Amerikai források elsöprő orosz katonai hullámtól tartanak, a britek szerint Putyinnak el kell buknia a háborút

Az Európai Unió nem érti, hogy milyen veszélyes következményei vannak annak, hogy a kijevi rezsim mellé álltak – erről adott ki fenyegető hangú közleményt az orosz külügyminisztérium. „Az EU Ukrajnát segítő lépései nem maradnak kemény válasz nélkül” – írják. Részletek itt.

Azt is bejelentették, hogy orosz és belarusz játékvezetők nem működhetnek közre a mérkőzéseken, a szervezet tisztségviselői pedig nem vehetnek részt a jövőbeni üléseken. Az is kiderült, hogy Moszkva helyett új helyszínen rendezik meg az U16-os strandkézilabda-Európa-bajnokságot, illetve a 2023-as Eb-kvalifikációs tornát. Erről részletesebben ebben a cikkben olvashatnak.

A KDNP elnöke Kazincbarcikán arról beszélt, hogy a magyar kormány azért blokkolta Ukrajna NATO-s tárgyalásait, mert korlátozták a magyar kisebbség jogait, és elhangzott, hogy a kettős állampolgárság bevezetése menti meg most a kárpátaljai magyarok életét. Riportunkat itt olvashatja>>>

A kormánynak nem kínos az orosz-ukrán háború, a kormány büszke a szuverén külpolitikájára, mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Menczer Tamás külügyi államtitkár. Az is kiderült, hogy az államtitkár nem tartja kínosnak Szijjártó Péter közelmúltban kapott orosz kitüntetését sem. A beszélgetés részleteiről cikkünkben olvashat.

Kényes tojástáncot jár a kormány a NATO-együttműködés terén, ide tartozik az a legutóbbi döntés is, hogy nem engedik át az Ukrajnának szállított fegyvereket Magyarország területén, mondta Stummer János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, az Egységben Magyarországért nemzetbiztonsági kabinetvezetője a Partizán tévé élő beszélgetős műsorában. Bővebben az interjúról cikkünkben olvashat.

Hétfő után kedden sem nyit ki az orosz értéktőzsde, írja az MTI.

A jegybank hétfő este rövid közleményben adta ki, hogy kedden sem lesz kereskedés a tőzsde részvény és származékos piacain. A jegybank a hétfőihez hasonlóan a keddi kereskedést is „a jelenlegi helyzetre való tekintettel” halasztotta el.

Az orosz jegybank hétfőn reggel még azt közölte, hogy kedd reggel tudatja, hogy mi lesz a keddi kereskedéssel. Pénteken a rubel elszámolású MOEX index 21,20 százalék emelkedéssel, 2470,5 ponton zárt, egy hét alatt 30,66 százalékkal gyengült. A dollárban számított RTS index pénteken 26,12 százalékkal, 936,94 pontra erősödött, az elmúlt egy hétben 35,99 százalékkal süllyedt.

Az orosz központi bank hétfő délelőtt azt is bejelentette, hogy emellett korlátozzák a kereskedést is bizonyos piacokra, például a devizapiacra, illetve ideiglenes tilalmat vezetnek be a külföldi jogi és magánszemélyek eladási megbízásaira. A központi bank folyamatosan követi a helyzet alakulását, és értékeli, hogy megnyissanak-e további piacokat. Jelenleg szerdára ígértek újabb tájékoztatást.

• Hétfő este véget ért az ukrán-orosz béketárgyalás, a felek abban egyeztek meg, hogy mindkét ország delegációja hazatér, hogy tájékoztassa saját országa vezetését. A napokban újabb tárgyalás jöhet, bár pontos időpont erre még nincs. Az ukránok szerint nagyon nehéz tárgyalásokon vannak túl, az oroszok szerint találtak olyan közös pontokat, melyekben előrelépés lehet.
• Zelenszkij ukrán elnök aláírta országa EU-s csatlakozási kérelmét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy Ukrajnának az Európai Unióban lenne a helye – igaz, nem azonnal: „Idővel hozzánk fognak tartozni".
• A magyar kormány nem engedi, hogy Magyarországon keresztül szállítsák Ukrajnába az uniós fegyvereket, ezt Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be. Indoklása szerint "a magyar kormány legfontosabb kötelessége jelenleg az, hogy biztosítsa Magyarország és a magyar emberek biztonságát.
• A FIFA és az UEFA is úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti az orosz futballcsapatokat a nemzetközi sorozatokban.
• Emmanuel Macron francia elnök az Élysée-palota információi szerint másfél órán át telefonált Putyin orosz elnökkel hétfőn. A hívásban Macron kijelentette, hogy „azonnali tűzszünetre van szükség” az orosz–ukrán háborúban.
• A semleges Svájc is életbe léptette az uniós szankciókat az ukrajnai invázióért felelős orosz vezetők ellen, belső viták és a közvélemény nyomása után. Többek között Putyin elnök vagyonelemeit azonnali hatállyal befagyasztották.
• Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az ENSZ-közgyűlésén arról beszélt, hogy “Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása” és a “különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni."

