Amerikai források elsöprő orosz katonai hullámtól tartanak, a britek szerint Putyinnak el kell buknia a háborút

Az amerikai külügyminisztérium bezárta az Egyesült Államok nagykövetségét Belaruszban, és az ukrajnai háború miatt az oroszországi amerikai nagykövetség nem létfontosságú munkatársai elhagyhatják az országot.

Antony Blinken külügyminiszter hétfőn közleményben jelentette be a minszki nagykövetség működésének felfüggesztését és az engedélyezett távozást Moszkvából. Ezzel együtt minden amerikai számára az ország mielőbbi elhagyását javasolja a minisztérium.

„Az orosz katonai erők által Ukrajnában elkövetett, provokálatlan és indokolatlan támadásból eredő biztonsági és védelmi problémák miatt tettük ezeket a lépéseket” – fogalmazott.

A brit Times úgy tudja, hogy a már korábban is orosz állami érdekekkel összhangban fellépő Wagner zsoldoscsoport négyszáz tagja már öt héttel ezelőtt Kijevbe utazott, hogy merényletet készítsen elő Volodimir Zelenszkij ellen. További részletek a cikkünkben.

A Sky News az ukrán parlament közlése alapján írja ezt. Egyelőre nincs hír, hogy miben állapodtak meg a felek, vagy egyáltalán meg tudtak-e állapodni valamiben. Ukrajna azonnali tűzszünetet és az oroszok kivonulását követelte a tárgyalásokon az előzetes közlések szerint.

Frissítés: az ukrán fél később pontosított, hogy csak egy rövid szünetet tartottak, és folytatódott a tárgyalás.

Azonnali hatállyal felvette tagjai közé Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártját a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű európai pártcsalád – jelentette be Facebook-oldalán a momentumos Berg Dániel, az ALDE egyik alelnöke. „Az Elnökségben egyhangúlag megszavaztuk, hogy rendkívüli státuszban és azonnali hatállyal elfogadjuk Vologyimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgája (Слуга народу), csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának” – írta Berg.

Rövid helyszíni videóriportunk az ukrán fővárosból.

Lemondta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának keddi, genfi ülésére tervezett útját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Unió által bevezetett teljes EU-s légtérzár miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap azt jelentette be, hogy a légtérzár minden orosz repülőre vonatkozik, így az oligarchák magángépeire is. Korábban, a Vlagyimir Putyin és Lavrov ellen bejelentett személyes szankciók idején azt mondták, hogy beutazási korlátozás nem kapcsolódik ehhez, hogy szimbolikusan nyitva hagyják a diplomáciai kapcsolatteremtés lehetőségét.

Oroszország hétfőn bejelentette, hogy 36 ország – köztük Magyarország – légitársaságait kitiltja az orosz légtérből, válaszként arra, hogy az európai légtér nagy részéből kitiltották az orosz gépeket – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A korlátozások a következő országok által üzemeltetett, vagy ott bejegyzett légitársaságokra vonatkoznak: Magyarország, Albánia, Anguilla (brit sziget a Kis-Antillákon), Ausztria, Belgium, Brit Virgin-szigetek, Bulgária, Kanada, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia (+Grönland, Feröer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Gibraltár, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia.

Ezekből az országokból csak az Oroszországi Szövetségi Légügyi Hivatal (Roszaviatszija), vagy az orosz külügyminisztérium által kiadott kiadott külön engedéllyel lehet csak berepülni Oroszországba.

Az orosz szankció ennél fogva a Magyarországon bejegyzett Wizz Airre is vonatkozik. A légitársaság egy nappal korábban közölte, hogy ideiglenesen felfüggesztették az Oroszországba induló és onnan érkező járatait. Közölték azt is, hogy a Wizz Air Moldova fővárosba, Kisinyovba induló járatai március 4-ig a romániai Iasi nemzetközi repülőtérre érkeznek és onnan is indulnak. A légitársaság már csütörtökön bejelentette ukrajnai járatainak felfüggesztését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap jelentette be, hogy lezárják az Európai Unió teljes légterét az orosz repülőgépek előtt, és a tiltás az orosz oligarchák magángépeire is vonatkozik. A döntés után az orosz állami légitársaság, az Aeroflot felfüggesztette az összes európai járatát.

