A figyelmeztető sztrájktól a kirúgásokon át a tízezres tüntetésekig – képeken a magyar oktatás legmozgalmasabb éve
2022. december 29. – 11:27
2022-ben kétségkívül a hazai közélet egyik legmeghatározóbb témája az oktatás volt, amit egészen a januári figyelmeztető sztrájktól a decemberi MTVA előtti tüntetésig végig is követtünk, tudósítottunk a Telexen.
A tanárok egész évben azért küzdöttek, hogy több pénzt kapjanak, és jobban megbecsüljék a munkájukat. A tanárok, diákok, szülők kilenc pontban fogalmazták meg követeléseiket. Viszont a szakszervezetek hiába tárgyaltak a kormánnyal többször is, egyelőre csak azt sikerült elérniük, hogy 20 százalékról 32 százalékra emelkedik a pedagógusok szakmai pótléka 2023-tól. A kormány a nagyobb béremelést az uniós pénzektől tette függővé. Ha megjönnek ezek a források, akkor három év alatt lépcsőzetesen fog növekedni a tanárok bére, így 2025-re érné el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A közoktatás problémái azonban szemmel láthatóan túlmutatnak a bérharcon; a tanárok munkakörülményeit, a diákok terhelését, és az oktatásirányítás, -szervezés egy sor kérdését söpri le az asztalról a kabinet. Képekben válogattuk össze a lassan egy éve tartó folyamatos tiltakozás pillanatait, amikből az látszik, hogy
2022 kétségtelenül a magyar közoktatás egyik legmozgalmasabb éve volt.
Egy figyelmeztető sztrájkkal indult minden
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az előző év végétől tárgyaltak a kormánnyal arról, hogy ne kelljen fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat koronavírus ellen. Ezek mellett fontos követelésük volt, hogy csökkentsék az ágazat munkaterheit, és béremelést kapjanak a pedagógusok. A hetekig tartó tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, a kormány csak egy 10 százalékos emelést ígért meg. Ezért a pedagógus-szakszervezetek figyelmeztető sztrájkot hirdetettek január végére, hogy ezzel adjanak hangot a követeléseiknek.
Január 31-én a tanárok megtartották első kétórás figyelmeztető sztrájkjukat, ezzel 2016 óta először sztrájkoltak országosan. A fő kérdés utána az volt, hogy törvényesen tették-e ezt: ugyanis a még „elégséges szolgáltatásokról”, amit a jogszabály ma előír, nem volt megállapodás. Elégséges szolgáltatásokban kötelező megegyezni a törvényes sztrájk idejére, mert ezzel lehet minimálisan fenntartani a szolgáltatások biztosítását. A kormány azt állította, hogy a sztrájk nem törvényes, mert a koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve abban az időszakban. És ugyan első fokon a bíróság azt mondta, elfogadja a szakszervezetek által vállalt még elégséges szolgáltatásokat, de az ítélet jogerőre emelkedése előtt tartották meg a sztrájkot, így
a Fővárosi Ítélőtábla végül utólag törvénytelennek minősítette a munkabeszüntetést.
A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban, mert érdemi változást nem sikerült elérniük. Erre válaszul egy február 11-én megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva a kormány előírta az elégséges szolgáltatásokat sztrájk idején. E szerint például gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakóráját meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, azaz a munkabeszüntetéssel kifejezett tiltakozást.
A rendelet elfogadása után, február 14-től polgári engedetlenségi akciók indultak az iskolákban, amik egészen a március 16-i sztrájk napjáig kitartottak. Az ország legerősebb gimnáziumai az Egyetem téren tüntettek február végén. A Telexen az első két hétben minden nap frissülő térképen vezettük a csatlakozó iskolák névsorát.
A határozatlan idejű sztrájk után jöttek a választások
Így teltek a mindennapok az oktatásban, míg el nem érkezett március 16-a, amikor országszerte elkezdődött a határozatlan idejű sztrájk. Aznap több ezer középiskolás diák vállalt szolidaritást a tanárokkal.
Időközben mások is kifejezték egyetértésüket a tanárok ügye mellett, több ezren tüntettek március 19-én a Kossuth téren.
