Amerikai források elsöprő orosz katonai hullámtól tartanak, a britek szerint Putyinnak el kell buknia a háborút

Az SOS Gyermekfalvak megkezdte az ukrajnai intézményeikben lévő gyerekek evakuálását a megtámadott településekről. Azt írták, az ő intézményeikben 177 gyerek és az ő nevelőszüleik érintettek, de ennél jóval több gyerek él a bombázott területeken állami gondozásban. Ukrajnában 64 ezer gyerek él nevelőszülőknél, az SOS előrejelzései szerint egy totális katonai támadás legalább 16 ezret veszélyeztetne közülük. Az országban jelenleg körülbelül 98 ezer gyerek él különböző típusú állami, bentlakásos intézményben.

A lengyel SOS Gyermekfalvak segítségével megkezdődött a családok kimenekítése az országból: 40 gyerek vasárnap hagyta el az országot, további 21 gyereket hétfőn helyeznek biztonságba. A kelet-ukrajnai Luhanszk régióban fekvő Popaszna város, ahol az SOS-es családok szintén jelen vannak, jelenleg ostrom alatt áll. A jelentések szerint a lakosok biztonságban vannak és sértetlenek, azonban a városba nem lehet bejuttatni semmilyen adományt. Az ostromot megelőzően 15 családnak sikerült elhagynia a várost. Az SOS munkatársai Kijev egyes területein szinte folyamatosan bombabunkerekben tartózkodik, 21 SOS-es gyerek is a fővárosban rekedt.

MTI)

Volodimir Zelenszkij elnök viszont nincs. Az ukrán delegáció tagjai között Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Mikola Tocsickij Ukrajna külügyminiszter-helyettese is ott van.

Tüntetést szerveznek a budapesti Nemzetközi Beruházási Bankhoz az ellenzéki pártok. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy kedden 18 órakor tüntetést tartanak a Lánchíd budai hídfőjénél, az „orosz kémbanknál”. A tüntetésen Márki-Zay Péter is felszólal majd.

Az orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) 2019-ben, amerikai tiltakozás ellenére tette át a székhelyét Moszkvából Budapestre. Akkor a legnagyobb kritikát a bank alkalmazottainak és vendégeinek szavatolt diplomáciai mentesség váltotta ki, ami szakértők szerint alkalmat adhatott orosz ügynökök, kémek beutazására Magyarországra, ezzel a schengeni övezetbe. Ezért is nevezték sokan már akkor „kémbanknak” az NBB-t, a pénzintézet azonban többször is tagadta ezt a vádat.

A bankban Oroszországnak van a legnagyobb részesedése, Magyarország pedig a második legnagyobb tulajdonos. Az NBB budapesti székházát tavaly áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter adta át, augusztusban pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártó Péterrel tekintette meg az épületet.

Az ellenzéki pártok az orosz agresszió miatt azonnali szankciókat követelt a magyar kormánytól, ezek között szerepelt az NBB kiutasítása is. Mivel az NBB az ENSZ-nél van bejegyezve, rá nem vonatkoznak a háború miatt bevezetett nyugati szankciók. A volt KGST-országok közül már Csehország és Románia is kilépett az NBB-ből. A bankról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Ez már a második az orosz–ukrán háború kezdete óta, amit megszavazott a cseh kabinet. Az előző, amelyről szombaton döntöttek, már meg is érkezett rendeltetési helyére, közölte Jana Černochová védelmi miniszter, aki az újabb, most megszavazott szállítmányról biztonsági okokból nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy „nem könnyűfegyverekről van szó”.

Az első, 188 millió korona értékű szállítmány gépkarabélyokból, géppuskákból, speciális puskákból és pisztolyokból, illetve hozzájuk való lőszerekből állt. A második szállítmány értéke 400 millió korona – nagyjából 6 milliárd forint.

Vasárnap az EU arról döntött, hogy fennállása óta először fegyverszállítmánnyal segít egy országot, ezenkívül számos európai ország is fegyverek Ukrajnába küldéséről döntött.