Erről egy vezető beosztású EU-s tisztviselő tájékoztatta a Reuterst. A lehetséges szankciók között az exporttevékenység, a helyi oligarchák, a központi bank korlátozása, illetve a belarusz bankok lekapcsolása a SWIFT-rendszerről is felmerült. „Ami a gazdasági szankciócsomagot illeti, az küszöbön áll, valószínűleg még ma vagy holnap javaslatot tesznek rá” – mondta a neve elhallgatását kérő tisztviselő.

A tisztviselő elmondta, hogy a cél az lesz, hogy minden további belarusz áru exportját leállítsák, és ez magában foglalja az üzemanyagokat, a dohányt, a fát, a cementet és a vasacélt. Az EU emellett megszüntet néhány kiskaput, amelyek még mindig fennálltak a műtrágyagyártáshoz használatos hamuzsír exportjára vonatkozóan.

„A kettős felhasználású árukra vonatkozó exportkorlátozásokat is végrehajtjuk, és emellett most azt vizsgáljuk, hogy meg tudjuk-e ismételni azt, amit a központi bankkal kapcsolatban Oroszországgal és a gyors intézkedésekkel kapcsolatban a belarusz gazdasággal teszünk” – mondta a tisztviselő.

Közben az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti a minszki nagykövetsége működését, és a moszkvai nagykövetség nem létfontosságú munkát végző dolgozóinak és családjuknak is megengedni, hogy önkéntes alapon elhagyják az országot.

Az amerikai kormány újabb, Oroszországot sújtó szankciókat léptetett életbe hétfőn, ezúttal a bankszektorra, azon belül is elsősorban a központi bankra célozva. A hétfői döntés értelmében az amerikainak tilos az orosz jegybankkal üzletelni, illetve Amerika befagyasztja a bank amerikai vagyonelemeit. A jegybank mellett Oroszország Nemzeti Vagyonalapját és pénzügyminisztériumát is szankcionálják.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók – mint írják – kivételt tesznek „bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását, és olyan tartalékokhoz jusson, amelyhez elemzők szerint az orosz bank az Ukrajna megtámadása miatt hozott szankciók nyomán nyúlt volna. A hétfői intézkedés „mozgásképtelenné” teszi az Egyesült Államokban tartott orosz központi banki eszközöket, ami egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint akadályozza Oroszországot abban, hogy több százmilliárd dollárnyi eszközhöz férjen hozzá.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már „szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

A tisztviselő elmondta, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy szövetségesei is hasonló lépéseket tesznek a következő napokban.

Erre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a hétvégén bejelentették, hogy korlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy az orosz központi bank olyan módon használja fel nemzetközi eszközeit, amely alááshatja a szankciókat.

Az Egyesült Államok és szövetségesei által az orosz központi bank és más kulcsfontosságú vagyonforrások ellen bevezetett kemény gazdasági szankciók valószínűleg magasabbra hajtják az orosz inflációt, megnyomorítják a vásárlóerőt és visszavetik a befektetéseket – közölték amerikai tisztviselők hétfőn, amikor az új szankciók hatályba léptek.

Az Oroszország ellen korábban meghozott gazdasági szankciókról, illetve azok hatásáról itt írtunk részletesebben.

A BBC az ukrán haditengerészetet idézve azt állítja, hogy nem halt meg a Kígyó-szigetet védő 13 ukrán katona, hanem orosz fogságba esett. Az ukrán belügyminisztérium azután minősítette halottnak őket, hogy február 26-án elvesztettek velük mindenfajta kommunikációt.