Finnország fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának, jelentette be hétfőn Sanna Marin finn miniszterelnök. A finnek ezzel változtattak az észak-európai ország semlegességi politikáján, írja az MTI.

A fegyverszállítmány 2500 gépkarabélyt, 150 ezer lőszert, 1500 páncéltörő fegyvert és 70 ezer adagnyi élelmiszercsomagot tartalmaz. Helsinki már vasárnap döntött arról, hogy katonai sisakokat, golyóálló mellényeket és elsősegély-felszerelést küld Ukrajnának. Emellett engedélyezte Észtországnak, hogy átadja Ukrajna részére a Finnországtól vásárolt tábori tarackokat.

A Finnair légitársaság hétfőn mikroblogján közölte, hogy az orosz légtérzárlat miatt törli távol-keleti járatait Japánba, Dél-Koreába, Kínába, de Oroszországba is. A tájékoztatás szerint próbálnak alternatív útvonalakat találni a japán, dél-koreai, illetve kínai járataik vonatkozásában.

A Shell hétfőn közleményében jelezte, hogy kilép az orosz állami energiaipari óriással, a Gazprommal kötött partnerségéből az orosz–ukrán háború miatt. A közlemény szerint a Shell megszakítja a kapcsolatot a Gazprommal és a kapcsolódó társaságokkal, például a Salym Petroleum vállalatban lévő 50 százalékos részesedését is megszünteti. A cég emellett az Északi Áramlat 2 projektben sem vesz többet részt.

„Megdöbbentett minket Ukrajna halálos áldozatainak száma, amelyet mélységesen sajnálatosnak tartunk. Ez egy értelmetlen katonai agresszió eredménye, amely Európa biztonságát is veszélyezteti”

– fogalmazott Ben van Beurden, a Shell vezérigazgatója. Kifejtette, „nem állhatnak egy ilyen helyzetben Oroszország mellé, és nem is fognak”. A közleményben azt is írják, arra számítanak, hogy kilépésük negatív hatással lesz az orosz piacra.

Németország korábban felfüggesztette az Északi Áramlat 2 földgázvezeték németországi szakaszának üzembe helyezését, ami nem tett jót a gázáraknak sem. Hétfőn a Shell mellett az UEFA is szakított a Gazprommal, emellett az európai szövetség és a FIFA is felfüggesztette az összes orosz csapatot.

(CNN)

Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása – jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

„A Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között” – mondta az orosz nagykövet az MTI beszámolója szerint.

„Oroszország a különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni”

– tette hozzá Nebenzja.

A FIFA és az UEFA közös döntésének értelmében átmenetileg minden általuk szervezett tornáról kitiltja a két szervezet az orosz futballcsapatokat, beleértve ebbe a klubcsapatokat és a válogatottakat is – írja közleményében az UEFA. Az európai szövetség nem sokkal később azt is bejelentette, hogy szakítanak kiemelt szponzorukkal, az orosz Gazprommal. A két szervezet hétfői bejelentéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Megkezdődött New Yorkban az ENSZ orosz–ukrán háború miatti rendkívüli közgyűlése. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a nukleáris háború gondolatát is egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte, azt pedig, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét, a világszervezet portugál vezetője dermesztőnek minősítette beszédében.

Denisz Monasztriszkij ukrán belügyminiszter a BBC-nek adott interjút, melyben elmondta, hogy Kijevben napszaktól függően akár száz olyan csoport is munkálkodhat, melynek célja, hogy felkutassa a szabotőr orosz csapatokat. „Hallani a fegyverek ropogását, ahogy dolgoznak. Sok embert kapnak el” – mondta. Arról is beszélt, hogy az ukrán erők kontrollálják a fővárost, de bizonyos szempontból óráról órára változik a helyzet.

Monasztriszki szerint Zelenszkij elnök nap mint nap megkérdezi tőle és csapatától, hogyan koordinálják az erőiket, és milyennek látják az aktuális helyzetet, mire ők rendre elmondják neki, hogy a helyzet komoly, de ettől még stabil, és több forgatókönyvre is felkészültek, ami az erők mozgósítását illeti.