(MTI)

Két kisebb várost és egy atomerőmű környékét is elfoglalták az orosz csapatok Dél-Ukrajnában – írja a Reuters az orosz Interfax hírügynökség jelentése alapján. Az egyik elfoglalt város a 110 ezres Bergyanszk, erről a fejleményről már korábban mi is beszámoltunk; a másik az 50 ezres Enerhodar. A hírügynökség szerint a harmadik orosz kézre került terület a zaporizzsjai atomerőmű környéke. Ukrajna tagadta, hogy orosz kézre került volna az erőmű, mindenesetre az orosz híradás is arról számolt be, hogy a működése zavartalan.

Az erőmű itt található:

(Reuters)

Erről írt Twitterén az AFP hírügynökség. A Sky News szerint az ukrán delegáció két legfőbb célja, hogy tűzszüneti megállapodást kössenek, és hogy elérjék, az orosz erők vonuljanak vissza Ukrajnából.

A belarusz állami hírügynökség adott ki fotókat a csernobili atomerőműhöz közeli helyszínről, ahol nemsokára elkezdődnek a tárgyalások a két katonai delegáció között.

A kijevi városi tanács közleménye szerint összességében nyugodt éjszakán van túl az orosz erők által fenyegetett ukrán főváros, csak néhány kisebb összecsapás történt szabotőrökkel és felderítőcsapatokkal. Ezt a megelőző éjszakához képest viszonylagos nyugalmat arra használták fel, hogy megerősítsék a város védelmét. „Tehát, ha 8 óra után menne a városba, láthatja a Kijev utcáin megjelent erődítményeket, tankcsapdákat és más védelmi szerkezeteke” – írják a közleményükben.

A szombat délutántól tartó kijárási tilalom hétfő reggel 8 órakor a terveknek megfelelően véget ért, a boltok kinyithatnak, a tömegközlekedés – ritkább metrójáratokkal, de – újraindul. A városvezetés ugyanakkor mindenkit arra kér, hogy csak akkor hagyják el az otthonaikat, ha sürgős dolguk van, például bevásárolni vagy gyógyszertárba kell menniük, mert „az utcai harcok továbbra is előfordulnak a város minden kerületében”. A lakosságot arra kérik, segítsék egymást, és figyeljenek azoknak a szomszédaiknak a lakására, akik elhagyták a várost. Kijárási tilalom továbbra is érvényben lesz éjszakánként, este tíztől reggel hétig.

A kijevi helyzetet, a védelem kiépítését bemutató, vasárnap esti helyszíni riportunkat itt olvashatják.

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy az ukrán fővárosban, Kijevben tartózkodó összes civil elhagyhatja a várost a Kijev-Vaszilkiv autópályán keresztül. „Ez az irány nyitott és biztonságos. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az orosz fegyveres erők csak katonai létesítményeket támadnak. A civileket nem fenyegeti veszély” – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Konasenkov emellett azt is bejelentette, hogy megszerezték az ellenőrzést az ukrán légtér felett. „Az orosz légierő légifölényt szerzett Ukrajna teljes területe felett” – mondta a minisztérium szóvivője. A CNN hozzáteszi, hogy nem tudták ellenőrizni, Konasenkov mi alapján tette ezt a nyilatkozatot.

A két ország delegációja az ukrán–belarusz határ közelében, a Pripjaty folyónál találkozik, moszkvai közlés alapján magyar idő szerint délelőtt 10-kor.

A lvivi Pravda sörfőzde az Ukrajna ellen indított orosz támadás után sör helyett Molotov-koktélokat kezdett gyártani, amelyek címkéjén „Putyin egy pöcsfej” felirat díszeleg.

„Azért csináljuk ezt, mert valakinek muszáj. Megvannak a képességeink, 2014-ben átéltünk egy utcai forradalmat” – mondta Jurij Zasztavnyi, a sörfőzde tulajdonosa, utalva Kijev nyugatbarát felkelésére, amely megdöntötte a Kreml által támogatott rendszert. Akkor szintén Molotov-koktélok gyártására váltottak át. Most az egyik kedvenc sörük címkéjével díszített üvegeket töltenek fel gyúlékony folyadékkal.