Hétfőn a haditengerészet közleménye szerint a Zmiinyi szigetként is ismert szigeten tartózkodó katonák visszaverték az orosz erők két támadását, de végül „lőszerhiány miatt” kénytelenek voltak megadni magukat. A közleményben a továbbiakban az állt, hogy az orosz erők teljesen megsemmisítették a sziget infrastruktúráját: világítótornyokat, tornyokat és antennákat.

Az orosz-ukrán háború egyik első mitikus eseménye lett a szigeten állomásozó ukrán katonák hősies ellenállása. Egy közösségi médián keringő hangfelvétel szerint egy orosz hadihajó megadásra szólította fel a védőket, különben tüzet nyitnak rájuk. A védők a fenyegetésre egyenes és félre nem érthető választ adtak:

Orosz hadihajó, húzz a faszba.

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken posztumusz „Ukrajna Hőse” címmel tüntette ki a szigetet védőket.

A Paks 2 Atomerőmű projekt keretében a munkálatok az ütemterv szerint zajlanak – közölte a Paks-Press Hírügynökség megkeresésére a Rosatom Central Europe Kft. – írja az MTI. A szervezet budapesti irodája közleményében hozzátette: „a Roszatom mindig pontosan teljesítette és teljesíti az összes szerződéses kötelezettségét.”

A Paks 2 projekt keretében tervezett két új, VVER-1200 típusú reaktor építésének fővállalkozója a Roszatom orosz atomenergetikai konszern mérnöki divíziója, az ASZE Mérnöki Vállalat Rt. Az MVM Paks II Zrt. 2014-ben kötött szerződést az orosz Joint-Stock Company Atomstroyexporttal a kulcsra kész atomerőmű megvalósításáról, amely fix műszaki tartalommal, rögzített 12,5 milliárd eurós beruházással készülne el.

Alekszandr Merten, az ASZE alelnöke 2021. decemberben Budapesten azt mondta, azon dolgoznak, hogy 2029-2030-ban a paksi atomerőmű két új blokkja villamosenergiát termeljen. Hozzátette: az építési területen folyamatban van a felvonulási épületek kivitelezése, köztük a betonüzem, az acélszerkezet-szerelő üzem, a raktárak kialakítása, a közművek építése, a talajelőkészítés, az engedélyezéshez szükséges dokumentációs munkákat végzik, és várják a létesítési engedélyt.

Hogy milyen hatással lehet az orosz-ukrán háború a Paks 2 beruházásra, arról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Nyugati pályaudvarra befutottak az első, menekülteket szállító vonatok Ukrajna felől, és ezzel párhuzamosan egyre több menekült gyűlik össze a Keleti pályaudvaron is. A Nyugatiban három pult várja a beérkezőket: egy azokat, akik a reptérre mennek tovább, egy azokat, akiknek nincs hova menni, és egy azokat, akik vonattal mennek tovább Lengyelország felé. Ez utóbbiakat a Keletibe szállítja át a BKK-BKV erre a célra beállított busza, és ezért gyűlik egyre több menekült a Keletiben, ugyanis a lengyel vonat este indul csak.

Azokat, akiknek nincs hova menni, a fővárosi önkormányzat vagy a szeretetszolgálatok helyezik el. Van a pályaudvari parkolóban fűtött busz, de a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) már megnyitott egyik szállásán is 120 menekültvendéget helyeztek már el. A főváros tájékoztatása szerint többnyire teljes családok érkeztek, gyerekekkel. Az itt elszállásoltak 40 százaléka gyermek. A legidősebb gyerek 13 éves, de van közöttük egy 2 éves és egy kéthetes csecsemő is. A családok egy része azonnal tovább is indul nyugat-európai országok felé, de többen úgy nyilatkoznak – általában a kárpátaljai magyar családok –, hogy szeretnének tartósan Magyarországon maradni. Feltűnő, hogy a menekültek között felbukkannak afrikai utasok is, ők forrásunk szerint főleg eddig Ukrajnában tanuló egyetemisták, gyorséttermi dolgozók főleg.