A határozatlan idejű sztrájk keretein belül többen a polgári engedetlenséget választották a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt. Kezdetben egyszerre sztrájkoltak a tanárok, majd március 24-én bejelentették a koordinált munkabeszüntetést, azaz egymás után folytatták a sztrájkot szervezetten. Erre azért volt szükség, mert a tanárok nem kapnak fizetést azokra az órára, amikor nem veszik fel a munkájukat, így nem mindenki tudja hosszútávon bevállalni a tiltakozást.
Aztán április 1-jén a szakszervezetek bejelentették: felfüggesztik a tiltakozást a választások idejére, mert az újonnan megválasztott kormány megalakulásáig ügyvivőként fog működni a régi, így úgysem tudna érdemi döntést hozni. Aznap még a tavaszi időszakban utoljára, a Kossuth téren volt szolidaritási tüntetés.
Április harmadikán országgyűlési választást tartottak, és bár a Fidesz-KDNP kormány maradt, az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megszűnt. Külön tárcát azonban ezután sem kapott az oktatás, hanem a Belügyminisztériumhoz, és így Pintér Sándor belügyminiszterhez került a terület állami igazgatása. Június 11-én a megszüntetett Emmi épülete előtt tüntettek a tanárok.
Aztán jött a nyári szünet, és az ilyenkor szokásos módon az iskola szünetelésével a tiltakozások sem folytatódtak egészen szeptemberig. Az érdek-képviseleti szervezetek ugyanakkor folytatták a megbeszéléseket.
Szeptemberben soha nem látott összefogás kezdődött
Nem tudtak megállapodni a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal a sokadik tárgyaláson sem, így folytatódik a sztrájk az iskolákban szeptembertől
– ez lett az eredménye annak az egyeztetésnek még augusztus végén, amin az érdekvédelmi szervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vettek részt, hogy a tanévkezdés előtt utoljára tárgyaljanak a követeléseikről.
Szeptemberben soha nem látott összefogás indult el a tanártársadalomban. A diákok, szülők helyi demonstrációkkal álltak ki a tanárok mellett. Szeptember 2-án már kockás zászló lógott a Szabadság hídról, és a diákok kezdeményezésére ismét sok ezren tüntettek az oktatás jövőjéért. A demonstrálók magasabb tanári fizetéseket, a tanárhiány csökkentését, megfelelő mennyiségű és minőségű tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket és több kormányzati figyelmet követeltek az oktatásnak. Fontos követelés lett a törvényes munkabeszüntetésüket láthatatlanná tevő sztrájktörvény eltörlése is.
Újdonság volt, hogy ekkor kezdődtek el a diákok által szervezett virrasztások is, már rögtön szeptember 4-én négy budapesti gimnáziumnál.
A Tanítanék Mozgalom pedig bejelentette, hogy rögtön a tanév elején gördülő polgári engedetlenséget javasolnak. Ehhez sokan csatlakoztak, amire a tankerületeknek szintén volt válasza: egyre több tanár kapott figyelmeztető levelet, amiben a tankerületi igazgatók azt írták, hogy ha az érintett tanárok tovább folytatják a jogtalan munkabeszüntetést, annak elbocsátás lehet a vége.
És a figyelmeztetésekből szeptember 30-án valóság lett: öt tanárt kirúgtak a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Már aznap több százan tiltakoztak az elbocsátásuk ellen, és a megmozdulások csak erősödtek.
Főleg azért, mert a szakszervezetek továbbra sem tudtak megállapodni a kormánnyal, így a PDSZ ismét országos sztrájkot hirdetett október 5-re. Aznap reggel azonban nemcsak az iskolák falain belül, hanem azon kívül is akciókkal indult a reggel: több ezren alkottak élőláncot Budapesten, a sor kilométereken át kígyózott. Délután diákok szervezésében sokezres tömeg zárta le a Margit hidat, és ezrek tüntettek este a Parlamentnél is.
A sztrájk körüli napokban is folyamatosan jöttek az újabb figyelmeztető levelek, a Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai maguk akarták átvenni ezeket a tankerülettől, ahová közel ezren kísérték el őket.
Mikor már csökkent volna a lelkesedés, jöttek az újabb kirúgások
Aztán az országos sztrájkok besűrűsödtek, rögtön október 14-ére megszervezték a következő munkabeszüntetést. Aznap volt pontosan egy éve, hogy a PDSZ és PSZ megfogalmazta sztrájkköveteléseit, melyeket eljuttattak Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Válaszokat azóta se kaptak, ezért a tüntetők október 14-én a Belügyminisztérium előtt égették el a tanároknak küldött fenyegető leveleket.