A szombat óta készülő Molotov-koktélokat az Ukrán Területi Védelmi Erők kapják, amely a Volodimir Zelenszkij elnök felhívására válaszoló tartalékosokból áll.

Lvivben, a lengyel határ közelében tankcsapdákkal és Molotov-koktélokkal készül a lakosság egy esetleg orosz támadásra. Vasárnapi helyszíni riportunkat itt olvashatják.

(AFP)

Az ukrán hadsereg által hétfő reggel közzétett legfrissebb hadműveleti jelentés szerint Oroszország lelassította offenzíváját – írja a Guardian. Az ukrán haderő azt is állítja, hogy az ukrán tüzérségi tűz „több mint ötoszlopnyi ellenséges felszerelést és ellenséges embert” semmisített meg. „Az ellenség demoralizálódott, és súlyos veszteségeket szenved” – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Az ukrán hadsereg számokat is közölt az állítólagos orosz veszteségekről. Eszerint az invázió kezdete óta mintegy 5300 orosz katona halt meg, valamint 191 harckocsi, 29 repülőgép, 29 helikopter és 816 páncélozott harcjármű semmisült meg. Ezeket a számokat nem szabad készpénznek venni, a Guardian is kiemeli, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni ezeket az adatokat.

Eközben a brit védelmi minisztérium azt közölte, hogy jelentéseik szerint logisztikai hibák és az ukrán ellenállás hátráltatja az orosz inváziót. A legújabb brit hírszerzési adatok megerősíteni látszanak az ukrán hadsereg nemrégiben kiadott jelentését, miszerint Oroszország lelassította offenzíváját. A védelmi minisztérium közleménye szerint Vlagyimir Putyin szárazföldi erőinek nagy része Kijevtől több mint 30 kilométerre északra tartózkodik, előrenyomulásukat pedig lelassították a Hosztomeli repülőteret védő ukrán erők. Az észak-ukrajnai Csernyihiv és az északkeleti Harkiv város körül továbbra is heves harcok folynak – közölte a védelmi minisztérium a Twitteren közzétett hírszerzési frissítésben. Mindkét város továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll – közölték.

9,5 százalékról 20 százalékra emelte az irányadó kamatlábat az orosz központi bank, hogy ellensúlyozza a nemzetközi pénzügyi szankciók hatására zuhanni kezdő rubelárfolyamot és a megugró inflációt. Moszkva egyúttal utasította a vállalatokat, hogy értékesítsék a külföldi devizabevételeik 80 százalékát.

„Az orosz gazdaság külső feltételei drasztikusan megváltoztak”

– állapította meg a nyilvánvalót a központi bank közleménye.

Hétfő hajnalban az orosz rubel 41,5 százalékos visszaeséssel nyitott a dollárral szemben. A drasztikus kamatemelés rövid távon sikeres volt a zuhanás megállításában, és a rubel elkezdett visszaerősödni: pénteken 83,7 rubelt kellett adni egy dollárért, a hétfő hajnali esés után 117 rubelt, az árfolyam most 102 körül mozog. Általános devizapiaci vélekedés szerint azonban egy devizakrízist nem lehet kamatemelésekkel megfogni.

(BBC)

Több távol-keleti ország is bejelentette vagy megerősítette hétfőn, hogy részt vesznek az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciókban:

• Kanda Maszato, a japán pénzügyminisztérium valutapolitikáért felelős helyettes vezetője újságíróknak azt mondta: Japán szorosan együttműködik a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport többi tagjával azért, hogy a büntetőintézkedések hatásosak legyenek.
• Vivian Balakrisnan szingapúri külügyminiszter a parlamentben közölte: hazája kiviteli tilalmat fog elrendelni olyan termékekre, amelyeket „fegyverként lehet alkalmazni” az ukrán nép elleni károkozásra és leigázásra.
• Dél-Korea szintén szigorít az Oroszországba irányuló exporton, megtiltva a stratégiai cikkek kivitelét, és csatlakozik a nyugati országok döntéséhez, amely kizárja a legjelentősebb orosz bankokat a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Szöul a stratégiai olajtartalékok további felszabadításáról is döntést hozott a nemzetközi energiapiac stabilizálása érdekében, és fontolóra vett további intézkedéseket is, például cseppfolyós földgáz viszonteladását Európába. A tárca vonatkozó közleményében elítélte az orosz hadműveletet, és közölte azt is, hogy Dél-Korea növeli az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt is, és erről tájékoztatta az Egyesült Államokat is.

