Orbán Viktor alma materében is tiltakoznak a kormány sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelete ellen
2022. február 23. – 09:45
Már-már megszokottnak mondható, hogy ha újabb nap, akkor újabb iskolák csatlakoznak a tanárok polgári engedetlenségi mozgalmához. A tanárok azért indították el múlt hétfőn a tiltakozásukat, mert a kormány február 11-én meghozott rendelete ellehetetleníti a sztrájkjogukat.
Szerdán ismét több vidéki iskolából csatlakoztak tanárok a polgári engedetlenséghez: Székesfehérvárról a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, illetve a Vasvári Pál Gimnázium, Szigetszentmiklósról a Batthyány Kázmér Gimnázium és a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola, a Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a tatai Kőkúti Általános Iskola Fazekas Utcai Tagintézménye, a monori CSzC Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola, a győri Révai Miklós Gimnázium és Győri Arany János Angol-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola, a kistarcsai Simándy József Általános Iskola, és a dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola pedagógusai tiltakoztak.
Budapesten a Kispesti Károly Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, a Jedlik Ányos Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ, a Toldy Ferenc Gimnázium, az Óbudai Árpád Gimnázium, és a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanárai közül is sokan fejezték ki elégedetlenségüket.
Budapest legerősebb középiskoláinak tanárai közösen álltak ki reggel 8:45-kor az Egyetem térre, hogy együtt fejezzék ki tiltakozásukat a sztrájkjog ellehetetlenítése ellen. A demonstráción a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ, valamint a Madách Imre Gimnázium tanárai vettek részt.
Mi történt a mai napon?
A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola 11 pedagógusa engedetlenkedik szerdán. Ez az iskola azért érdekes, mert egykor Orbán Viktor is itt tanult. Orbán Viktor tavaly a Facebookon azt írta egykori gimnáziumáról: „hálával gondolok a volt tanáraimra, akik megpróbáltak belőlem embert faragni”. Egy másik székesfehérvári iskolából, a Vasvári Pál Gimnáziumból 18-an nem dolgoznak.
A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 27 dolgozója nem veszi fel a munkát szerdán. Köztük van az iskola rendszergazdája is, további 10 pedagógus támogató nyilatkozatot ír alá, de ők helyettesítik az engedetlenkedő tanárok óráit.
Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 24 tanára, a Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 29 tanára nem tanít a mai napon.
Budapesten az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 59 tanára él a polgári engedetlenség lehetőségével, további 32 kollégájuk támogatja őket. Közleményükben a többi ELTE gyakorló gimnáziummal egyetértésben azt írják: „a kormány rendelete álságos módon a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva meghatározza, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy esetleges sztrájk esetén. Teszi ezt úgy, hogy azzal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg.”
Úgy tudjuk, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium előtt 8 órakor a szülők molinót kifeszítve fejezték ki szolidaritásukat a pedagógusokkal.
A Csepelen lévő Jedlik Ányos Gimnázium 32 tanára vesz részt az engedetlenségben, 20 pedagógus támogatja őket nyilatkozatukban. A Telexnek elküldött levelükben azt írják, vallják névadójuk, Jedlik Ányos szavainak igazságát, miszerint:
„Nincs egyéb hatalom e földön, mint a tudományok varázsereje, mely mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jólétét eszközölhetné és biztosíthatná.”
A Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumból 20 tanár engedetlenkedik, míg a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 39 tanára nem veszi fel a munkát, őket 13 pedagógus támogatja.
A kéttannyelvű gimnáziumok közül elsőként csatlakozott a Kispesti Károly Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium. 36 tanár tagadja meg a munkát szerdán, ez a tanári kar négyötödét jelenti. Ahogy a Telexnek elküldött levelükben írják:
„A kormány rendelete a bírói utat megkerülve súlyosan korlátozza a sztrájkhoz való állampolgári jogunkat. Megmozdulásunkkal az iskolánkban tanító spanyol anyanyelvű kollégák jelentős része is szolidáris.”