A France24 becslése szerint körülbelül 250 ezren vonultak fel Kölnben ukrán zászlókat lengetve, Ukrajna mellett kiállva. A városban hagyományosan karneváli ünnepséget tartottak volna, ez alakult át háborúellenes demonstrációvá.

Az ünnepséget eredetileg a járvány miatt lemondták, a szervezők azonban úgy döntöttek, a karneválozás helyett mégis összegyűlnek: hogy kiálljanak Ukrajna mellett. A rendőrség információi szerint a felvonulás csúcspontján 250 ezer ember volt jelen.

Az eseményen egyperces néma csendet tartottak, demonstrálva az ukrajnai háború ellen. Henrik Wuest, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány elnöke is részt vett a felvonuláson egy ukrán kék-sárga kitűzővel a kabátján. A Rózsahétfő nevű karnevál hagyományához híven politikai vezetőket csúfoló díszek is megjelentek, parodizálták Putyint, illetve Lukasenko belarusz elnök figurája is megjelent bábmesterként ábrázolva.

Ukrajna mellett demonstrált a hétvégén több nagyváros is, így például Berlin, Prága vagy épp San Francisco és Budapest.

A Guardian az ukrán belügyminiszterre hivatkozva azt írja, hogy Ukrajna Oroszország azonnali kizárását követeli a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetéből, azaz az Interpolból.

Denisz Monasztriszkij mindezt egy Facebook-posztban jelentette be, ahol az oroszokat azzal vádolta, hogy visszaélnek a szervezet eszközeivel, és arra használják őket, hogy politikai ellenfeleket vegyenek célba világszerte.

A Guardian szerint az elmúlt években többször érte kritika az Interpolt azzal kapcsolatban, hogy néhány ország a bizonyítottan bűncselekményt elkövetők helyett száműzetésben lévő politikai ellenfelek megjelölésére használja a szervezet „vörös jelzését”.

Az egyelőre nem világos, hogyan nézhet ki egy ország kizárása az Interpolból. Jelenleg Észak-Korea az egyetlen olyan jelentős ENSZ-tagállam, amely nincs bent a szervezetben.

Az orosz TASZSZ hírügynökség idézi az orosz delegáció egyik tagját, Leonyid Szluckijt, aki szerint több olyan fontos pontot is talált a két fél, melyekben haladás érhető el, és a következő napokban újabb tárgyalás várható.

Szluckij azt is megerősítette, hogy az orosz delegáció most visszatér hazájába, és a következő huszonnégy órában átbeszéli az ország vezetésével a történteket.

Az ukrán és orosz delegáció helyi idő szerint reggel tíz óra óta tárgyalt.

Több robbanást hallottak helyi idő szerint 6 óra 40-kor Kijevben, a CNN tudósítása szerint a városközponttól keletre. Mint a lap írja, ezek voltak a legnagyobb robbanások eddig, amiket hétfőn hallani lehetett.

A robbanás után légvédelmi szirénák szólaltak meg, még félórával később is hallani lehetett élő felvételeken a jelzéseket.

A robbanás nem sokkal azután érkezett, hogy véget ért az orosz-ukrán tárgyalások első köre. Ennek a célja az volt, hogy tűzszünet legyen Ukrajna területén. Ezután annak érdekében, hogy további lépések születhessenek, mindkét fél visszatér a hazájába.

„Orbánnak és Szijjártónak holmi kitüntetéseknél valami komolyabb jár Putyintól. A Gazprom igazgatótanácsában két szék megfelelő ellentételezés lenne a lojalitásukért” – ezt posztolta Donald Tusk volt lengyel kormányzó, miután a magyar kormány bejelentette, hogy nem engedik át az Ukrajnának küldött európai fegyverszállítmányokat. Cikkünk a részletekről itt olvasható.

Erről Podaljuk ukrán elnöki tanácsadó nyilatkozott a helyszínen tartózkodó újságíróknak, írja a CNN. Elmondta, hogy a tárgyalások első köre véget ért, ennek a célja az volt, hogy tűzszünet legyen Ukrajna területén. Annak érdekében, hogy további lépések születhessenek, mindkét fél visszatér a hazájába, hogy a továbbiakról egyeztethessenek – ez tehát összecseng azzal, amit az orosz fél is kommunikált.

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy aláírta az EU-s csatlakozási kérelmet, ezzel Ukrajna indítványozta, hogy EU-s taggá válhasson, írja a Sky News.