A negyedik, ázsiai tigrisként emlegetett gazdaság, Tajvan is jelezte korábban, hogy betartja a korlátozásokat.

(MTI)

• Egyáltalán mik ezek a katonai célok, és hogyan változnak menet közben?
• Mi vár Kijevre?
• Mire lehet elég az ukránok harci szelleme, és mi az oroszok legfőbb nehézsége?

Rácz András biztonságpolitikai szakértő segítségével nyilvános adatokból próbáljuk felvázolni az összképet a katonai műveletek irányáról és a várható folytatásról.

Ferenc pápa után a dalai láma is békére szólította fel a világot. Hétfőn azt nyilatkozta, „mélyen elszomorítja” az ukrajnai konfliktus. „A háború idejétmúlt – az erőszakmentesség az egyetlen út” – jelentette ki. „A problémákat és nézeteltéréseket a legjobb párbeszéddel megoldani” – tette hozzá.

„A valódi béke a kölcsönös megértésen és egymás jólétének tiszteletben tartásán keresztül jön létre. Nem szabad elveszítenünk a reményt. A 20. század a háború és a vérontás évszázada volt. A 21. századnak a párbeszéd évszázadának kell lennie. Imádkozom, hogy a béke gyorsan helyreálljon Ukrajnában” – mondta a tibeti vallási vezető.

(CNN)

Vasárnap délutánig közel 80 ezren jöttek át a magyar határon Ukrajna felől, sokan Záhonyon keresztül, több ezer hasonló történettel; függetlenül attól, hogy belső Ukrajnából vagy a szomszédos Kárpátaljáról érkeztek. És függetlenül attól, hogy a teljes bizonytalanság vagy a menedéknek kijelölt Tisza-parti úttörőtáboros faházak vagy ismerősök, rokonok befogadása, esetleg egy három hétre kibérelt wellnesshotelszoba várt rájuk, a mozgatórugó ugyanaz: a háborútól való félelem. Helyszíni riportunk itt olvasható.

Japán nem egyezhet bele abba, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tároljon a területén Oroszország elrettentésére – mondta Kisida Fumio japán miniszterelnök hétfő reggel. Az ország továbbra is elkötelezett „a három nukleáris elv” mellett, azaz nem állít elő, nem birtokol és nem enged a területére atomfegyvereket.

Vasárnap a miniszterelnök telefonon egyeztetett elődjével, Abe Sindzóval. A volt miniszterelnök egy biztonságpolitikai témájú tévéműsorban azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet tabuként kezelni bizonyos kérdéseket, „meg kell érteni, hogyan tartják fenn a biztonságot a világban”, és „beszélni kell a valóságról, amelyben élünk”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Japánnak atomtámadások korábbi elszenvedőjeként továbbra is az atomfegyverek megsemmisítéséért kell küzdenie.

(MTI)

Újabb pénzügyi szankciókat jelentett be a brit kormány: megtiltják, hogy bármely brit természetes vagy jogi személy pénzügyi tranzakciókat bonyolítson le az orosz központi bankkal, az orosz nemzeti vagyonalapokkal vagy az orosz pénzügyminisztériummal. Az intézkedések célja, hogy megakadályozzák, hogy az orosz központi bank a 630 milliárd dolláros devizatartalékát „olyan módon használja fel, amely aláássa az általunk és szövetségeseink által bevezetett szankciókat”. Ezen kívül szigorítják az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokat is, megakadályozandó, hogy orosz vállalatok átruházható értékpapírokat és más pénzpiaci eszközöket bocsássanak ki Nagy-Britanniában. „Ezek az intézkedések bizonyítják eltökéltségünket, hogy szigorú gazdasági szankciókat alkalmazunk válaszként Oroszország ukrajnai inváziójára” – mondta Rishi Sunak pénzügyminiszter.