Aztán október 23-án addig talán soha nem látott tömeg, tízezrek vonultak át együtt a Műegyetem rakpartra. Ezen az eseményen mondta el Pankotai Lili pécsi diák a slam poetry szövegét, aminek trágár megjegyzései miatt sokan felháborodtak. A most már Budapesten, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanuló végzős gimnazista néhány nappal később részletes interjúban mesélt lapunknak az őt ért támadásokról.
November 8-án az egyházi iskolák pedagógusai is egységesen álltak ki a tanártársadalom mellett, egy szimbolikus ballagással hívták fel a figyelmet a közoktatás problémáira.
November 18-án a korábbi tüntetésekhez képest már lényegesebben kevesebben vettek részt a diákok demonstrációján, ahol a résztvevők Pintér Sándor arcképével ellátott játékpénzt szórtak le az Alagút tetejéről.
Az ezt követő hetekben bár volt, ahol folytatódott a munkabeszüntetés, de úgy tűnt, az eddigi kiállásokhoz képest csökkent az intenzitás. Egyrészt jött a hideg, másrészt közeledtek az ünnepek, és úgy tűn, fogy a remény is. Az átszervezett szünetek miatt már nem volt sok idő az első félévből. Ezért is lehetett, hogy november 30-án sok embert meglepetésként ért a hír:
újabb nyolc tanárt, köztük a Karinthy Frigyes Gimnázium hat, a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy és az Eötvös József Gimnázium egy tanárát bocsátották el ugyanúgy a polgári engedetlenségben való részvétel miatt.
Ezzel viszont ismét lendületet kapott a tanárok küzdelme: már aznap sokan tüntettek a Belügyminisztérium előtt, a diákok határozatlan idejű virrasztást jelentettek be, majd december 3-án a Tanítanék Mozgalom felhívására a Belügyminisztérium elé vonultak a tanárok.
Aztán december 8-án ismét országos sztrájk volt, és az évben utoljára, december 9-én újabb ezrek vonultak az MTVA elé azzal a céllal, hogy a közmédia engedje be azokat a diákokat, akik hitelesen számolnának be az oktatás helyzetéről.
Bár sok más követelésükkel együtt ez sem teljesült, a diákok azt ígérték: „Folytatjuk!”
Aztán december 16-án még történt egy nem várt fordulat: a belügyminiszter több mint 400 iskolaigazgatóval és tanárral találkozott, hogy konzultáljanak a közoktatásról. Előzetesen többen is azt gondolták, hogy ez előremutató lépés, mert a kormány meghallgatja az érintetteket. A megbeszélés után viszont a legtöbben csalódottan távoztak. A Telex birtokába jutott Pintér Sándor belügyminiszter teljes beszéde, amiből kiderült, hogy meghosszabbítaná a tanévet, számos, a magyar oktatás teljesítményét érintő problémában a pedagógusok felelősségét firtatja, és az is, hogy szerinte van oktatási miniszter, Maruzsa Zoltánnak hívják.
Az általunk korábban megkérdezett politológusok szerint a hatalom eszköze a megfélemlítés, és a kirúgások célja a további demonstrációk megakadályozása volt. Egy szociálpszichológus szerint nem ezt a hatást érték el: olajat öntöttek a tűzre, viszont az idő a kormánynak kedvez, mert a hosszú távú, eredmény nélküli tiltakozás kiégéshez vezethet.
Bár a folytatásról részleteket nem tudunk, de mi annyit megígérhetünk, hogy jövőre is kiemelten fogunk foglalkozni az oktatásügyben zajló eseményekkel.
Az elmúlt időszak témába vágó elemzéseit, beszélgetéseit itt olvashatja:
Földindulás nem látszik, de az igen, hogy a tanárok feszegetik a rendszer határait
Török Gábor: Az ellenzék önerőből sohasem fogja legyőzni Orbánt
A fő kérdés, hogy arányos válasz-e a tanárok kirúgása néhány óra polgári engedetlenségért
Tiltakozás az oktatásban: a kirúgások olajat öntöttek a tűzre, de az idő a kormánynak kedvez