A lap európai tudósítója szerint a gyorsított eljárású EU-s csatlakozás a jelen állás szerint „valószínűtlennek tűnik”.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szombati tárgyalásai után is említette, hogy Ukrajna számára kedvező lenne a gyorsított uniós tagság, melyet Lengyelország és Svédország is támogatásáról biztosított. Ukrajna az EU több partnerségi programjának tagja, és nyíltan aspirál a tagságra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arról beszélt, hogy Ukrajnának az Európai Unióban lenne a helye – igaz, nem azonnal: „Idővel hozzánk fognak tartozni. Olyanok, mint mi vagyunk, és szeretnénk, ha közénk tartoznának”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról posztolt, hogy beszéltek telefonon Von der Leyennel, egyeztetésükön pedig a pénzügyi támogatások és a lehetséges uniós tagság mellett szóba kerültek „konkrét döntések” is Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséről.

Az orosz TASZSZ és RIA szerint véget értek a helyi idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött béketárgyalások az orosz és az ukrán delegációk között.

A RIA szerint a tárgyaló felek visszatérnek a fővárosokba további konzultációra egy esetleges folytatásra, már ami a béketárgyalásokat illeti. A Sky azt írja a belarusz állami hírügynökségre hivatkozva, hogy a következő napokban folytatódhatnak a tárgyalások. További konkrétumokról egyelőre nem érkezett hír.

„Háborús helyzetben vagyunk, ilyenkor nyugalomra van szükség. A magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból”

-fogalmazott Orbán Viktor Facebook-oldalán, miután elmondta, hogy hétfő reggel is ülésezett a nemzetbiztonsági operatív törzs az orosz-ukrán háborúról. Orbán hozzátette, a „kimaradás” indokolja, hogy Magyarország sem fegyvert, sem katonákat nem küld Ukrajna háborús övezetébe.

Utóbbiról beszélt hétfőn Szijjártó Péter is, aki azzal indokolt, hogy a kormány azért hozta meg ezt a döntést, mert a fegyverszállítmányok „erőszakos katonai akciók célpontjává válhatnak”, a kormánynak pedig kötelessége biztosítani az ország védelmét.

Orbán a videóban azt is hozzátette, hogy mivel „Kárpátalján magyarok élnek, ezért egyetlen olyan lépést sem támogathatunk, amely veszélyeztetheti az ő biztonságukat”. A miniszterelnök hozzátette, „Magyarország humanitárius segítséget továbbra is nyújt”.

„Sok pénzt fizetünk Putyinnak, aki ezt a pénzt katonai agresszió finanszírozására használja”

– fogalmazott az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell hétfőn. Hozzátette, szerinte az EU-nak eljött az ideje, hogy a „lehető leggyorsabban csökkentse az orosz olajtól és gáztól való függését”.

Az Európai Unió emellett felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról. Mint fogalmazott, az uniós tagországok elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek.

Josep Borrel a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozása után beszélt arról, hogy az EU kész további szankciókat bevezetni Belarusszal szemben, illetve azok ellen, akik segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában.

Hozzátette, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de Európa készen áll, mert „máskülönben még magasabb árat kéne megfizetnie a jövőben”. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni – tette hozzá.

Mint hétfőn kiderült, az EU újabb szankciókat tervez Belarusz ellen. A lehetséges szankciók között az exporttevékenység, a helyi oligarchák, a központi bank korlátozása, illetve a belarusz bankok lekapcsolása a SWIFT-rendszerről is felmerült. A SWIFT-rendszerből szombaton orosz bankokat zártak ki, az EU pedig már két szankciócsomagot hozott meg Oroszország ellen, a második a pénzügyi és az energiaszektort is érintették.

(BBC, MTI)

Belső viták után, részben a közvélemény nyomására az EU-n kívüli, semleges Svájc is életbe léptette az uniós szankciókat az ukrajnai invázióért felelős orosz vezetők ellen. Mások mellett Vlagyimir Putyin elnök, Mihail Misusztyin miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter Svájban őrzött vagyonelemeit is azonnali hatállyal befagyasztották.

Az elmúlt napokban ismét ráirányult a figyelem arra, hogy a svájci bankok hagyományosan a diktátorok, korrupt vezetők, oligarchák és konkrét bűnözők vagyonának a legbiztosabb menedéke. Mint a Guardian nagy tényfeltáró anyagában még a háború kitörése előtt bemutatta, a Credit Suisse-nek azután sem sikerült teljesen felszámolnia ezt a funkcióját, hogy a hagyományos svájci banktitok az utóbbi években már messze nem olyan szigorú, mint korábban.