Vasárnap még több ezer ember várt a vasútállomáson Lvivben, hogy vonattal elhagyhassa Ukrajnát. Az erről szóló riportunkat itt találja. A nyugat-ukrajnai Lvivben összpontosul az ukrajnai menekülthullám, rengetegen érkeztek ide az ország különböző részeiből.

A legtöbben Lengyelország felé szerettek volna kijutni a háború sújtotta országból. Nagy volt a bizonytalanság, kérdéses volt, hogy hány járat lesz aznap, hányan férnek fel majd azokra. Hétfőre normalizálódott a helyzet, a vasárnap látott tömeghez képest szinte kihaltnak tűnt a pályaudvar, pár száz embert lehetett látni a peronok és a váró környékén. Pont elkaptuk, ahogy többen a szlovák és a magyar határ közelében lévő Csapra induló vonatra próbáltak felszállni. Az ukrán vasutas ingerülten kiabált az emberekkel, akik nagyrészt külföldiek voltak, és láthatóan nem beszélték a nyelvet. Úgy tűnt, hogy megtelt a vonat, és nem mindenkinek jutott már hely. A vasútállomás előtti téren katonai sátrakat állítottak fel a nők és a gyerekek számára, hogy ideiglenes meghúzhassák magukat, amíg jön egy vonat vagy busz, amivel el tudják hagyni Lvivet.

A Chelsea futballklub orosz tulajdonosát, Roman Abramovicsot is felkérték, hogy vállaljon szerepet közvetítőként az ukrán–orosz béketárgyalás folyamatában – írja a Guardian Abramovics szóvivőjére hivatkozva. „Megerősíthetem, hogy Roman Abramovicsot megkereste az ukrán fél, hogy támogassa a békés megoldás elérését, és azóta is próbál segíteni. Tekintettel arra, hogy mi forog kockán, megértésüket kérjük, amiért eddig nem kommentáltuk sem a helyzetet, sem az ő érintettségét” – mondta a milliárdos üzletember szóvivője.

Abramovics bevonása Alekszandr Rodnyánszkij ukrán filmproducer kérésére történt. Abramovics szerepéről nem közöltek további részleteket, bár elismerték, hogy befolyása „korlátozott”. „Megerősíthetem, hogy az ukrán fél megpróbált találni valakit Oroszországban, aki hajlandó segíteni nekik a békés megoldás megtalálásában” – mondta Rodnyánszkij. Hozzátette: a zsidó közösségen keresztül kapcsolatban állnak Abramoviccsal, és hozzá fordultak segítségért. Elmondása szerint Abramovics azóta is próbál támogatást mozgósítani a békés megoldás érdekében.

Abramovics szombat este lépett vissza a Chelsea napi irányításától, és a nyugat-londoni klub közvetlen irányítását a csapat jótékonysági alapítványának kuratóriumi tagjaira bízta.

A délkelet-ukrajnai Bergyanszkot még szombaton foglalták el a bevonuló orosz csapatok. Hétfő délelőtt az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ tett közzé a városból egy videót, amelyen az látszik, hogy a város központjában összegyűlt helyiek az orosz harci járművektől nem messze, fennhangon éneklik az ukrán himnuszt:

Az Azovi-tenger partján fekvő, 110 ezres városból szombaton a polgármester, Olekszandr Szvidlo jelentette, hogy az orosz katonák bevonultak, majd kijelentették, hogy a városadminisztrációs épületek mostantól az ő irányításuk alatt állnak, és arra kértek mindenkit, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a polgármester a személyzetével együtt elfogadhatatlannak tartotta, ezért elhagyták az épületet.

Többtucatnyian meghaltak és százak megsebesültek a Harkivot ért orosz rakétatámadásokban, állítja az ukrán belügyminisztérium főtanácsadója. Anton Gerascsenko videót is csatolt a támadásról szóló Facebook-posztja mellé.

