betartják-e majd a montreux-i egyezményt. Ez a megállapodás szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jog kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák felett, háború esetén. A török külügyminiszter az oroszok kérdésére úgy felelt: „szóról szóra alkalmazni fogják” az egyezményt.

„Ha Törökország nem részese a háborúnak, akkor joga van ahhoz, hogy ne engedje át a hadviselő országok hajóit a szorosokon.” Ez alól csak akkor tesznek kivételt, ha a hadihajó azért kel át, mert visszatér a Fekete-tengeri bázisára – magyarázta.

A FIFA és az UEFA után a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben: minden nemzetközi versenyről és eseményről kizárják az orosz és a belarusz válogatottat és a klubokat, valamint visszavonják a 2023-as junior világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól.

„Az IIHF nem politikai szervezet, és nem tudja befolyásolni az ukrajnai háborúval kapcsolatos döntéseket. Azonban gondoskodnunk kell minden tagunk és résztvevőnk biztonságáról, és éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minden csapat biztonságos környezetben vehessen részt az IIHF világbajnoki programjának rendezvényein”

– írta a szövetség közleményében az IIHF elnöke, Luc Tardif. A késő este közzétett közlemény szerint a Nemzetközi Jégkorong Szövetség „határozottan elítéli a katonai erő alkalmazását, és a konfliktus diplomáciai megoldására szólítja fel” a feleket.

Nem sokkal később az Észak-Amerikai Jégkorongliga (NHL) is bejelentette, hogy minden üzleti tevékenységüket felfüggesztik Oroszországban. „Azonnali hatállyal felfüggesztjük kapcsolatainkat oroszországi üzleti partnereinkkel, és szüneteltetjük orosz nyelvű közösségi és digitális médiaoldalainkat. Ezen kívül a jövőben nem számolunk Oroszországgal az NHL-t is érintő jövőbeli versenyek helyszíneként” – írja a liga közleménye, hozzátéve, hogy aggódnak az NHL orosz származású játékosaiért, hiszen „ők és családjaik is rendkívül nehéz helyzetbe kerültek”.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a FIFA és az UEFA közös döntésének értelmében átmenetileg minden általuk szervezett tornáról kitiltja a két szervezet az orosz futballcsapatokat, beleértve ebbe a klubcsapatokat és a válogatottakat is. Hasonló lépésre szánta el magát az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is, az UEFA pedig nem sokkal később bejelentette, hogy szakítanak kiemelt szponzorukkal, az orosz Gazprommal.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna elemzi az Oroszországgal folytatott tárgyalások eredményeit, de szerinte „Akkor lehet tisztességes a tárgyalás, ha az egyik fél nem lövi rakétákkal a másikat a tárgyalások idején”. Mint mondta, egyelőre nincs meg az az eredmény, amit Ukrajna szeretne. Oroszország kifejtette az álláspontját, és Ukrajna is közölte a saját feltételeit, a háború befejezése érdekében.

Zelenszkij úgy véli, repüléstilalmi zóna létrehozására lenne szükség Ukrajna felett. Információi szerint a háború első öt napjában Oroszország 56 rakétát és 113 robotrepülőgépet lőtt ki ukrán területre. „Meg kell fontolnunk az égbolt teljes lezárását az orosz rakéták, repülőgépek és helikopterek előtt” – mondta, bár nem igazán érthető, ez hogyan lenne kivitelezhető.

Keddtől hatályos az az elnöki rendelet, ami szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen. A rendelet a Sky News híre szerint a hadiállapot végéig érvényben marad.

A külföldi harcosok a vasárnap reggel életre hívott Nemzetközi Védelmi Légióhoz csatlakozhatnak – és ahogy arról korábban írtunk, az idegenlégiót támogatja az Egyesült Királyság is.

Liz Truss brit külügyminiszter vasárnap arról beszélt, országa támogatja az összes olyan brit állampolgárt, aki részt venne a nemzetközi légióban. A Sky News hétfőn napközben már be is számolt britek egy csoportjáról, akik a londoni ukrán nagykövetségnél érdeklődtek arról, hogyan csatlakozhatnak az ukrajnai harcokhoz.

Szintén támogatná az idegenlégióhoz csatlakozó cseh katonákat Miloš Zeman cseh államfő, erről a cseh közrádió számolt be. Bár a cseh törvények szerint az ország állampolgárai nem csatlakozhatnának idegen ország hadseregéhez, a köztársasági elnök kivételes esetben engedélyt adhat erre – erről pedig tárgyalnak is majd csütörtökön Petr Fiala miniszterelnökkel.

A Balkan Insight pedig arról ír több helyi forrásra hivatkozva, hogy Horvátországból is indulnának önkéntes harcosok Ukrajnába – igaz, Andrej Plenković horvát miniszterelnök azt mondta, neki erről nincs információja, és egyébként is „mindenki, aki Ukrajnába indul, személyesen cselekszik, és személyesen vállalja a felelősséget”.