(Guardian)

Helyi idő szerint reggel 10 órára halasztották a moszkvai tőzsde nyitását (ez magyar idő szerint 8 óra, azaz épp ezekben a percekben), és az orosz központi bank azt is bejelentette, hogy a kereskedést bizonyos piacokra, például a devizapiacra korlátozzák, illetve ideiglenes tilalmat vezetnek be a külföldi jogi és magánszemélyek eladási megbízásaira. A központi bank folyamatosan követi a helyzet alakulását, és értékeli, hogy megnyissanak-e további piacokat, erről helyi idő szerint 13 órára ígérnek döntést, és a kereskedés legkésőbb 15 órakor indulhat meg.

A döntést azt követően hozta meg a központi bank, hogy a rubel közel 30 százalékot esett hétfőn, ahogy a piacok elkezdték beárazni az Oroszországgal szemben hozott nemzetközi pénzügyi és gazdasági szankciókat. Ezek potenciális hatásairól itt írtunk részletesebben.

(CNN)

Jair Bolsonaro brazil elnök egy vasárnap sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön gúnyolódott – mondván, az ukrán nép minden reménye egy „komikus”, utalva ezzel Zelenszkij színészi múltjára. Bolsonaro nem volt hajlandó elítélni Oroszország invázióját, és azt mondta, hogy Brazília „semleges” marad a háborúban, hozzátéve, hogy Brazília és Oroszország „gyakorlatilag testvérnemzetek”. „Nem foglalunk állást, továbbra is semlegesek maradunk, és segítünk, amiben csak tudunk” – idézte Bolsonaro szavait a BBC. A brazil elnök azt is megjegyezte, hogy „Ukrajna lakosságának nagy része beszél oroszul”.

A brazil elnök azt állította, hogy vasárnap kétórás megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a brazil külügyminisztérium később tisztázta, hogy a hónap eleji moszkvai látogatására utalt.

Bolsonaro a moszkvai útja után egy nappal, február 17-én Budapestre érkezett, Orbán Viktor a Karmelitában fogadta őt. A megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Orbán megköszönte Bolsonaro „békéért tett erőfeszítéséit” – utalva a brazil elnök moszkvai látogatására. Bolsonaro a sajtótájékoztatón beszélt a Putyinnal történt találkozójáról, és azt mondta: „Senkinek sem érdeke a háború, Magyarország számára ez különösen fontos.” Bolsonaro Magyarországot Brazília „kis nagytestvérének” is nevezte, mivel szerinte a két ország között egyetértés van az alapértékek tekintetében. A brazil elnök magyarországi látogatásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A BBC Ukrajnában tartózkodó tudósítója szerint a közép-ukrajnai Cserkasziban (275 ezer lakos), a Dnyeper-menti Dnyipróban (1 millió), a kelet-ukrajnai Hakrivban, Ukrajna második legnagyobb városában (1,4 millió) és a közép-ukrajnai Vinnicjában (370 ezer) is beindultak a légvédelmi szirénák hétfőre virradóra.

James Waterhouse hozzáteszi, hogy az ország északi részén található Csernyihivet is lőtték az éjjel, de csak egy sérültről érkezett jelentés, míg Kijevben főleg szabotőrcsoportokkal voltak fegyveres összetűzések a kijárási tilalom hétfő reggeli lejárta előtt.

A Kyiv Independent lap szerint keleten, a 400 ezres Luhanszk környékén, illetve a 260 ezres Zsitomir városában is légvédelmi szirénákat lehetett hallani.

Akkor itt találja a részletes tudósításunkat percről percre.

Atomfegyverek érkezhetnek Belarusz területére, csődveszély fenyegeti a Sberbank európai anyacégét, az Európai Bizottság elnöke pedig Ukrajna lehetséges uniós tagságáról beszélt – nagyjából ezekről a hírekről maradt le, ha kipihente magát az éjjel. Meg arról, hogy a felnőtteknek szánt tartalmakban utazó OnlyFans törölni kezdte az orosz és belarusz fiókokat.