Feltörték a TASZSZ orosz állami hírügynökség oldalát hétfőn, ahol háborúellenes üzenetet, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziójának leállítására való felhívást tettek közzé – írja a Reuters.

„Arra kérjük önöket, hogy hagyják abba ezt az őrültséget, ne küldjék fiaikat és férjeiket a biztos halálba. Putyin hazugságra kényszerít és veszélybe sodor minket... Ez nem a mi háborúnk, állítsuk meg!” – állt az oldalon. A TASZSZ honlapja hétfő délután rövid időre elérhetetlenné is vált, 12:53-kor az alábbi üzenet fogadta az oldalra kattintókat.

Felbontotta partneri megállapodását a Gazprom orosz állami energiavállalattal a német Schalke 04 futballklub. A csapat hétfőn rövid közleményt adott ki, amelyben bejelentették, hogy idő előtt véget vetnek a 2006-ban kötött szponzori megállapodásuknak. A Gazprom az elmúlt években több millió eurót fektetett a klubba, a szponzorációt egyes elemzők már akkor is úgy értékelték, mint politikai indíttatású kísérletet a németországi „barátság megvásárlására”.

A Schalke akkori ügyvezető elnöke, a húsipari mágnás Clemens Tönnies és Valgyimir Putyin meglehetősen jó barátságot ápolt egymással. A szponzoráció keretében a Schalke és a Zenit Szentpétervár „partnerségi megállapodást” is aláírtak. Az orosz gázipari óriás 2007 óta volt a jelenleg a másodosztályban szereplő Schalke mezszponzora, de a múlt hétvégi bajnokijukon már olyan mezben léptek pályára, amin letakarták a Gazprom-logót és -feliratot.

A Gazprom nemcsak a Zenitnek és a Schalkénak (volt) főszponzora, hanem a Bajnokok Ligája egyik legfőbb partnere is. Az UEFA ugyan elvette Szentpétervártól a idei BL-döntőt, ám arról egyelőre nincs hír, hogy a Gazprommal kötött szerződésüket is felbontanák. Az orosz–ukrán háború futballiparra gyakorolt hatásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.

Persze Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem a „támadás” szót használta a sajtótájékoztatóján, hanem amolyan úgy kezdődött, hogy visszaütött érveléssel arról beszélt: az, hogy a bevonuló orosz csapatok megjelenése után az Európai Unió fegyvereket ajánlott fel Ukrajnának, bizonyítja, hogy valóban szükség volt arra, hogy Oroszország megkezdje Ukrajna „demilitarizálását”.

Ahogy szombaton megírtuk, az EU a fennállása során először fegyverszállítmányt küld egy harmadik ország részére, értesülések szerint 450 millió euró értékben. Peszkov szerint az EU ezzel ellenséges magatartást tanúsít Oroszország felé, mivel Ukrajna felfegyverzése „rendkívül veszélyes és destabilizáló” lépés.

Peszkov szerint a legtöbb orosznak vannak rokonai Ukrajnában, és fáj a szívük amiatt, ami ott történik. Arról azonban kérdésre sem árult el részleteket, hogy milyen áldozatokat szenvedtek eddig az orosz csapatok. (Más forrásból meg nem erősített ukrán közlés szerint több mint ötezer orosz katona vesztette eddig életét.)

A szóvivő arról is beszélt, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók kemények, de az országuk „rendelkezik a szükséges potenciállal ahhoz, hogy kompenzálja a károkat”.

(Reuters, BBC)

Több színész, rendező és televíziós személyiség is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a kaliforniai Santa Monicában 28. alkalommal megrendezett SAG Awardson vasárnap este. A 77 éves, Oscar-díjas Michael Douglas az ukrán zászló mintájára kék-sárga díszzsebkendőt viselt és azt mondta, büszke az ukrán népre azért, amit most a hazájukért tesznek.