Több nemzetközi hírforrás, köztük a Sky News és a Guardian is arról ír Ukrajna washingtoni nagykövetére hivatkozva, hogy az oroszok vákuumbombát vetettek be az ukránok ellen hétfőn – igaz, a BBC kiemeli, hogy nem tudták megerősíteni a nagykövet értesülését.

Okszana Markarova nagykövet asszonyt hétfőn a washingtoni kongresszusban hallgatták meg, ezután nyilatkozott riportereknek a termobarikus fegyver állítólagos bevetéséről. „A fegyver használatát tiltja a genfi egyezmény is – tette hozzá Markarova – Oroszország nagy pusztítást akar okozni Ukrajnában.”

Ahogy a BBC írja, a termobarikus fegyvereket nem hagyományos lőszerrel, hanem nagynyomású robbanóanyaggal töltik meg, amely oxigént szív be a környezetéből, hogy rendkívül erős robbanást és nyomáshullámot okozzon. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint a fegyvert használták már korábban az oroszországi Csecsenföldön, sőt, a CNN szombaton arról számolt be, hogy egy termobarikus rakétavetőt láttak a nyugat-oroszországi Belgorodban – ami mindössze 40 kilométerre fekszik az orosz–ukrán határtól, Harkiv közelében.

Dmitrij Peszkovot, Vlagyimir Putyin szóvivőjét is feltette a szankciós listára az Európai Unió. Az „Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége elleni” orosz támadás miatt az oroszországi döntéshozók és a velük kapcsolatban álló elit tagjai ellen hozott kiterjedt uniós szankciók a hétfői döntéssel újabb 26 emberre terjednek ki – írja a CNN. Peszkov mellett új név a listán például Igor Szecsin, a Rosznyeft olajkonszern feje, Aliser Uszmanov oligarcha (és mellesleg a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke), Petr Aven és Mihail Fridman bankárok.

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint mindenkit szankciókkal akarnak sújtani, akiknek jelentős gazdasági szerepük volt a Putyin-rezsim támogatásában, és anyagi előnyöket szereztek a rendszerből. Idáig összesen 680 személyre és 53 intézményre terjesztették ki az EU-s korlátozó intézkedéseket.

Olivia Dalton, az amerikai ENSZ-misszió szóvivője hétfőn a Twitteren közölte, hogy megkezdték tizenkét, általa hírszerzőnek nevezett orosz diplomata kiutasítását, akik a hivatalos amerikai álláspont szerint „az amerikai tartózkodásuk során az Egyesült Államok nemzetbiztonságát sértő kémkedési tevékenységet folytattak”. Dalton azt is hozzátette, hogy a ma bejelentett döntést több hónapos munka előzte meg.

Az MTI beszámolója szerint Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hétfőn újságíróknak elmondta, hogy az érintett diplomatáknak március 7-ig kell elhagyniuk az Egyesült Államokat. Nyebenzja az ügyet felvetette a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) az ukrajnai humanitárius helyzetre tekintettel összehívott tanácskozáson is. Az orosz diplomata itt az Egyesült Államok ellenséges intézkedésének minősítette a történteket.

Richard Mills, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-képviselője azzal válaszolt, hogy a távozásra felszólított diplomaták a státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységekben vettek részt. Az orosz nagykövet mindenesetre kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog a lépésre, mert ez a diplomáciai gyakorlat. Moszkva egyébként éppen két hete utasította ki Oroszországból Bart Gormant, a második legmagasabb beosztású amerikai diplomatát az országban, akkor egy amerikai szóvivő azt mondta, fontolgatják a válaszlépéseket. A két ország rendszeresen utasítja ki egymás diplomatáit, a Biden-adminisztráció például tavaly tíz orosz diplomatát utasított ki hekkelés, illetve a 2020-as választásba való állítólagos beavatkozás miatt.

Délután írtunk arról, hogy az oroszok rakéta-sorozatvetővel lőhették Harkiv lakóövezetét az oroszok, és emiatt több civil is életét vesztette.

Hétfő késő esti beszédében Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy ezzel Oroszország egyértelműen háborús bűnöket követett el. „Harkov egy békés város, békés lakóövezetekkel, ahol nincsenek katonai létesítmények. Szemtanúk beszámolói bizonyítják, hogy nem egyetlen eltévedt lövedékről van szó, hanem az oroszok tudták, hogy hova lőnek” – mondta beszédében.

Azzal folytatta, hogy szerinte annak a nemzetnek nincs helye az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely háborús bűnöket követ el. Az ukrán számítások szerint az elmúlt öt napban az oroszok összesen 56 rakétatámadást hajtottak végre az országban.