Külön cikkben írtunk arról, hogy a győri Révai Miklós Gimnáziumban a 70 pedagógusból 21-en folyamodtak a polgári engedetlenséghez, további 19 kolléga a támogatását jelezve csatlakozott hozzájuk, de ők tanítanak napközben. A gimnázium igazgatója Horváth Péter, aki egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. Ő Telexnek azt mondta: szuverén emberek döntéséről van szó, ő igazgatóként csak annyit kért, hogy emiatt ne legyen feszültség a tantestületen belül, és senki ne kezdje megjegyzésekkel illetni a másikat. A Győri Arany János Angol-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 29-en csatlakoztak a szerdai akcióhoz a 72 pedagógusból álló testületből.
Mi történt eddig ezen a héten?
Ezen a héten hétfőn több vidéki iskola csatlakozott az engedetlenséghez: a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium 31 tanára, a Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 22 tanára és a szigetmonostori Zöldsziget Körzeti Általános Iskola kilenc pedagógusa vett részt az engedetlenségben. Budapesten a Leövey Klára Gimnáziumból 33-an, a BGSZC II. Rákóczi Ferenc Technikumból 16-an, a Fekete István Általános Iskolából négyen, a Corvin Mátyás Gimnáziumból 16-an és a Kempelen Farkas Gimnáziumból 35-en engedetlenkedtek. Kecskeméten egy pedagógus, Petőcz Tamás az iskolájából egyedüliként nem vette fel a munkát.
A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium több mint ezer volt diákja közös nyilatkozatban fejezte ki hétfőn szolidaritását a tanárok mellett.
Ezen a héten a kedden minden eddiginél több vidéki iskola csatlakozott a polgári engedetlenséghez: a pécsi Leőwey Klára Gimnázium két tanára, a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból 35, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumból 35 és Bolyai János Gimnáziumból 23, a Martonvásári Beethoven Általános Iskolából 10, a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskolából négy, a váci Madách Imre Gimnáziumból 29 és a tatabányai Pólya György Általános Iskolából 35 pedagógus. Budapesten a Kosztolányi Dezső Gimnázium 20 tanára, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnáziumból 30, a Móricz Zsigmond Gimnáziumból 20, az Újbudai József Attila Gimnáziumból 23, az Ady Endre Gimnáziumból 29, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolából 20, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnáziumból 23, a Szent István Gimnáziumból 22, illetve a Veres Pálné Gimnázium 28 pedagógusa.
Az Apáczai után újabb ELTE gyakorlóiskolák volt diákjai adtak ki támogató nyilatkozatot a tanárok mellett: az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumét majdnem háromszázan, míg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumét több mint 750-en írták alá. Az aláírok között az iskolákban korábban tanító pedagógusok is vannak. A Szent István Gimnázium öreg diákjai is támogatják a tiltakozásokat, eddig közel százan írták alá a szolidaritási nyilatkozatot.
A középiskolák mellett a felsőoktatásban dolgozó ELTE-s oktatók is szolidaritási nyilatkozatot írtak alá kedden. Több mint 250-en fejezték ki együttérzésüket a közoktatásban tanító kollégáik felé.
A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a kormány február 11-án meghozott rendelete miatt. A céljuk, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa Alaptörvény-ellenesnek és semmisítse meg a tanárok sztrájkjogát ellehetetlenítő kormányrendeletet.
Hogy zajlott a polgári engedetlenség első hete?
A múlt héten hétfőn indult megmozdulásokban első nap a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen, akikhez csatlakozott Simkó Edit tanárnő is, az iskolájából egyedüliként. Csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa nem vette fel a munkát, valamint a budapesti Szerb Antal Gimnázium, és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tucat tanára is élt a polgári engedetlenség eszközével.
Pénteken csatlakozott az első vidéki iskola is, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. Itt szimbolikusan egy tanár nem vette fel a munkát, de ezen a héten több nagyobb megmozdulás is várható. Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban minden eddiginél több, 60 pedagógus engedetlenkedett.
A Berzsenyi Dániel Gimnázium 27 tanára, a Vörösmarty Mihály Gimnázium 21 tanára, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 22 tanára is részt vett a tiltakozásban. A Scheiber Sándor Gimnázium 47 tanára közös nyilatkozatban állt ki a sztrájkjog ellehetetlenítése ellen. Egy alapítványi iskolából ismét csatlakozott egyénileg is egy pedagógus a polgári engedetlenséghez.
Miért csinálják ezt a tanárok?
Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.
A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.
A múlt heti szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.