Katonai cselekmények szempontjából azonban viszonylag csendes volt a hétfőre virradó éjjel – igaz, az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint nehéz napjuk volt vasárnap, és így is hallani lehetett robbanásokat Kijev és Harkiv környékén. Feltehetően amiatt is óvatosabb most az orosz fél, mert órákon belül találkozik majd az ukrán-belarusz határnál Moszkva és Kijev delegációja a béketárgyalásokra. Azt még mindig nem tudni, pontosan mikor találkoznak a tárgyaló felek egymással a Pripjaty folyó határmenti szakaszán, Kijevtől 150 kilométerre.

Addig is összefoglaltuk önöknek, mi történt az elmúlt órákban:

Idővel Ukrajna az EU része lesz

Vasárnap este döntött úgy az EU és több nyugati ország is, hogy fegyvereket küld Ukrajna megsegítésére. Kanada például éjjellátókkal, sisakokkal, testpáncélokkal és gázálarcokkal segíti Ukrajnát. Emellett elfogadták az EU-külügyminiszterek az Unió vasárnap bejelentett szankcióit, amik hétfőn életbe is lépnek – eszerint kizárják a legfontosabb orosz bankokat a SWIFT-hálózatból, az EU 450 millió euró értékben fegyvert küld Ukrajnába, blokkolják az orosz állami propagandamédiát, és kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, de Belarusz is szankciókra számíthat. Ebben a cikkben részletezzük, hova üt és kinek fáj az ellencsapás a pénzvilágban.

Washington egyébként nem vetné el az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem, de minimalizálni akarja a szankciók globális piacra gyakorolt hatását – mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC-nek.

Az Aeroflot orosz légitársaság vasárnap este be is jelentette, hogy hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát. Igaz, feltehetően az Európán kívüli járatait is felül kell vizsgálnia, ugyanis az Aeroflot 111-es, Moszkvából Miamiba tartó járata vasárnap este megsértette az orosz gépek számára kihirdetett légtérzárat Kanadában.

Az EU valamennyi tagországa a Moszkva elleni szankciók mellett egyhangúlag megállapodott arról, hogy legfeljebb három évig befogad ukrán menekülteket anélkül, hogy előzetesen menedékkérelmet kellene benyújtaniuk – közölte Nancy Faeser német belügyminiszter. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajnának egyenesen az Európai Unióban lenne a helye – igaz, nem azonnal: „Idővel hozzánk fognak tartozni. Olyanok, mint mi vagyunk, és szeretnénk, ha közénk tartoznának” – mondta Von der Leyen vasárnap este az Euronews-nak adott interjújában.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap megszavazta, hogy hétfőre összehívják a 193 tagú közgyűlés rendkívüli ülését. A fő téma Oroszország Ukrajna elleni inváziója lesz. Utoljára 1982-ben hívtak össze rendkívüli ülésszakot, akkor a Golán-fennsíkon megszállt arab területeken kialakult helyzet miatt került erre sor.

Nehéz időket élnek át az ukránok, de ők közölnek számokat

Elfoglaltak egy délkelet-ukrajnai várost az oroszok: Olekszandr Szvidlo polgármester Facebookon jelentette be, hogy az orosz hadsereg bevonult az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkba. Amerikai műholdképek szerint egyébként egy több mint 5 kilométeres orosz konvoj halad Kijev felé – a többszáz katonai járműből álló konvoj vasárnap este mintegy 64 kilométerre volt az ukrán fővárostól.