Svájc a most bejelentett szankciók mellett segélyszállítmányokat is felajánlott a Lengyelországba menekült ukránoknak, valamint megismételte a korábbi közvetítési ajánlatát az agresszor Oroszország és Ukrajna között – írja a Reuters.

Az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet hétfőn a kelet-ukrajnai Harkiv lakóövezeteire. Hogy pontosan hány civil halálos áldozat és sérült lehet, egyelőre nem tudni, erről többféle információ is kering párhuzamosan. Bővebben itt>>>

Emmanuel Macron francia elnök az Élysée-palota információi szerint másfél órán át telefonált Putyinnal hétfőn. A hívásban Macron kijelentette, hogy „azonnali tűzszünetre van szükség” az orosz–ukrán háborúban.

A francia elnökség szerint Putyin állítólag azt is megerősítette, hogy hajlandó részt venni a civilek védelmében. Macron ugyanis felszólította Putyint, hogy vessen véget a civilek elleni támadásoknak, illetve segítse elő, hogy az infrastruktúra és a közutak elérhetősége megmaradjon. A franciák szerint Putyin mindhárom pontba beleegyezett.

A Kreml közleményében azt írta, a beszélgetésben Putyin azt is mondta Macronnak, hogy „a helyzet rendezése csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik Oroszország jogos biztonsági érdekeit is”. Beleértve Oroszország Krím-félsziget feletti szuveneritásának elismerését.

Franciaország hétfőn belengette, hogy a hétfői ENSZ Közgyűlésen benyújtanak egy javaslatot, amely tűzszünetet és akadálymentes humanitárius hozzáférést követel Ukrajnában. Az Ukrajnáról szóló ülést azután indítványozták, hogy Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját.

Macron később Zelenszkij ukrán elnökkel is telefonált. (cnn, Sky)

Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette ki hétfő délután egy koszovói sajtótájékoztatón. Indoklása szerint a kormány azért hozta meg ezt a döntést, mert a fegyverszállítmányok „erőszakos katonai akciók célpontjává válhatnak”, a kormánynak pedig kötelessége biztosítani az ország védelmét. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország nem akar belekeveredni az orosz-ukrán háborúba.

• Továbbra is zajlik a lassan maratonivá nyúló béketárgyalás az ukrán és az orosz delegáció között. A magyar idő szerint eredetileg 10-re tervezett tárgyalás végül csak dél előtt nem sokkal indult el, és egy kisebb szünet után 4-kor még mindig folytatódott.
• Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem engedi, hogy Magyarországon keresztül szállítsák Ukrajnába az uniós fegyvereket. Oroszország 35 ország mellett a magyar repülőgépeket is kitiltotta a légteréből.
• A Roszatom nem változtat Paks 2 ütemtervén.
• Amerika újabb gazdasági szankciókat jelentett be Oroszország ellen, eközben felfüggesztették a minszki nagykövetségüket, valamint Oroszország mielőbbi elhagyását kérték az állampolgáraiktól. Az EU további komoly szankciókat helyezett kilátásba Belarusz ellen.
• Az ukrán haditengerészet közlése szerint mégis életben vannak a Kígyó-szigetet az oroszok ellen elszántan védő határőrök.
• A NOB minden orosz és belarusz sportolót eltiltana a szerepléstől.

A Sky News saját korábbi értesülését korrigálva jelezte, hogy bár korábban az ukrán parlament közlése szerint véget ért az oroszokkal Belaruszban folytatott béketárgyalás, valójában csak egy rövid szünetet tartottak, és már folytatódik is tovább a diplomáciai esemény.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt javasolja a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is. Ezt a döntést hétfőn hozta meg a NOB végrehajtó bizottsága. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) szerdán foglal állást a témában, a pekingi téli paralimpia pénteken kezdődik.

Miután Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen, ukrán sportolók levélben fordultak a NOB-hoz és az IPC-hez azt kérve, hogy tiltsák el az orosz és a fehérorosz tagszervezeteiket, a sportolókat pedig ne engedjék részt venni semmilyen sporteseményen.

„Oroszország ukrajnai inváziója – melyet Fehéroroszország támogat – egyértelmű megsértése az olimpiai és a paralimpiai chartának. Olyan cselekedet, amelynek szigorú következményei kell, hogy legyenek” – írták a Thomas Bach NOB-elnöknek és Andrew Parsons IPC-elnöknek címzett nyílt levélben. (MTI)