Az ukránokon kívül rengeteg külföldivel lehetett találkozni, kínaiak, ecuadoriak és nigériaiak is voltak a menekülők között, például egyetemisták. A háború kezdete óta több mint 350 ezren hagyták el Ukrajnát, nagy részük a lengyel határon kelt át. Helyszíni riportunk a lengyel határhoz közeli Lvivből.

A litván kormány bejelentette, hogy felkéri a Nemzetközi Büntetőbíróságot „az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények” kivizsgálására.

„Naponta érkezik új anyag, de már mostanra is elég van belőle ahhoz, hogy beadhassuk a kérelmet”

– mondta Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök.

Vasárnap már maga Ukrajna is eljárást kezdeményezett Oroszország ellen a Nemzetközi Bíróságon (ez nem ugyanaz, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság). „Oroszországot felelősségre kell vonni, amiért manipulálta a népirtás fogalmát, hogy igazolja az agressziót” – írta akkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Arról, hogy Oroszország egyértelműen megsértette a nemzetközi jogot Ukrajna megtámadásával; hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy háborús bűnt is elkövettek; illetve hogy mennyi az esélye, hogy Oroszországot vagy Vlagyimir Putyin elnököt bármilyen nemzetközi szervezet jogilag elmarasztalja, ebben a cikkben írtunk részletesen.

(Guardian)

A Sky News a Reutersre, illetve Mihajlo Podoliakra, az ukrán elnöki hivatal vezetőjére hivatkozva röviddel magyar idő szerint fél 12-kor azt írta, hogy elkezdődtek a tárgyalások. Az ukrán–orosz béketárgyalások kezdetét eredetileg magyar idő szerint hétfő délelőtt 10-re hirdették meg – nem tudni, hogy a Reuters késve adta ki az információt, vagy valóban elhúzódott az ukrán–belarusz határra szervezett egyezkedés kezdete.

Későbbi információk szerint a tárgyalás röviddel magyar idő szerint 12 előtt kezdődött el.

A cég bejelentette, hogy rövid távon 100 ezer főnek elegendő szállást tesz elérhetővé a háború elől menekülőknek, és együtt dolgozik a környező országokkal, hogy hosszú távú megoldást is találjanak az érintetteknek. A San Franciscó-i központú cég vezetősége fel is vette a kapcsolatot a magyar, a lengyel, a román és a német kormánnyal, hogy felajánlja a segítségüket. A menekültek elszállásolását maga a cég, illetve adományozók és szállásadók finanszírozzák.

Az Airbnb tavaly, a tálibok hatalomátvétele után az afgán menekültek elszállásolásában is részt vett, akkor 21 ezer főnek adtak szálláshelyet.

(Bloomberg)

Reggel 8 órakor lejárt a kétnapos kijárási tilalom Kijevben, ami után kígyózó sorok lepték el az ukrán főváros utcáit. A boltok újra kinyithattak, és a tömegközlekedés, ha csak részlegesen is, de újraindult. A Telex négy tudósítója, Földes András, Huszti István, Nyilas Gergely és Simor Dániel jelenleg is Kijevben tartózkodik, és hamarosan helyszíni anyagokkal, videókkal és képekkel jelentkeznek a hétfői történésekről. A kijárási korlátozás életbe lépése előtt forgatott videónkat itt nézheti vissza.

Ezekben a percekben folyik az ukrán–orosz tárgyalás, de még előtte videóüzenetben jelentkezett be Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki nem vesz részt a tárgyaláson. Zelenszkij egyrészt az országában harcoló orosz katonáknak üzent, elismételve az ukrán hatóságok független forrásból meg nem erősített állítását, miszerint már több mint 4500 orosz katona halt meg a harcokban:

„Hagyjátok hátra a felszereléseteket. Menjetek innen. Ne higgyetek a parancsnokaitoknak. Ne higgyetek a propagandistáitoknak. Csak mentsétek az életeteket.”