„Nehéz időket” él át az ukrán hadsereg – üzente vasárnap este közzétett Facebook-posztjában az ukrán fegyveres erők vezérkara. Mint írják, az orosz csapatok „szinte minden irányból” folyamatosan céloznak rájuk, főleg Kijevnél, ahol a fővárostól délnyugatra fekvő Vaszilkiv katonai repülőterénél zajlottak a harcok tüzérségi csapásokkal. Bár vasárnapról hétfőre virradó éjjel néhány órán át nyugalom volt az ukrán fővárosban, hétfő hajnalban ismét robbanásokat hallottak Kijevben és Harkivban is – írta ukrán jelentésekre hivatkozva a Sky News és a Guardian. A Kijevtől mintegy 150 kilométerre, északra fekvő Csernyihivben légiriadót rendeltek el, a hatóságok jelentése szerint ugyanis egy lakóépületbe csapódott be egy rakéta a városközpontban, ami miatt tűz ütött ki az épület alsó két szintjén.

Az ukrán belügyminisztérium vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy 352-re nőtt az orosz támadásban életüket vesztett civilek száma. Az áldozatok közül 14 gyerek. A minisztérium adatai szerint eddig 1684 civil – közülük 116 gyerek – sérült meg. Orosz oldalon eddig közel 4500 áldozata lehet a harcoknak, igaz, mindezt csak ukrán beszámolók alapján lehet tudni, Moszkva ugyanis nem közöl erről adatokat. Sőt, blokkolják Oroszország területén azt az ukrán honlapot, amelyet épp azért hoztak létre az ukrán hatóságok, hogy információt adjanak az orosz invázió során megölt vagy fogságba esett katonák családjainak.

Közben hetekkel meghosszabbították több mint négyezer, Európában állomásozó amerikai katona szolgálati idejét, írja a CNN. Van olyan egység, amelynek a következő hónapban kellett volna hazatérnie kilenc hónap szolgálat után, most azonban minden bizonnyal folytatják a hadgyakorlatozást Lengyelországban, Romániában és a balti államokban.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint pedig megszavazták Belaruszban, hogy atomfegyverek kerüljenek az ország területére – írja a Sky News. A Szovjetunió bukása után az ország alkotmányában rögzítették Belarusz atomfegyver-mentességét, ezt oldaná fel a vasárnapi népszavazáson megerősített alkotmánymódosítás.

Sem orosz vodka, sem orosz lányok

Hétfőtől két bankszünnapot rendelt el a Magyar Nemzeti Bank a magyar Sberbanknál a pénzintézet kérésére, írja a jegybank közleménye. Az EU szanálási szervezete ugyanis bejelentette, hogy komoly fizetőképességi problémák jelentkeztek az orosz Szberbank közép-európai leányvállalatánál, az ausztriai székhelyű Sberbank Europe AG-nál. Az MNB közleménye szerint az anyabank „várhatóan nem tudja teljesíteni tartozásait”, így fizetésképtelenné válhat az orosz-ukrán háború hatása miatt.

Lemondta a Green Day a moszkvai fellépését: eredetileg május 29-én a moszkvai Szpartak-stadionban léptek volna fel, de az amerikai zenekar az ukrajnai orosz katonai invázió miatt lemondta a koncertet. A zenekar a közleményben azt írta, hogy tisztában vannak vele, nem a mostani a legjobb alkalom, hogy stadionkoncertet adjanak, ugyanis ennél sokkal nagyobb horderejű dolgok történnek éppen. Ettől függetlenül bíznak benne, hogy a jövőben a megfelelő helyen és időben visszatérhetnek Oroszországba.

A főleg felnőtteknek szánt, erotikus fizetős tartalmakban utazó OnlyFans elkezdte törölni az orosz és belarusz fiókokat a felületén, írja a Daily Beast. A portálnak megszólaló egyik 21 éves tartalomgyártó arra panaszkodik, hogy egyik pillanatról a másikra szüntették meg a fiókját, és így elesik az egyetlen bevételi forrásától – holott ő maga több tüntetésen is részt vett, mióta Moszkvába költözött, és nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával.

Blokkolják az alkohol-exportot is: az amerikai vodkakészlet mindössze alig több mint 1 százalékát adják az Oroszországban gyártott márkák, de mostantól négy államban ezeket sem lehet majd kapni az állami tulajdonú italboltokban. Hasonló akciót indított el több kanadai tartomány is, illetve a texasi kormányzó is arra kéri a vendéglátósokat, hogy hanyagolják az orosz szeszes italokat, erről bővebben itt írtunk.