Az alábbi képen Molotov-koktél készül egy kijevi klubban. Tegnap helyszíni tudósítóink is beszámoltak róla, hogy utcai barikádokkal, tankcsapdákkal és Molotov-koktélokkal készülve várják az ukránok a legtöbb helyen az orosz csapatokat. Utóbbira maga az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij biztatta népét, később az ukrán tévécsatorna Molotov-koktél elkészítéséről szóló műsort adott le, sőt a lvivi Pravda sörfőzde például Putyin egy pöcsfej címkéjű Molotov-koktélok gyártására állt át sör helyett.

Fotó: WOLFGANG SCHWAN / Anadolu Agency / AFP
Fotó: WOLFGANG SCHWAN / Anadolu Agency / AFP

Olekszij Reznyikov hétfőn Facebookon azt írta, Ukrajna számára az emberi élet mindennél nagyobb értékkel bír, ezért a védelmi minisztérium támogatja azt a kezdeményezést, hogy amnesztiát és ötmillió rubelt adjanak azoknak az orosz katonáknak, akik leteszik a fegyvert. Vasárnap már egy ukrán tévés személyiség posztolt ugyanerről, említve a védelmi minisztériumot is, ő azonban kriptovalutákat is emlegetett – ez azért lehet érdekes, mert Ukrajna éppen két napja kezdett nagyszabású kriptogyűjtésbe. Minderről bővebben ebben a cikkben olvashatnak.

Több civil szervezet és a Bellingcat oknyomozó portál is gyűjti a lehetséges bizonyítékokat. Harkiv ostrománál a gyanú szerint az orosz haderő rakéta-sorozatvetőkkel is lőtt lakónegyedeket és kertvárosokat, sőt becsapódás előtt szétszóródó kazettás lőszereket is használtak. A kazettás bombák tiltását több mint száz ország aláírta, de Oroszország és Ukrajna nincs köztük. A vizsgálat kezdeményezéséről itt olvashat bővebben.

Az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy orosz rakétatámadások sorozata érte Kijev lakóépületeit. A minisztérium szerint három ötemeletes épületet semmisített meg egy rakéta pár órával ezelőtt.

Kijevben helyi idő szerint este fél 7 után is több robbanást hallottak, melyek után a légvédelmi szirénák is megszólaltak a városban. A robbanások nem sokkal azután érkeztek, hogy véget ért az orosz–ukrán tárgyalások első köre. Ennek célja az volt, hogy tűzszünet legyen Ukrajna területén.


(BBC)

Nyolc ország támogatja, hogy azonnali EU-s csatlakozást engedélyezzenek Ukrajnának: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia közös nyilatkozatukban fejtették ki álláspontjukat.

A felsorolt országok szerint Ukrajnának azonnal engedélyezni kell az EU-csatlakozást. A nyilatkozatot azután adták ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: aláírta az uniós csatlakozási kérelmet, ezzel pedig Ukrajna indítványozta, hogy EU-taggá válhasson.

Volodomir Zelenszkij szombati tárgyalásai után is említette, hogy Ukrajna számára kedvező lenne a gyorsított uniós tagság, melyet Lengyelország és Svédország is támogatásáról biztosított. Ukrajna az EU több partnerségi programjának tagja, és nyíltan aspirál a tagságra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy Ukrajnának az Európai Unióban lenne a helye – igaz, nem azonnal: „Idővel hozzánk fognak tartozni. Olyanok, mint mi vagyunk, és szeretnénk, ha közénk tartoznának.” Az ukrán elnök vasárnap arról posztolt, hogy beszéltek telefonon Von der Leyennel, egyeztetésükön pedig a pénzügyi támogatások és a lehetséges uniós tagság mellett szóba kerültek „konkrét döntések” is Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséről.

(Sky News)

„Azért, hogy a helyzet további súlyosbodását elkerüljük, azt javasoltam Putyin elnöknek, hogy a következő napokban is tartsuk a kapcsolatot. Folytatni fogjuk megbeszéléseinket”

– írta a Twitteren Emmanuel Macron.

Macron hétfőn az Élysée-palota információi szerint másfél órán át telefonált Putyinnal. A francia elnök jelezte, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség, a franciák közlése szerint pedig Putyin megerősítette, hogy hajlandó részt venni a civilek védelmében.

Macron felszólította Putyint, hogy vessen véget a civilek elleni támadásoknak, illetve segítse elő, hogy az infrastruktúra és a közutak elérhetősége megmaradjon. A franciák szerint Putyin mindhárom pontba beleegyezett. A Kreml közleményében azt írta, a beszélgetésben Putyin azt is mondta Macronnak, hogy „a helyzet rendezése csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik Oroszország jogos biztonsági érdekeit is”.

Franciaország hétfőn belengette, hogy a ENSZ hétfői közgyűlésén benyújtanak egy javaslatot, amely tűzszünetet és akadálymentes humanitárius hozzáférést követel Ukrajnában. Az Ukrajnáról szóló ülést azután indítványozták, hogy Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!