Másrészt az ukrán elnök megint Ukrajna felvételét sürgette az Európai Unióba. A napokban már többször kérte, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhassanak, most így fogalmazott:

„Az Európai Unióhoz fordulunk Ukrajna azonnali csatlakozásáért egy új különleges eljárás keretében. Célunk, hogy együtt legyünk minden európaival, és ami a legfontosabb, hogy egyenlő feltételek mellett. Biztos vagyok benne, hogy ez igazságos. Biztos vagyok benne, hogy lehetséges.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap azt mondta erről, hogy Ukrajnának szerinte is az Európai Unióban lenne a helye, de némileg hűtötte a kedélyeket azzal, hogy hangsúlyozta: erre idővel kerülhet sor. Más európai politikusok ugyanakkor Zelenszkijhez hasonlóan gyorsítanák az eljárást, Andrzej Duda lengyel elnök például szombaton azt javasolja, hogy az EU haladéktalanul kezdje meg Ukrajna tagfelvételi eljárását, így a tagjelöltté váló ország hozzáférhetne a helyreállítási alapokhoz. Hétfőn pedig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már arról beszélt, hogy mindenképpen fognak vitát tartani Ukrajna esetleges csatlakozásáról, hozzátéve, hogy már így is nagyon erős együttműködés van az ország és az EU között.

(France24, Rueters)

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) campusa és kollégiuma a mai nappal megnyitja kapuit a háború elől menekülő magyarok és ukránok előtt, szállással és ellátással várják a rászorulókat – írja az egyetem Hallgatói Önkormányzatának közleménye.

A MOME megnyitja futó kurzusait a design és művészeti területen tanuló menekült hallgatók számára, hogy folytathassák tanulmányaikat, és a háború után elfogadtathassák a kreditjeiket az anyaintézményeknél. A kárpátaljai magyar és ukrán fiatalok számára soron kívüli ösztöndíjat biztosítanak az ősszel induló (magyar és angol nyelvű) egyetemi képzéseikre. Emellett pedagógus szakembereikkel gyermekfoglalkoztatót is indítanak a Budapestre érkező menekült családok számára.

Korábban az ELTE is felajánlotta kollégiumait a menekültek elszállásolására.

Magyar idő szerint délelőtt 10-kor kezdődött meg az ukrán-belarusz határon az ukrán–orosz béketárgyalás, amelyre így érkezett meg az ukrán delegáció.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen nem vesz részt az egyeztetésen, ott van viszont az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov, Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, illetve David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője is.

Orosz oldalról Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vezeti a Kreml küldöttségét. Ő annyit mondott előzetesen, hogy „Oroszország érdekelt abban, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél érdekeit szolgálja”.

Eközben az orosz védelmi erők arról adtak ki tájékoztatást, hogy szabad elvonulást biztosítanak a Kijevben lévő civileknek.

Erről először Pavlo Kirilenko, a szakadár Donyecki Népköztársasággal szomszédos (ukrán nézőpontból: azt is magában foglaló) Donyecki terület kormányzója beszélt, de részleteket nem árult el. Később helyi lakosok is arról számoltak be a Guardiannek, hogy orosz csapatok körbevették a szakadár területhez közeli fekvése és kikötője miatt stratégiailag fontos, 445 ezres délkelet-ukrajnai várost.

„Mi lettünk az új Sztálingrád. Oroszokat gyilkolunk. Néhányukat fogságba ejtettük. A családok pincékben húzódnak meg. Rettegnek attól, ami történik. Rengeteg önkéntes csatlakozott a hadsereghez. Vannak fegyvereink. Az utolsó emberig harcolni fogunk”

– mondta a lapnak nyilatkozó helyi lakos.

(Guardian)

Múlt csütörtök óta több mint 85 ezren jöttek át a magyar-ukrán határon Magyarországra – közölte a Police.hu. A rendőrség hétfő délelőtt frissítette a magyar-ukrán határátkelők forgalmi statisztikáit. Szombaton 23 140 volt az érkezők száma. Az összesítés szerint jóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak: csütörtök óta összesen 22 516-an hagyták el Magyarországot Ukrajna irányába.